Az ember már régóta fogyasztja a húsos som (Cornus mas) gyümölcseit, használja kemény fáját szerszámnyélnek, fegyvernyélnek, botnak.
Németül Kornelkirsche a neve, melynek első része a latin cornus (=szarv, szaru) szóból ered, mert annyira kemény a fája. A második rész a gyümölcs küllemére utal, mert messziről a cseresznyére emlékeztet, bár eléggé ovális. Egyébként nevezik Hartriegelnek is. A francia neve is latin eredetű; cornouiller male-nek nevezik.
A termés angol elnevezése a némethez hasonló: Cornelian cherry. A növényt egyszerűen csakcornelnek nevezik.
ELSŐ A GYÜMÖLCSFÁK KÖZÖTT
A húsos som jellemzője, hogy nagyon korán virágzik; már február-márciusban aranysárga virágokat hoz. Erős fává nő, de sűrű bokorrá is nevelhető. A meszes talajt kedveli. A kicsi, sötétpiros termést hozó példányok a nagygyümölcsű, nemes fajták porzójaként szolgálnak.
Van sárga gyümölcsű, és körte formájú gyümölcsöt termő változata is. Az utóbbi azŐszi tűz nevet kapta felfedezőjétől, Schmidt Gábortól. Ismert fajtái a Jolico, Reichtragende Selektion, Titus, és a Devin. Magyorországi tájfajtái a Császlói, mely Szatmárban és a Nyírségben honos, és a Szadai (Szada község Gödöllő közelében található).
Szaporítják dugványozással, bujtással, sarjak leválasztásával, szemzéssel. Magvetéssel is szaporítható, bár a mag csak a második évben kel ki, addig rétegezni kell.
Bővebben: Magvak rétegzése
JolicoR húsos som fajta
Szelekció eredménye, melyet Ausztriában végeztek. Bőséggel termi nagy gyümölcseit, melyek 24-30 mm hosszúak, 13-20 mm átmérőjűek. Súlyuk 5,6 g/db. Ez azt jelenti, hogy háromszor nagyobbak, mint a vad fajta. A gyümölcs súlyának 10 %-át teszi ki a mag súlya, ez a vad gyümölcsnél 16 %. Cukortartalma 14 %, míg a vad fajtánál csak 9 %.
Bővebben: A húsos som leghúsosabb fajtái
MIRE JÓ A GYÜMÖLCSE?
Július-augusztusban érleli gyümölcseit. Lassan fordul termőre, az érési időszak 6 hétig is elhúzódik. Ugyanakkor csak 3-4 nap áll rendelkezésre a betakarításhoz, mert potyog. Amikor az első termések érettek, akkor a többi még félig zöld. Csak a teljesen érett termés jó ízű.
Készítenek belőle ízletes gyümölcslevet, likőrt, lekvárt is, bár a boltokban kevéssé ismert. Viszonylag kis hosszúkás csonthéjas magja van, ezért kíméletesen kell zúzni, egyébként a csonthéj széttöredezik.
Pálinkafőzés somból
A zúzás után a gyümölcsöket erjeszteni kell 3-4 hétig, azután lepárolható. Az erjesztés során gondosan kell zárni, egyébként penészréteg alakul ki a felszínén. Egy hektoliter vadon termett somcefréből 4-5 liter pálinka lesz. A nemes fajtáknál magasabb kihozatalra lehet számítani, mert kisebb a mag/hús arány, és nagyobb a gyümölcs cukortartalma. Így 7-8 liter pálinkára is elég egy hektoliter cefre.
Az ízek gazdagítására a hozzá adható elixír alkotórészei (forrás: www.zauser.at): mandula, bodzavirág, méz, kakaó, szárított banán, kömény, vadgesztenye, csicsóka, vöröshere-nektár, édesgyökér, menta, széna.
Chutney készítés
A Chutney indiai eredetű lekvár, mely húsok mellé kiváló kiegészítő; fogyasztása hasonlít az áfonyalekváréra. A somból készített Chutney receptje:
- 1 kg som gyümölcs
- 1 liter vörösbor
- annyi zselés cukor, mint amennyi a passzírozott gyümölcs lesz
- 1 evőkanál gyömbérpor
- ½ teáskanál szerecsendió-virág őrölve
- 1 evőkanál narancshéj finomra vágva
- 1 evőkanál citromhéj finomra vágva
Forraljuk össze a gyümölcsöket és a bort. Törjük össze és passzírozzuk át. Az átpasszírozott gyümölcshöz adjunk ugyanannyi súlyú zselés cukrot. Adjuk hozzá a gyömbért, a szerecsendió-virágot, valamint a narancs- és citromhéjat. Főzzük össze, mint a gyümölcskocsonyát szokás, töltsük üvegekbe, és légmentesen zárjuk le. Különlegesen finom ízű, jól illik a leveshúshoz, a hideg húsokhoz és a vadhúsokhoz.
Erdei gyümölcsök beltartalmi értékei és terméshozama
vadsom | Jolico | fekete berkenye | bodza | fekete ribiszke | magas-bokrú áfonya | fanyarka | |
szárazanyag | 20 | - | 22 | 20-30 | - | 14 | - |
cukortartalom | 9 | 14 | - | 2,6-5,7 | 3,9-6,7 | 7 | 13-20 |
karotinoidok mg/100g | 4 | - | 6,5 | - | - | - | - |
antocianinok | - | - | 492 | 85-270 | - | - | - |
C-vitamin | 70-125 | - | 62 | 7-25 | 70-120 | 16 | - |
savtartalom | 7 | - | - | - | - | - | - |
rostanyagok | 4 | - | - | - | - | - | - |
pektin | 7 | - | - | - | - | - | - |
terméshozam | - | 7-11 | 5-14 | 4-11 | 4-15 | 5-6 | 2,5-13,5 |
BOTANIKAI KITEKINTŐ A SOMRÓL
Bár az elnevezésében cseresznyéhez hasonlítják, semmi köze sincs a Prunus nemzetséghez, a Cornus-ok közé tartozik, több fajtársával együtt, melyeknek nagyobb része dísznövény. Aláhúzással kiemelem az ehető termésűeket:
- Húsos som = Cornus mas
- Fehér som = Cornus alba
- Virágos som = Cornus florida
- Veresgyűrű som = Cornus sanguineum
- Tarackos tövű som = Cornus stolonifera
- Amerikai som = Cornus alternifolia
- Szórtlevelű som = Cornus controversa
- Csillag som = Cornus kousa
- Nagylevelű som = Cornus macrophylla
- Nagyvirágú som = Cornus nuttallii
- Porlock som = Cornus `Porlock` /Cornus capitata x Cornus kousa/
- Fatermetű som = Cornus walteri
- Kanadai som = Cornus canadensis
Szerző/Forrás: Gentischer Gábor