Valósággal úszik a fölöslegben az Európai Unió, amely a világ első számú bortermelője, -fogyasztója és -exportőre. Ma már minden uniós polgárra négypalacknyi eladhatatlan bor jut, miközben a chilei, dél-afrikai, argentin, új-zélandi vagy ausztráliai nedűk egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból. Ha ez így megy tovább, 2010-re a megtermelt mennyiség 15 százalékát teszik majd ki a lepárlóüzemekben megsemmisítésre ítélt uniós borok, miközben a fogyasztás évi 0,65 százalékos ütemben zsugorodik az EU-ban.
Sokféle válasz adható e kihívásra - például el lehet azon gondolkodni, hogy az európai borok miért nem felelnek meg a fogyasztói igényeknek -, de az Európai Bizottság (EB) tavaly kidolgozott tervezete inkább az ültetvénykivágásra összpontosított (Heti Válasz, 2007. március 1.). Bár a tagországok többsége lesöpörte az asztalról a rosszul előkészített anyagot, a Bizottság július elején megpróbálta szinte ugyanazt elfogadtatni az agrárminiszterekkel. Csak abban lépett vissza, hogy a korábban javasolt 400 ezer hektár helyett 200 ezer hektáron támogatná a szőlőkivágást a 2009-et követő öt évben.
A termeléssel felhagyó gazdák fokozatosan csökkenő - az első évben 7174, az utolsóban 2938 euró/hektár - támogatásban részesülnének. Némi enyhítést jelent, hogy a kormányok megtilthatják a hegyvidéki szőlőültetvények kivágását, környezetvédelmi okokra hivatkozva védetté nyilváníthatják a termőterület két százalékát, és leállíthatják a kivágást, ha az a termőterület tíz százalékára terjed ki. A kivágás nagyfokú támogatása torz viszonyokat teremt - vélik a termelők -, a lehetőséggel ugyanis főként az új tagállamok gazdái élnek majd, hiszen nekik többet jelent a termelés felhagyásával járó pénz, mint a régebbieknek.
Megosztottságot kelt a reform azon eleme is, hogy az EB az ágazatra szánt évi 1,3 milliárd eurónyi támogatás zömét nem az újaknak is kedvező területi alapon osztaná szét, hanem történelmi alapon, az előző esztendők termelési adatai alapján. Vagyis azokat - Francia-, Spanyol- és Olaszországot - részesítené előnyben, amelyek eddig is évi félmilliárd euró értékben vették igénybe a feleslegek levezetését szolgáló juttatásokat, miközben egyes termelőik kifejezetten intervenciós felvásárlásra termeltek.
A tagországok azt helyesnek tartják, hogy a Bizottság eltörölné a lepárlási, raktározási, mustfelhasználási és exporttámogatást, de azt már kevésbé, hogy megtiltaná a bor alkoholtartalmának cukor hozzáadásával történő növelését. Ez utóbbi csak a délieknek kedvez, ahol hagyományosan mustot használnak az alkoholfok növeléséhez, míg az északi termelők cukroznak. A répacukor visszafogása mintegy 10-12 százalékkal növelné a termelés költségeit.
A javaslat szinte egyedüli pozitív eleme a nemzeti boríték rendszere: azaz a tagállamok arra költhetik a pénzt, amire az adott régióban a legnagyobb szükség van. A termelők azt is biztatónak tartják, hogy az EB évi 120 millió eurót a harmadik országok piacain való reklámozásra különítene el. Összességében "jó tárgyalási alapnak" minősítették az agrárminiszterek a tervezetet, Brüsszelben pedig már egy újabb, életképesebb változaton gondolkodnak. Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztos szóvivője is elismerte: a borágazat átalakítása a legnehezebb feladatok közé tartozik, mivel sokkal nagyobb indulatokat kelt, mint például a zöldség- vagy a gyümölcságazat reformja.
Veszélyben a muskotály?
Magyarországon a reform következtében akár a felére is csökkenhet a megművelt szőlőültetvények területe - figyelmeztet Kiss László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke. Tavaly uniós támogatással mintegy 3600 hektárnyi szőlőültetvényt vágtak ki a gazdák, főleg a kunsági borvidéken. Idén kétezer hektár - támogatással történő - megszüntetésére már kétszeres volt a túljelentkezés. El lehet képzelni, mi lesz a borreform életbelépésekor, amikor a kivágás dotációja még nagyobb lesz. Valószínűleg épp a helyi változatosságot adó "kicsik" hagynának fel a termeléssel, így az olcsóbb asztali vagy a minőségi kategória alját képező borok tűnnének a boltokból, és helyükre nyomulnának az importból származók. Olyan kedvelt fajták tűnhetnek el, mint a teljes muskotálycsalád, a furmint, a hárslevelű, a kékfrankos vagy az olaszrizling.
