| Homonna Attila kicsi, alig háromhektáros kis ültetvényen műveli a szőlőt Tokaj-Hegyalján, a Határi-dűlőben, illetve a Meszesmajorban. A fiatal borász Erdőbényén építette fel kézműves borászatát, ahol a borkészítés minden mozzanata "kézművesített", nincsenek gépek, csak a személyes jelenlét a munkaeszköze. |
Homonna világlátott ember. Fontos ez a borszakmában, egy borász mindig ki van téve a csábításnak, hogy a sajátját gondolja a világ legjobb borának. Attila viszont néhány év alatt nemzetközi mércével mérve is jelentős lépésékben halad előre. Nyitott szemmel barangolta be a világot, különböző pincészeteknél dolgozott Dél-Franciaországban vagy épp Spanyolországban, a Ribera del Duero vidékén. Elzarándokolt a Himalájára is, a világ tetején hatputtonyos Oremus aszúval ünnepelte, hogy feljutott a csúcsra.
Homonna minden mozdulata a minőségi szőlőtermelésről és a minőségi borkészítésről szól. Ha a termés nagy részét leszórja a földre, az a kevés szőlő, ami fönt marad, hallatlan koncentrációra tesz szert, és ha ezek után se rontja el, akkor magas minőségű bort készíthet belőle. Ilyen egyszerű. A többi gondosság és odafigyelés. Attila keményen fogalmaz, véleményét általában nem rejti véka alá. Tokaj-Hegyaljáról például azt gondolja, "páratlan csoda, hiszen a borvidék az elmúlt tíz-tizenöt év alatt szinte a nulláról hozta fel magát, köszönhetően az olyan borászoknak, illetve pincéknek, mint Szepsy István, a Disznókő vagy az Oremus". "Sorolhatnánk, hiszen akad ma már néhány csúcsborászat errefelé, a többi nyolcezer termelő viszont gyakorlatilag még sehol sem tart. A legtöbbjük számára az sem világos, hogy a prést le kellene mosni a szüret előtt, és a hordót nem borral kell kiöblíteni, beleverni a dugót, majd jövőre újra elővenni. Aztán meg csodálkoznak, hogy alig bírják a bor literjét elsózni kétszázért." Joggal merül fel a kérdés, hogyan keveredik kapcsolatba egy ilyen fiatal, városi fiú a borral, hogyan szánja rá magát, hogy leköltözzön az "isten háta mögé", egy kis faluba, és az időjárás viszontagságaival dacolva borokat készítsen, melyeknek a bevételét minden évben vissza kell forgatni a vállalkozásba. Ennek természetesen családi okai is vannak, Attila nagyapja ugyanis sátoraljaújhelyi, ez magyarázza a tájhoz való kötődést. A fiatal borász a borban mindig a minőség lehetőségét és az alkotás szabadságát látta. A rendszerváltás után az egyik legnagyobb változás a borszakmában ment végbe. A korábbi nagyüzemi termelést felváltották a gombamód szaporodó családi vállalkozások. Kiderült, hogy a bor a kultúra része, elkészítése pedig olykor már-már művészi feladat. Attila eredetileg gépésztechnikusnak tanult, tíz éven keresztül marketinggel is foglalkozott, volt borszaküzlete, úgyhogy hamar képbe került. De a legnagyobb vonzerőt a szabadság jelentette számára. Végre nem kellett úgy ugrálni, ahogy a mobiltelefon csörög. Először csak egy hordója volt, aztán kettő, ma sincs tíznél több. Közben a borászati iskolát is elvégezte, de feltehetőleg a saját tapasztalataiból többet tanul, mint a tankönyvekből. Ültetvényének gyöngyszeme a karós furmint. Százéves öreg tőkék. Három, maximum öt fürtöt hoz egy-egy tőke, a közel háromezer tőkéről mindössze hat mázsa szőlő jön le. Csak összehasonlításképpen említjük meg, hogy korábban ugyanerről az ültetvényről 60 mázsa szőlőt szüreteltek, legalábbis az előző tulajdonos bevallása szerint. Ennyit a minőség kontra mennyiség kérdéséről.
Homonna Hárslevelű 2005 Hárslevelűből Attila önálló bort még nem készített, ez az első. A Meszesmajor-dűlőből származik a termés, ahol agyagos a talaj. Félédes bor lett belőle, 20-30 gramm természetes maradék cukorral. Savai viszonylag alacsonyak. Ez a bor egy jól sikerült kísérlet első állomása. Van jövője, elsősorban azoknak a szívét dobogtatja majd meg, akik most ismerkednek a borivás művészetével. Homonna Furmint 2005 A 2005-ös Attilánál jó évjárat volt. Az október végi szüretkor szép, egészséges fürtökből dolgozhatott. Aki a furmint fajtával közelebbi ismeretségbe szeretne keveredni, feltétlenül ezzel a borral kezdje. Ebből megtanulhatja, milyenek a finom savak és az ásványos ízek. Homonna Édes Hármas 2004 Pikáns bor, ahogy a neve is mutatja. Érzéki. Három tételből áll. Az elsőben a betöppedt szemek domináltak, a másodikba csak az aszús fürtöket válogatta a fiatal borász, a harmadik tételben pedig a teljesen aszúsodott fürtöket áztatta vissza. Hordóban erjedt és érett. Összetett, egzotikus ízvilága miatt a távol-keleti konyha kurkumás, gyömbéres, fűszeres ételeihez ajánljuk. Kezdőknek és haladóknak egyaránt. Homonna Édes Hármas 2005 A 2005-ös az előző évjárat egyenes ági leszármazottja. Ha lehet, még elegánsabb, még kiegyensúlyozottabb, nagyobb benne a potenciál. Továbbra is egy aszú, kései szüret és egy szamorodni egyben. A távol-keleti konyha ez esetben is melegen ajánlott. Kiváló bor az első randevúra. Forrásom a |
