Leginkább óvóhely, vagy borospince készítésének szándékával építettek ki termekkel gazdagított föld alatti labirintust a hűség városaként ismert Sopron alatt. A járatok számottevő része ma is feltáratlan, az ismerteket viszont a kor igényei szerint leginkább vendéglátásra, kulturális célokra és persze bortárolásra használják.soproni önkormányzat tulajdonában negyven, történelmi időkben épült pince bérlemény van, amelyeket a Sopron Holding Zrt. gondoz. Legalább ennyi nagyobb méretű, magántulajdonban lévő, évszázados földalatti építmény húzódik Sopron városa alatt és környékén is.
- A pincerendszerek többsége a török elleni védelemre épült a belváros alatt - magyarázza Bertha Árpád helytörténész. - A város távolabbi utcái viszont sok helyütt borospincék felett húzódnak, amelyek jó része ma is kiválóan használható. Sajnos, a második világháború idején számos építmény beomlott, az ötvenes években pedig szándékosan torlaszolták el a föld alatti járatokat. Ennek ellenére a bejárható pincerendszerek területe több ezer négyzetméter is lehet. A Rákóczi utca 37-39. szám alatti építmény területe önmagában is eléri az 1600 négyzetmétert. A legrégebbi talán a Szeder utca 4. szám alatt húzódó és épen fennmaradt pince, amelyről tudjuk, hogy már a 16. század második felében készen volt. A Petőfi tér 3. szám alatti impozáns, csodálatos boltívekkel megalkotott termek pedig egy bonyolult labirintus részei, amelyek a történelmi városmag alatt, vagy annak közelében futnak, nem egy águk még feltáratlan. Ismeretlen részei vannak például Flandorfer Ignác borkereskedő egykori pincészetének is, amely a Kossuth Lajos utcában több száz méter hosszan kígyózik a föld alatt, s csatlakozik a Rákóczi utca alatti bor-kazamatákhoz. Arra is akad jó példa, hogyan lehet hasznosítani a régi járatokat, mint például a Kölcsey utca 5. szám alatt, ahol a föld alatti járatok a reprezentatív vendégfogadás céljait szolgálják.
Művészeti galériák, pinceszínház, kiállító terem, serház is létesült a középkori eredetű falak között. Az Orsolya téren pedig, a római katolikus általános iskola pincéjében - páratlan értékű régészeti emlékként - római eredetű fürdő és középkori bástya maradványai láthatóak.
A legtöbb rejtéllyel mégis a sopronbánfalvi Pálos kolostor pincerendszere szolgál napjainkban is. Legalább negyedrésze ugyanis feltáratlan. Itt a közelmúltban vizsgálták meg a pincejáratokat a régészek. Korábban a pálosok temploma alatti kriptákban mumifikálódott holttesteket találtak. Itt helyezték örök nyugalomra Széchenyi Pál kalocsai érseket, veszprémi püspököt is, 1710-ben.
Holttestét Napóleon hódító katonái elől kellett kimenekíteni a nagycenki Széchenyi-mauzóleumba.Még a 20. században is épültek lenyűgöző méretű pincejáratok Sopronban. A Lehár Ferenc utcában például a Kuruc-domb alá fut be 1200 méter hosszan egy több száz férőhelyes óvóhely. Ezt az első és a második világháború közötti időszakban fúrták és látták el szellőző csatornákkal. Sopron földalatti építményeiből több mint ötvenet használhatnának polgári védelmi célokra is.
