A franciáké a cuvée - miért ne legyen Házasítás?
A legtöbb borkedvelő tudja, hogy ha cuvée-t [küvé] vásárol, többnyire valami nagyon kicentizett klassz dolgot vesz, ami több fajta bor házasításával - vagyis elegyítésével - született. A cuvée nevet azonban lassan elfeledhetjük - ugyanis az EU ezután kizárólag a franciáknak engedélyezi használatát, ahonnan az elnevezés származik.
A különböző szőlőfajták - esetleg eltérő módon érlelt - borainak házasítására világszerte közismert és bevezetett név a cuvee. Akár kezdettől fogva együtt erjesztik a borokat, akár csak az érleléskor házasítják - a legtöbb borász talán éppen ezekre a boraira a legbüszkébb. Hiszen a megfelelő arányok összeállítása már-már művészet! Ezzel a módszerrel azonban nem csak ízeket hoznak létre, de javíthatnak bizonyos hiányosságokon is. (Savtartalom, alkoholtartalom, test.)
Kérdés, mit kezd az új helyzettel a hazai és nemzetközi borásszakma, hiszen már csak addig találkozhatunk a cuvée névvel a boltok polcain, amíg a már kereskedelmi forgalomban lévő borok kifutnak.
Egyik lehetőség, hogy a cuvée elnevezést egyszerűen elhagyva maradnak a címkén a felhasznált borfajták, esetleg a pincészet nevének kiemelésével. Hiszen a cuvée-t alkotó szőlőfajtákat a bor címkéjén részarányuk szerint csökkenő sorrendben eddig is fel kellett tüntetni. Legalábbis a hazai szabályozás szerint. Bár a betűméretekkel mostanában vigyázniuk kell a borászoknak... hiszen a minőségellenőrök ilyen indokokkal gyorsan a nyakukba varrnak egy bírságot. Ebből si látszik, hogy itt egy egységes szabályozásra lesz szükség.
Másik lehetőség, hogy méginkább megnő a fantázianéven forgalomba hozott házasítások száma, ám immár a nevet gyakran kiegészítő cuvée kifejezés nélkül. A hazai borforgalmazásban amúgy is egyre divatosabb a fantázianevek használata. Közülük legismertebb természetesen legismertebb a Bikavér, mely igen nagy múltra tekint vissza -ám ez a cuvéek tengerében ritkaság.
Harmadik lehetőség pedig - s jómagam ezt szorgalmaznám, hogy ki-ki próbáljon meg a maga nyelvén új fogalmat bevezetni a cuvée helyett. Minálunk a Házasítás igen szép szó lenne a Cuvée helyettesítésére, s nem is járnánk vele rosszabbul. Jól kifejezi, hogy az újonnan született egység több mint a részek puszta összege - már amennyiben jól sikerül a házasság, illetve a cuvée. Ha még szabad ezt a fogalmat használni. A fantázianevek további térnyerése nem lenne szerencsés, hiszen csak az eligazodást nehezítené. Ezt a lehetőséget meg kellene tartani a prémium kategóriának.
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2009.11.20. 20:37
Házasítás
Címkék: cuvée franciaország bor
Szólj hozzá!
2009.11.20. 11:52
Második Somlói Tavasz Portfólió Kóstoló
Címkék: borbemutató somló x
Második Somlói Tavasz Portfólió Kóstoló
Tizenöt somlói pincészet mutatta be borait november 18-án a Festetics Palotában. A Somlói Tavasz Egyesület másodszorra rendezte meg portfólió kóstolóját Budapesten, hogy bemutassa aktuális borkínálatát a szakmának és az érdeklődő nagyközönségnek.
Baráth Sándor, az egyesület elnöke a Csikós-Tardy Jazz Duó előadása után, megnyitó beszédében elmondta, ez a kóstoló is azt szolgálja, hogy a hazai száraz fehér borok között etalonnak tartott somlói bor pártfogóinak körét szélesítse: „A somlai valószínűleg sosem lesz a hétköznapok bora, azonban az otthon töltött ünnepi étkezések, és a színvonalas borkínálatot felvonultató éttermek világa elképzelhetetlenek nélküle.”
