Harmadik éve ítéljük oda az Év Bormarketingje díjat annak a borásznak vagy borászatnak, aki a legösszehangoltabb marketingmunkát végzi. Ebben az évben a díj odaítélésében szerkesztőségünket öt, a magyar borpiacot remekül ismerő személy véleménye is segítette.
Az elbíráló bizottságban helyett kapott Németh Ágnes, a Decanter magazin főszerkesztője, László Ágnes újságíró, Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing Kht. vezetője, Tóth Gábor, a Késői Szüret Bormagazin menedzsere és Lehota József, a gödöllői Szent István Egyetem intézetigazgatója, egyetemi tanár. Szerkesztőségünket Komlósi Amina szerkesztő és Kele István főszerkesztő képviselte. A választás egy igen komoly tradíciókkal rendelkező borászatra, a Pannonhalmi Apátság Pincészetre esett. Hogy miért? A választ megkaphatják Liptai Zsolt főborásszal folytatott beszélgetésünkből.
Egyrészt könnyű a dolgunk, mert vannak gyökereink, van hová visszanyúlnunk, gondolok itt a régről ránk maradt írásos és tárgyi emlékekre, másrészt viszont rengeteg munkával járt, hogy nagyon sok mindent szinte elölről kellett kezdeni. 996-tól több száz évig virágzott itt a szőlőművelés és a borkészítés, méghozzá olyan intenzíven, hogy nemrég rábukkantunk egy II. világháború előtti időkből származó, címkével ellátott palackra is. Aztán az ötvenes évek államosításától kezdve egészen 2000-ig nem működött a borászat.
– Melyek voltak az első lépések a borászat új életében?
Hét évvel ezelőtt született meg a döntés, hogy ismét elinduljon az Apátsági Pincészet. Gál Tibort kérték fel, hogy térképezze fel a terülteteket, és adjon tanácsot, hogy milyen fajtákat érdemes telepíteni, illetve hogy főborászként közreműködjön. Ő határozta meg 40–50 hektárosra a területet, őáltala kerültem ide én is.
– Aztán sajnos hamar magadra maradtál…
A 2005-ben bekövetkezett halála után óriási felelősség zúdult a nyakamba. Szembesülnöm kellett többek között olyan tipikus előítéletetekkel is, mint, hogy „miért foglalkoznak a papok borral”, vagy azzal a nézettel, hogy ez a terület nem megfelelő a kék szőlő számára. Mi azonban kitartóak maradtunk, és az eredmények minket igazolnak. Persze, azt is el kell mondanom, hogy sok próbálkozáson és kísérletezésen megyünk keresztül folyamatosan. Régebben például elsősorban a reduktív fehérborokban gondolkodtunk, mára viszont előtérbe került a fahordós érlelés, és egyre növekszik a vörösborok hányada is.
– Milyen eszközöket hoztatok át a régi időkből?
Ami egyszer már bevezetésre került és működött, attól mi sem szeretnénk eltérni. Éppen ezért megőriztük a régi címkék vonásait: maradt a főapáti pecsét és ugyanaz a kurzív írásmód. A különböző palackformák alkalmazása is tradíció volt az apátságnál, így ezt szintén meghagytuk. A burgundi stílusú borokat burgundi palackba, míg a rajnai jellegű borokat rajnai palackba töltjük. A pincészet újraindításával folytatódik az ’Imádkozz és dolgozz!’ hagyomány, ugyanis a bencés szerzetesek a kezdetektől fogva előállítanak különböző termékeket, és a befolyó bevételből pedig kórházakat, iskolákat finanszíroznak.
– A Pannonhalmi Főapátság egyike az ország leglátogatottabb látványosságainak. Miként tudjátok kihasználni ezt a kivételes adottságot?
