Egyesek szerint már a rómaiak korában is készítettek bikavért Szekszárd dombjain. Vannak, akik azt állítják, hogy az I. Béla által alapított itteni bencés kolostor Bika nevű szőlőskertjéről kapta a nevét. Emellett persze szép számmal kötődnek mesék Egerhez is. Az egyik szerint a vértanúhalált halt Szent Egyed Eged-hegy oldalán lecsorgó vérének hatására termettek azok az erős, nagytestű borok, amelyeket a Bikavér elnevezéssel illettek. A legtöbb hagyomány a török időkhöz kötődik, mesék születtek arról, hogy amiatt voltak az egri várvédők olyan erősek, bátrak, mert a bika vérét fogyasztották. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a Bikavér elnevezés valójában csak 1846-ban született meg a szekszárdi születésű Garay János tollából, a "Szegzárdi bordal" című versében.
A 99/2004-es FVM-rendelet egyértelműen kimondja, hogy mi a Bikavér: "Kizárólag az egri és a szekszárdi borvidéken született, legalább három vörösbort adó szőlőfajtából készült, legalább egy évig fahordóban érlelt száraz vörösbor."
Ezek alapján tehát egyértelmű, hogy kizárólag csak két borvidéken készülhet Bikavér. Az egriek ezt megelőzően (1997-ben) már védett eredetű bornak nyilvánították a Bikavért. A 130/2003 (XII.31.)-as FVM rendeletben pedig a Debrői hárslevelű mellett írásba foglalták az Egri Bikavér és az Egri Bikavér Superior bortípusok szigorú szabályzatát, amely kiterjed a szőlő származási helyére, a felhasználható szőlőfajtákra, a termesztésre, a szőlőfeldolgozására, a minősítésre, a forgalomba hozatalra és az adatszolgáltatásra is.
Tóth István tradícionális pincészete mindezek szellemében tűzte ki zászlajára a bikavér borok készítését. Merlot, Cabernet sauvignon, Kékfrankos fajtaborai mellett leginkább bikavér borok készítésére specializálódott a pincészet.
Tóth István az 1980-as évek eleje óta vezeti családi pincészetét. Tölgyfahordós érlelésű boraival azóta már sok hívet szerzett magának. Borait, szavaival élve "tiszta, természetes, tisztességes" úton készíti. Kézműves technológiára alapozva, varázsszerek nélkül teremt egyedi értéket.
Gondos alapossággal állítja össze a pincészet borainak 70%-át kitevő bikavér borait Kékfrankos, Merlot, Cabernet sauvignon, Zweigelt és Blauburger fajtákból.
Egri Bikavér 2002
Munkájának egyik sokak által nagyra becsült szép "gyümölcse" a 2002-es Bikavér bora. A pohárba kitöltve megkapó rubinvörös színe azonnal felkelti a figyelmet. Fahéjra emlékeztető illatai, amelyek hátterében a fahordó illata is megbújik, sokat ígérnek. Bár nem túlzottan telt a bor, mégis aromákban gazdag. A bor komplexitása elgondolkodtató. A kezdetben érezhető tanninok fanyarságát, a savak élénkségét hamar felváltják azok az ízek, amelyek a bort egyedivé varázsolják. Domináns ízjegyei leginkább a likőrökre, vagy a konyakmeggyre jellemző zamatok köré csoportosíthatók. Sokrétűsége arra predesztinálta ezt a bort, hogy önmagában kortyolgassuk, s közben próbáljuk felfedezni a benne rejlő értékeket.
forrásom a www.edenkert.hu