A Somlói Tavasz Egyesület 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy a pincészetek közösen eredményesebben léphessenek fel hazánk egyik legkisebb, mégis legérdekesebb borvidékének megismertetéséért. Az egyesületet hat pincészet alkotja, legújabb tagja a Dénes Hegybirtok, amelynek szőlői a borvidékhez tartozó Ság-hegyen találhatóak.
A november 18-án megrendezett kóstolón azonban összesen tizenöt somlói borász állt az asztalok mögé, hogy a borok kínálása közben válaszoljon az érdeklődők kérdéseire, meghallgassa a kóstolók véleményét.
Kalocsai Zoltán, a Bortársaság sommelier-je jónak tartotta, hogy a rendezvény ilyen széles rálátást nyújtott a somlói borokra. Kóstolása alapján úgy véli, olaszrizlingben és hárslevelűben viszonylag egységes képet nyújt Somló, a helyi jellegzetességre, a juhfarkra és a furmintra azonban már sokkal nagyobb változatosság jellemző mind stílus, mind színvonal szempontjából.
Pálffy István személyét a Híradón túl egyre többen kötik a bor világához is, hiszen immár harmadik éve adja ki szubjektív borvásárlási tanácsadó kötetét. Véleménye szerint a rendezvény méltón képviselte a magyar borkultúrát, sokat tett az utóbbi időben megtépázott hírnév helyreállításáért. Külön örömet jelentett számára, hogy a hagyományokra építő, a kézművesség eszményét megtestesítő pincészetek és a modern technológia eszközeit alkalmazó, professzionális borászatok egymás mellett, egymást erősítve jelentek meg.
A kóstolóra a hazai borkereskedelem és szaksajtó képviselői mellett a neves éttermek sommelier-i kaptak meghívást, korlátozott létszámban azonban a nagyközönség is részt vehetett az eseményen. A vendégek távozáskor szavazhattak az est számukra legkiemelkedőbb borairól, a legtöbben a következő borokra voksoltak: Tornai Pincészet Grófi Juhfark 2007, Hollóvár Pincészet Furmint 2008, Györgykovács Kispincészet Tramini 2008, Kreinbacher Birtok Kőkonyha 2006 és Somlói Apátsági Pincészet Hárslevelű 2008.
A Somlói Tavasz Egyesület legközelebb március 18-án tart borbemutatót, akkor a legújabb évjárat termésébe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők.
A kóstoló borsora termelőkre lebontva
Bogdán Birtok
Furmint 2005
Olaszrizling 2007
Tramini 2008
Késői juhfark 2008
Rizlingszilváni 2009
Csordás-Fodor Borház
Chardonnay 2007
Juhfark 2007
Juhfark 2006
Furmint 2007
Olaszrizling Selection 2007
Dénes Hegybirtok
Premier 2008
Olaszrizling 2007
Olaszrizling 2006
Chardonnay 2006
Vörös Kakas 2006
Fazekas Borpince
Somló pezsgő
Juhfark 2006
Hárslevelű 2004
Furmint 2004
Furmint félszáraz 2004
Fekete Pince
Hárslevelű 2004
Furmint 2006
Olaszrizling 2006
Chardonnay 2006
Juhfark 2007
Györgykovács Kispincészet
Hárslevelű 2008
Furmint 2008
Olaszrizling 2008
Tramini 2008
Hollóvár Pincészet
Furmint 2008
Hárslevelű 2008
Juhfark 2008
Sauvignon Blanc 2008
Kolonics Károly Családi Pincészet
Juhfark 2008
Hárslevelű 2008
Juhfark 2007
Hárslevelű 2007
Olaszrizling 2006
Kreinbacher Birtok
Nagy- Somlói 2007
Juhfark 2007
Öreg Tőkék Bora 2006
Kőkonyha 2006
Kreinbacher pezsgő 2007 (fehér)
Laposa Pincészet
Olaszrizling 2008
Juhfark 2008
Hárslevelű 2008
Olaszrizling 2007
Somlói Apátsági Pincészet
Hilla 2008 (juhfark, furmint, hárs)
Hárslevelű 2008
