Derült idejével, " ha fénylik" jó szőlő- és gyümölcstermést jósol. A "kétasszonyköze" (VIII. 15. - IX. 8.) varázserejű időszak, ekkor szedik a különféle varázsfüveket, cséplik a magnak való búzát, gyűjtik az ültetni való tojást. Az ekkor keltetett tyúkok lesznek a legjobb tojók. Ki kell szellőztetni a hombárt, a téli holmit, a ruhafélét, hogy a moly bele ne essen.
Nagyboldogasszony az egyházi év legnagyobb Mária-ünnepe. A Nagyboldogasszony elnevezés kizárólag a magyar nyelvben, magyar szóhasználatban létezik, az egyház e napot hivatalosan Szűz Mária mennybemeneteleként ünnepli. Magyarországon nagy egyházi ünnep annak emlékére, hogy a szent király az országot Szűz Mária oltalmába ajánlotta. (Részletek dr. Csoma Zsigmond: Szent Vincétől Szent János poharáig c. könyvéből)
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kun Fruzsina: Nagyboldogasszony
| Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium |
Augusztus 15-e Mária mennybevitele, magyar nevén Nagyboldogasszony, Nagyasszony napja (vö. Kisasszony napjával), egyben Magyarország Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe (ez utóbbit Magyarok Nagyasszonya néven az 1896. évi millennium óta október 8-án külön ünnepként üli meg a katolikus magyarság). Ezért, meg azért is, mert az ünnep nyolcadába Szent István napja is beleesik – nem beszélve arról, hogy az aratás után végre a falusi nép szusszanhatott egyet –, ez volt a magyar egyházi év egyik nagy ünnepi időszaka.
A krónikus hagyomány Szent Gellért püspök érdemének tudja be, hogy Jézus anyja magyar földön a „Boldogasszony” nevet kapta. A kutatók többsége megegyezik abban, hogy a velencei Gellért képviselte idegen egyház az ősvallásunk istenasszonya iránti hódolatot aknázta ki ezzel a gesztussal a keresztény eszmék gyorsabb elfogadtatása érdekében. Azt azonban, hogy első királyunk ajánlotta volna országát az égi királynő oltalmába, amint az a köztudatban él, nem tarthatjuk elfogadhatónak. István, aki a pápától kapott koronát, Szent Péter kegyelmébe ajánlotta Magyarországot. Amikor azonban a pápák erre való hivatkozással akarták érvényesíteni hűbérúri jogaikat István utódaival szemben, azok igazítottak valamelyest a tényeken. Úgy íratták újra az államalapító legendáit, mintha nem Péternek, hanem Máriának ajánlotta volna fel az országot. Az Árpád-korban mindenesetre Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, a koronázó templomok, főpapi székesegyházak, számtalan monostor, búcsújáró hely és kisebb templom az ő égisze alatt állottak. ( forrásom a jelesnapok.neumann-haz.hu)
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szűz Mária a Biblia (Újszövetség) és a Korán egyik szereplője, Jézus édesanyja.
További elnevezései: Nagyboldogasszony, Rózsafüzér királynéja, Mindnyájunknak Édesanyja, a mennyország királynéja, Boldogságos Szűz (a római katolikus egyház hivatalosan is Beata Virgónak nevezi latinul), Hétfájdalmú szűzanya, olaszosan Madonna, Nagyasszony, Kisasszony.
Több helyen (pl. Dél-Olaszországban) nagyobb a kultusza, mint magának Jézusnak vagy a bibliai Istennek. A római katolikus egyház II. vatikáni zsinata kiemelte szerepét. Szűz Máriát a katolikus tanítás szerint kiemelt tisztelet (hyperdulia) illeti meg.
Magyarországon a korábban meglévő pogány és ariánus-keresztény Boldogasszony kultusz Szent István királlyal krisztianizálódott, aki (őt túlélő fiúörököse nem lévén) a Mária-Boldogasszonynak ajánlotta fel az országot. Lásd még: Szűz Máriás lelkület
Boldogasszony hava: január, Kisasszony hava: augusztus.
Boldogasszony ágya: a vajúdó, szülő asszony számára vetett tiszta ágy.
Boldogasszony teje: a mindenórás asszony teje, illetve a tej föle, amely „sohasem büdösödik meg”.
Boldogasszony pohara: mindennemű avatást, keresztelést, szentelést követő első áldomás ( wikipédia )
