MIÉRT LESZ A SZŐLŐ TŐKE? |
A szőlőoltvány elültetése után ügyesen kell alakítanunk a szőlőnövényt, hogy szép tőke fejlődjön belőle.
Az eltelepített európai gyökeres vessző vagy oltvány egyéves vesszejét már az ültetés alkalmával visszametszettük két rügyre. Így az első évben a szőlő további metszést nem igényel. El kell azonban döntenünk, hogy milyen tőkeformát kívánunk kialakítani, mert a következő évben már ennek megfelelően kell metszeni.
Magyarország éghajlati viszonyai nem teszik lehetővé, hogy a szőlő eredeti "szokása" szerint fejlődjék, mert hideg teleinken a védetlen tőkerészek ellenállnának. Ezért olyan művelési módokat kellett kialakítani, amelyek a fagyérzékeny tőkerészeknek megfelelő védelmet nyújtanak. Így terjedtek el az alacsony művelésű tőkék, amelyeket ősszel földdel takarnak be. A házikertekben azonban már régebben rájöttek a lugasok kialakításával arra, hogy egyes fajták védett helyeken még a kivételesen kemény tél sanyargatását is elviselik. Újabban a nagyüzemek is fokozatosan térnek át olyan művelési módokra, amelyek a talaj felszínétől távolabb, magasan hozzák a termésüket. Gazdaságossági szempontból ez nagyon fontos, hiszen minél nagyobb a tőke felülete, annál nagyobb a várható termés. Nem egy olyan lugastőkét ismerünk az országban, amelyről gazdája évente rendszeresen 200-300 kg termést takarít be. És nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a gondozott szőlőlugas a házikert legszebb díszei közé tartozik!
A házikertekben ezért magas törzsű kordont vagy lugast alakítsunk ki. Az első évben fejlődött két vesszőből az erőteljesebbet, vastagabbat hagyjuk meg törzsnek, illetve lugaskarnak. A másik, vékonyabb vesszőt ismét két rügyre vágjuk vissza; ezt biztosítócsapnak nevezzük.
A másodéves szőlőtőkén fejlődött vessző - megfelelő gondozással - eléri a szükséges magasságot; ekkor a vízszintesen kifeszített huzalhoz kötözzük a vesszőt és úgy metsszük vissza, hogy mintegy arasznyi, vízszintes helyzetű vesszőrészünk maradjon. A következő években a vízszintes kar továbbnevelésével alakítjuk ki a termőrészeket.
A lugaskarok kialakításakor ügyeljünk, hogy olyan erőteljes vesszőt válasszunk ki, amely a későbbi hatalmas termőfelület tápanyagellátására képes.
edenkert. hu -ról Szerző/Forrás: Dr. Bálint György