Tramini 2008
Juhfark 2007
Spiegelberg Borpince
Juhfark 2008
Olaszrizling 2008
Furmint 2008
Furmint 2007
Szabóvári Pincészet
Furmint 2005
Juhfark 2007
Olaszrizling 2006
Hárslevelű 2004
Szent Ilona Borház
St.Ilona Tramini 2008
St.Ilona Olaszrizling 2007
St. Ilona Furmint 2007
Tradíció 2006
Tornai Pincészet
Grófi Juhfark 2007
Grófi Hárslevelű 2007
Apátsági Furmint 2007
Aranyhegy Olaszrizling 2007
Nagy-Somlói 2007
A Somlói Tavasz Egyesület és tagjainak bemutatása
A Somlói Tavasz Egyesület megalakulásáról
Az egyesület 2006-ban alakult a minőségi szőlőtermesztésről, a borkészítésről hasonlóan gondolkodó somlói termelők egy szűkebb csoportjának akaratából.
Volt azonban előtörténete is a társaság létrejöttének. 2004, 2005-ben Takács Lajos, helyi termelő kezdeményezésére, és szervezésével egy helyi borozóban több alkalommal is találkozott a borvidék termelőinek jelentős része valamilyen közös fellépés, közösséggé formálódás igényével. Amikor azonban az ötödik-hatodik találkozó után is azt tapasztalták, hogy egy tapodtat sem haladtak előre, mert jó magyar szokás szerint az egyéni érdekek, elképzelések fontosabbak voltak a közösség javánál, elhatározták, hogy egy másik irányból elindulva próbálnak eredményt elérni.
Volt a somlói borászoknak egy kis csoportja, akik tényleg a kiemelkedő minőségű somlói bor elkészítését tűzték ki zászlajukra, így ők létre hoztak egy szűkebb kört, hogy az élre állva, példát mutatva összefogásból, együtt gondolkodásból ösztönözzék kollégáikat a helyes irányba haladásra.
Abban bíztak, hogy amennyiben beválik a tervük, és ez a társaság valóban a Somlói borvidék meghatározója tud lenni, akkor bizonyára többen is az általuk helyesnek tartott utat kívánják járni. Aki pedig azonosulni tud ennek a körnek a szellemiségével, elfogadja az Egyesület alapszabályát, teljes joggal kérheti felvételét a csapatba.
A Somlói Tavasz Egyesület alapító tagjai a következő borászatok, ill. a mögöttük álló személyek:
Bazalt Borház (Laposa Családi Pincészet)
Dénes Hegybirtok
Györgykovács Kispincészet
Hollóvár Pince (Takács Lajos)
Kreinbacher Birtok
Szent Ilona Borház.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Tóth Adrienn Vinoport Rendezvényszervezés 06-30-740-8261 06-1-439-0835
(x)
Szólj hozzá!
2009.11.16. 10:16
A nagy bor a nagy álom
Címkék: bor bock villány
A nagy bor a nagy álom
Bock József Magyarország egyik legismertebb borásza. A korábbi 5 hektár helyett ma már 50 hektáron termelik a szőlőt
Bock József, vagy ahogy a barátai hívják, „a Bokszi" 1981-ben vette át a családi pince irányítását, azóta csak a bornak él.
A borrajongók körében őt mint a nagy „Villányi Ötök" egyik alappillérét tartják számon. A Magyar Bor Akadémia 1997-ben az év bortermelőjévé választotta. A neves borász Villány utazó nagykövete is egyben. Ő a 2600 hektár területen termelő Villányi borvidék hegyközségének és tanácsának vezetője. Folyamatosan járja az országot, ismerteti borait, a település történetét, a magyar bor fontosságát. Hasonlóan a többi sikerborászhoz ő is vallja, hogy az utódoknak kell a megszerzett tapasztalatot és tudást továbbvinni, mert ez a záloga a kimagasló minőségű borok készítésének és az új magyar borimázs megteremtésének.
