A hét bora: La Vieille Ferme Rouge 2005
A Cotes du Rhone Bordeaux, Burgundia és Champagne után az egyik legismertebb francia borvidék. A zamatos vörösborok hazája, ahol a laza szerkezetű, gyümölcsös nedűktől a strukturáltabb, nagy testű vörös démonokig minden megtalálható. Például a héten alaposan szemügyre vett palack, a La Vieille Ferme Rouge 2005-ös kiadása is.
 |
Sokan összekeverik Provance-szal, pedig ez még nem az. Bár van áthallás a két táj között: közös a vibráló levegő, a kabócazaj, az olajfaligetek, a levendulamezők. Ami mégis elválasztja őket egymástól, az a bor.
A Cotes du Rhone önálló műfaj a francia borvilágban. Többségük csak egyszerűen jó: könnyed, csersavas, laza, gyümölcsös. A komolyabbak mélységüket és hosszúságukat tekintve felveszik a versenyt a legjobb bordeaux-i mintákkal.
Itt is, mint mindenütt, létezik hierarchia. Van 95 falu, amely jogosult a Villages utótag viselésére. Ha ezt olvassuk a palackon, máris közelebb járunk ahhoz, hogy kezünkkel a terroir ütőerét kitapinthassuk.
Aztán van 16 falu, amely a saját nevét is odafirkanthatja a címkére, például a Vinsobres, a Rasteau, a Cairanne, a Vacqueras. Ez esetben biztosak lehetünk benne, hogy magas minőség rejtőzik a palackban.
A Rhone déli vidékének két centruma van. Az egyik Chateauneuf, a híres Chateauneuf-du-Pape borok hazája. A másik Gigondas, amely korábban egy volt a Villages-ok között, ma már viszont saját eredetvédelme (Appellation Gigondas Controlée) és stílusa van.
A poharunkba töltött bor megértéséhez ilyen hosszú bevezető szükségeltetett. Ennek a világnak az égisze alatt született, mégis egy harmadik kategória. Tulajdonképpen a Cotes du Rhone részeként nyilvántartott Cotes du Ventoux a bölcsője.
A Ventoux-hegy magasabban fekvő területeiről származik, ahol kicsit hűvösebb szelek fújnak, mint a folyó közvetlen közelében. A Cotes du Ventoux-borok színben, illatban, ízben élénkek, vibrálóak, fiatalosak. Nem a fajsúlyos, hanem a könnyen iható, gyümölcsös, laza borok világa ez.
A La Vieille Ferme (öreg farm) a legjobbak közé tartozik, ha nem a legjobb. A régi, nagy hírű Perrin-család üzemelteti, ugyanaz, aki a presztízsborként aposztrofált Chateau du Beaucastelnek is tulajdonosa, illetve számtalan nagy nevű Cotes du Rhone bor szülőatyja.
A Perrin család a terroir adta lehetőségekkel meglehetősen jól sáfárkodik. Szellemiségüket áthatja a biodinamika, de ezzel különösebben nem kérkednek. Szortimentjükben akad bőven egyszerű szomjoltó és bonyolult nagybor.
Poharunkban a La Vieille Ferme borcsalád egyik legismertebb tagja. A Mont Ventoux déli lejtőin termelt helyi fajtákból (grenache, syrah, carignan, cinsault) szűrt, egyszerű szomjoltó kategóriába tartozó vörös.
agyományos, nagyméretű fahordókban érlelték 10 hónapig. Színtiszta gyümölcs, barátságos savak és kulturált tanninok.
A címkén látható tyúkudvar és a csavarzár tökéletesen kifejezi a beltartalmat.
Könnyen fogyasztható vörösbor, melyet a hét minden napján érdemes odaállítani a vacsoraasztalra.
Borjúpörkölthöz éppúgy passzol, mint egy jó csirkepaprikáshoz.
forrásom a Deluxe Magazin
