Egy legenda szerint a Brüsszelben zajló román-magyar pálinkavitában a román főtárgyaló arra hívta fel magyar kollégái figyelmét, hogy a "palinca" ősi román termék, amelyet évszázadok óta főznek Erdélyben.
Erre a magyar főtárgyaló a román értelmező szótárat felcsapva bebizonyította az Unionak, hogy a pálinka még a románok szerint is ősi magyar ital - ugyanis a pálinka címszó magyarázata szerint a pálinka magyar eredetű kifőzött gyümölcspárlat. Hogy az eset valóban pontosan így történt-e, nem tudjuk, mindenesetre az Európai Uniós jogszabályoknak megfelelően a pálinka szót csak Magyarország és 4 osztrák tartomány használhatja.
Egy 2002 július elsején életbe lépett előírás rendelkezik a pálinkáról: ez alapján csak azok a termékek nevezhetők pálinkának, melyek száz százalékos gyümölcspárlatok, illetve minimum 37 és fél százalékos alkoholfokkal rendelkeznek.
Hazánkban ma négy-ötszáz bérfőzdében készítenek pálinkát, míg a hetvenes években még több mint ezerben. Csáki Lajos hódmezővásárhelyi bérfőzdetulajdonos üzeme már több mint hetven éve működik.
Csáki Lajos: 1925 augusztusában lett üzembe helyezve, a kisbirtokosok szeszfőzdéje címén. Elődöm negyven évig, én 1974 óta vezetem. Ez Az ÁFÉSZ tulajdona volt.
| A bérfőzdékbe mindig a megrendelő szállítja az alapanyagot. |
Csáki Lajos: A bérfőzés azt jelenti, hogy a termelők hozzák be a cefrét amit megfőzünk. A kereskedelmi főzde vásárolt anyagból dolgozik és értékesítik.
Csáki úr szeszfőzdéjében nem véletlenül honol most csend. A berendezések pihennek, aminek az idei rossz gyümölcstermés az oka.
Éves szinten tavaly 26 ezer hektolitert késztettünk, most 20- at. Idén nincs, tavaly szárazság volt, el is fogyott.
- Ez jellemző?
- Hát nem, én negyven éve vagyok de ilyen még nem volt, hogy januárban ne legyen pálinkafőzés. Január, február végéig főztünk, még márciusban is. Idén eddig csak négy napot.
A bérfőzde mesterek remélik, jövőre jobb lesz a gyümölcstermés, és hogy az egyre szigorodó pálinka törvény nem érinti majd érzékenyen a háztáji termelőket. Idén februárban ugyanis tíz parlamenti képviselő törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésbe a pálinkáról. Ebben meghatároznák, milyen feltételek teljesítése szükséges ahhoz, hogy az Európai Unió által is hungarikumként elismert tradicionális termék elnevezését használni lehessen. Kisüsti, törköly, érlelt, mézes - a többi között ezeket a pálinkafajtákat határozza meg a törvényjavaslat, ha ezt elfogadja az Országgyűlés, pálinkának, illetve törkölypálinkának már csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből - illetve Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.
forrásom a http://www.hirado.hu/cikk.php?id=270429