– Rengeteget utazom, ahova meghívnak, oda én elmegyek – kezdi a történetet. – Ez azt jelenti, hogy hetente van úgy, hogy három alkalommal tartok bemutatót valahol. Kilencven százalékáról még aznap éjjel haza is utazom. Ez megvisel, hiszen én is korosodom. De azt látni kell, hogy a magyar borért most sokat kell tennünk. Én nemcsak a saját boraimról beszélek, hanem el szoktam mondani Villány történetét, ismertetni szoktam Magyarország szőlészetét, borászatát.
– Ment-e ilyen értelemben előrébb a világ, ismerik-e az emberek az igényes, minőségi borokat? És főképp hajlandóak-e egyre többen egyre többet fizetni értük?
– Akiknek mi tartunk bemutatót, azok ismerik a borainkat. Egyre többen jól informáltak. Ők azok, akik megengedhetik maguknak, hogy elmenjenek egy étterembe borkóstolóra, és ki is tudják fizetni a magasabb árat. Az elmúlt 15–20 évben folyamatosan részt vettem a fejlődésben, a magyar borfogyasztó társadalom nagy része megtanult már bort kóstolni. A nagy probléma az, hogy egy jelentős réteg ezt nem tudja megfizetni. Az elmúlt két-három évben érezhető volt a lecsúszás, de vissza fognak majd jönni, most már el kell indulnia egy fejlődésnek, nem romolhat tovább a helyzet.
Bock József
Több munkával kevesebbért
– Az idei szüretre éppen hogy más volt a jellemző: a pincékben még ott a tavalyi bor egy része, amit nem tudtak eladni, így a szőlő felvásárlását is erősen meggondolták a borászatok. Villányon segített a hírnév?
– Sajnos nem. Ez a gond idén Villányba is begyűrűzött. Ráadásul az elmúlt három év nagyon jó volt minőségben, és a mennyiség is normálisan alakult. A korábbi átlaghoz viszonyítva lényegesen, 600–1000 hektoliterrel kevesebb bor termett. Az önkorlátozással el lehet ugyan érni egy magas minőséget és rendes árat, de a meg nem termelt mennyiség, sőt, annak többszöröse bejött külföldről. A magyar export pedig nem emelkedett, amióta az Európai Unióban vagyunk. A magyar borfogyasztás rendszere a csatlakozás óta teljesen felborult. Ezt még mi, akik ismertebbek vagyunk, is érezzük, mit szólhat akkor az az ismeretlen borász, aki meg szeretne élni a munkájából? Nekik komoly értékesítési gondjaik vannak. És ez visszahat azokra a szőlőtermelőkre is, akik nem akarnak bort előállítani a termésükből. A szőlő ára Villányban a magyar átlagnál magasabb, de a korábbi 80–130 forintos ár helyett idén a legjobb fajta ára sem haladta meg a 100 forintot kilónként. Azt is tudjuk, hogy Villányban többen nehezebb körülmények között dolgoznak az agyagos, löszös talaj miatt, a mediterrán klíma pedig több „zöldmunkát" igényel. A permetezést nem ússzuk meg mi sem, a növényvédelem egyre drágább.
Az utóbbi pár évben már nem használunk műtrágyát, a szerves trágya kiszórása körülményesebb, többe kerül, de inkább azt visszük a szőlőbe.
A termés-önkorlátozás miatt nem kell olyan talajerő-utánpótlást végezni, mint tették 20–30 éve a gazdák. Lényegesen kisebb termés esetén kevesebb energiára van szüksége a szőlőnek, 3–5 fürtöt könnyen be tud érlelni. Szóval több munkával, olcsóbban kevesebbet adunk el. És még így is gond van. Azok a felvásárlók, akik eddig bejöttek Villányba felvásárolni a szőlőt, az utóbbi egy-két évben meghátráltak. Van néhány olyan nagy cég is Magyarországon, amelyik az elmúlt években keveset, idén pedig már semmi szőlőt nem vásárolt. Ezen változtatni kell. A terméskorlátozásra most már a kistermelőknek is oda kell figyelniük.
