A szőlő védelme
=================================
A magnézium ( hiánya ) (Mg)
A magnézium jelentősége, felvétele, hiánytünetei
A magnézium a klorofill központi eleme, így alapvető szerepet tölt be a növények asszimilációs folyamataiban. Szerepe a fotoszintézis mellett a glikolízisben, a Szentgyörgyi-Krebs ciklusban, a légzésben, valamint a zsír (olaj)-, szénhidrát- és a fehérjeszintézis egyes folyamataiban is meghatározó. A magnéziumot a növények kétértékű kation formájában veszik fel a talajból. A felvétel során az ionantagonizmus törvényszerűségei érvényesülnek.
Az összefüggések következtében a káliummal jól ellátott, nagy mésztartalmú, kevés magnéziumot tartalmazó talajokon a növények Mg felvétele gyakran akadályoztatott. Bőséges foszfor- és nitrogénellátottság esetén a növények magnézium igénye is megnő, így a N, P és a K műtrágya adagok növelése a Mg relatív hiányát okozhatja. A magnézium hiánytünetek megjelenését döntően az idősebb leveleken diagnosztizálhatjuk. A tünetek a klorofill pusztulásából erednek. A hiány következtében a növények alsóbb levelei sápdttá válnak, ugyanakkor a főér és környéke még hosszabb ideig zöld marad (érközi klorózis). A hiány előrehaladtával a klorofill teljes pusztulása után a klorotikus felületeken először sárga - narancssárga, vörös – bíborvörös elszíneződés keletkezik, mely a későbbiekben barna elhalt foltokká alakul át. A magnéziumhiány következtében károsodott levelek általában hamar lehullanak, mely a gyümölcsfák felkopaszodásához vezethet.
Egyszikűeknél a hiány az erek mentén gyöngysorszerűen kialakuló márványozottságot okoz (tigrisfoltosság). Számos esetben az idősebb levelek vöröses – bíbor elszíneződése, valamint klorotikus csíkok megjelenése figyelhető meg. A hiány további következménye, hogy a levelek a csúcstól kezdődően száradásnak indulnak.
Szőlőültetvények krónikus Mg hiányának jellegzetes tünete (következménye) az ún. fürtkocsánybénulás, mely jelentős termésveszteséghez, illetve minőségromláshoz vezethet.
A magnéziumtöbblet ugyanolyan káros, mint a magnézium hiánya. A túlzott Mg ellátotás következtében a Ca/Mg arány felbomlását tapasztalhatjuk. A magnézium többlet hatására kialakuló relatív kaciumhiány következtében a növények gyökerei károsodnak és a Ca hiányhoz hasonló tünetek jelennek meg a hajtásokon. A rendszeresen elvégzett talajvizsgálatok mellett termesztett növényeink tápelem (így Mg) ellátottságáról a megfelelő időpontban, szakszerűen elvégzett növényvizsgálatok eredményeiből tájékozódhatunk.
A talaj magnéziumformái, magnéziumtrágyázás
A magnézium főleg szilikátok (biotit, vermikulit stb.) és karbonátok (magnezit, dolomit) formájában található a talajban. A talaj magnéziumtartalmából azonban csak a könnyen felvehető (oldott és adszorbeált) résznek van közvetlen növénytáplálási jelentősége. Ezt a növények számára hozzáférhető részt a hazai analitikai gyakorlatban 1:2,5 talaj:oldószer arányú 1 mol/l KCl-ban határozzuk meg. A talajvizsgálati eredmények alapján talajaink 7%-a gyenge, 4%-a közepes és döntő többsége (mintegy 89%-a) jó Mg ellátottságot mutat. Mg hiányos területekkel főleg ásványi kolloidokban szegény savanyú homoktalajokon találkozhatunk. Jegyezzük meg, hogy erősen meszes-, illetve nagy adagú meszezésben részesített talajokon számolnunk kell az esetleges magnéziumhiány mgejelenésére. A hiányt a nagy dózisú nitrogén-, foszfor-, valamint káliumtrágyázás tovább fokozza, így ilyen területeken a tápanyagellátást végezzük különösen körültekintően! Területeinken törekedjünk a Ca:Mg = 6, valamint a K:Mg = 0,5 ionarány kialakítására és fenntartására.
Levéltrágyázásra 1-4 kg/ha Mg hatóanyag kijuttatása javasolható 1-2% os oldat formájában. Az erre a célra leginkább megfelelő, vízben jól oldódó vegyület a keserűsó, vagy más néven magnézium-szulfát (MgSO4 *7 H2O).
Mg tartalmú műtrágyaféleségek, javítóanyagok
Műtrágya, javítóanyag Mg%
Keserűsó 10
Kieserit 17
Agronit 2
Kardonit 5
Mg-ammónium-foszfát 14
Korn-Kali 4
Magnesia Kainit 3
Patent.kali 6,6
Plantosan 4D 3,6
Volldünger Linz 0,6
Dolomit 10-13
A tápanyagellátás tervezése során ne feledjük, hogy a sikeres beavatkozás alapja a területet (talajt) és az állományt jól reprezentáló mintákból nyert hiteles talaj-, illetve növényvizsgálati eredmények megléte.
A laborvizsgálatokra alapozott tápanyagellátás x Ft/ha/év költség
-a racionalizált és így környezetkímélő műtrágya kijuttatáson
-az egészségesebb, ellenállóbb állományon
-a jobb termésminőségen
-a nagyobb termésmennyiségen
és az ezáltal realizált nagyobb nyereségen/megtakarításon keresztül többszörösen megtérül!
forrásom a http://borlexikon.blogspot.com/search/label/A_sz%C5%91l%C5%91_v%C3%A9delme