Mintegy 100–120 ezer turista keresi fel Pannonhalmát éves szinten, úgyhogy nekünk „csak” annyi a dolgunk, hogy felkínáljuk számukra a lehetőséget a pincészet megtekintésére. Ezt persze nem tehetjük túl direkt módon. A főapátság megtekintése után az idegenvezető kollegák, illetve a nyomtatott anyagaink hívják fel a figyelmet a pincészetünkre. A turistafogadóban és a pincénél lehet vásárolni borokat és egyéb apátsági termékeket, ami nagyon fontos a vendégek számára. Az apátság, a borászat és esetleg az arborétum megtekintésével akár egy egész napot is el lehet tölteni Pannonhalmán. Van éttermünk, sőt, a jövőbeni terveink olyan irányba haladnak, hogy még teljesebb szolgáltatásokat tudjunk nyújtani a látogatóink számára, és persze emlékezetes órákat. Ehhez járulnak hozzá a főapátságban minden évben megrendezésre kerülő kiállítások is. 2004-ben a szőlő és bor volt a téma, Pannónia Szőlőskertje címmel.
– Úgy látom, a bor és a művészetek kapcsolata több programotokban is kiemelésre kerül.
Igen, ezt a törekvésünket szolgálja a Jazz Terasz koncertsorozat is, melyet 2007-ben háromszor rendeztünk meg, minden alkalommal telt házas közönség előtt! A terasz egyébként tavasztól őszig üzemel, kellemes környezetet biztosítva a borfogyasztáshoz. A kultúra mellett nagy hangsúlyt fordítunk a borbemutatókra és a borkóstolókra, és arra, hogy a borászat iránt érdeklődő látogatók megfelelő szakmai vezetést kapjanak. És természetesen mi is próbáljuk kihasználni a modern kor vívmányait, így decemberben végre elindul a honlapunk, melyre a jövőben nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. Az a célunk, hogy az interneten megjelenő anyagokra fűzzük majd fel minden további megjelenésünket.
– Úgy gondolom, hogy a bornál legalább annyira fontos lehet a jó névválasztás, mint a jól megtervezett címke. Mennyire használjátok ki a márka történelmében rejlő lehetőségeket? Miről kapta a nevét például a Hemina?
Ez a névválasztás is a hagyományainkra utal, ugyanúgy, mint a Tricollis Cuvée is, mely azt a három halmot jelképezi, melyekre Pannonhalma épült. A Hemina pedig egy mértékegység volt, melyet Szent Benedek határozott meg a szerzetesei számára írott Regulában. Mivel a borfogyasztás mindig is hozzátartozott a szerzetesek életéhez, eltiltani nem tudta őket ettől, de volt annyira rugalmas is, hogy ezt a napi egy hemina mennyiséget mindenki saját belátására bízta. Álljon itt egy idézet a Bencés Rend Regulájából:
"Bár azt olvassuk, hogy a bor egyáltalán nem való szerzeteseknek, de mivel korunkban lehetetlen a szerzeteseket erről meggyőzni, legalább abban egyezzünk meg, hogy ne igyunk a telítettségig, hanem mértékletesebben, hiszen ’a bor elszakítja Istentől még a bölcseket is’.”
– Ahogy körülnéztem nálatok, az volt az első benyomásom, hogy egy lelkes, aktív és meglehetősen fiatal csapat vagytok. Kik állnak a marketingmunkátok háttérben?
Való igaz, hogy a munkatársak átlagéletkora alig haladja meg a 30 évet. Talán én vagyok itt a legidősebb! Augusztusban vette át Illés Tamás a kereskedelmi tevékenységet, de emellett számos szervezési, marketing- és vendéglátási feladat is hárul ránk. Pincészetünk exkluzív kereskedőjeként a Budapest Bortársaság is segíti a munkánkat, illetve a pincészet résztulajdonosaként az MKB Bank marketingigazgatósága.
– További sikereket és sok látogatót kívánok pincészetetek számára, és gratulálok ahhoz a felismeréshez, hogy milyen módon lehet egy ezeréves múltra visszatekintő márkát a mai modern világban dinamikusan fejleszteni!