Csak a nagyon nagy minőségeket szabad megtartani
– A külföldi borok nagy része – vagy a közvetett támogatások mértéke miatt, vagy pedig azért, mert óriási mennyiségben tudják termelni és szállítani – olcsóbb. Hogyan lehet ezzel versenyezni?
– A legtöbb teendőnk most a magyar bor marketingjével lesz. Magyarországon és külföldön egyaránt tudatosítani kellene, hogy különleges minőséget képviselünk. Meg kell céloznunk egy-két célországot, mint például az oroszokat, Távol-Keletet, Kínát, Japánt, Európa országait. Ezeknél van fizetőképes kereslet, de nem tudnak rólunk. Meg kell tudniuk például, hogy sehol a világon nem terem annyi jó édes bor, mint Tokaj-Hegyalján, tudniuk kell, hogy ez a világnak egy fontos kincse. De nemcsak egy borvidékkel, hanem általában a magyar borral kellene megtámadni ezeket a fogyasztókat, hogy leemeljék a polcról a korábban ismeretlen termékünket. Hiszen nekik a mi földrajzi neveink nem sokat mondanak. Ami a magyar fogyasztókat illeti, tudatosítani kellene bennük, hogy mit jelent az országnak, ha nem a chilei, hanem a magyar bort veszik le a polcról. Mennyi munkahelyet, mennyi adót jelent ez a kis mozdulat. Főként a multiknál kellene erre figyelni, hiszen ott óriási a kínálat, nagy tételeket rendelnek. Ha látják, hogy kelendő a magyar portéka, akkor abból rendelnek többet. Ha mi ezt nem hirdetjük, akkor nem fognak hozzányúlni a vevők.
Átcímkézett borok
– Hallottam, hogy sok helyen megveszik a magyar bort, és olaszként palackozzák, árulják.
– Én a fordítottját hallottam: hoznak be külföldről borokat, és átcímkézik, magyarként megy a boltokba, ezzel kiszorítva a valódi magyar bort, és persze az árkülönbözet miatt jó hasznot hajtva a csalóknak. Na én az ilyen üzemeket örökre bezárnám, akkor talán nem lenne kedvük trükközni. De a büntetések annyira enyhék, vagy egyáltalán nem is figyel különösebben erre senki, hogy végül is vállalják a kockázatot.
– Jó marketinglehetőség a nemzetközi borversenyek sora. Ezeken rendszeresen nyernek a Bock-borok. Hogyan keletkezik ugyanazokról a dűlőkről szüretelt szőlőből egy új márka?
– Valóban nincs olyan verseny, hogy a boraink ne nyernének valamit. Brüsszel, Bordeaux, Ljubljana, Magyarországon a VinAgora nagyon is alkalmas rá, hogy megmérettessük magunkat. A 2003-as Bock Syrah-mra például a bordeaux-i borversenyen azt mondták, hogy a világ legjobb syrah-ja. Ez nagyon fellelkesített, azóta minden évben elküldöm valahová és egy arannyal vagy ezüsttel minden évben visszajön. A 2007-es syrah a VinAgorán Champion-díjas lett. Ami a neveket illeti, néha újítani kell, feldobni a közönséget, bedobni egy új bort.
forrásom a http://www.kisalfold.hu/szieszta/a_nagy_bor_a_nagy_alom/2125383/
Szólj hozzá!
2009.11.16. 10:12
Újinfluenza ellen (új) fehérbort!
Címkék: bor egészség
Újinfluenza ellen igyon fehérbort! - Orvosi javaslat
Retteg az új típusú influenzától, de az oltástól is idegenkedik? Erre a dilemmára egy orvos napi 2 deciliter fehérbort javasol, amelyet akár forralt borként is bevehet. A védelmet nem az alkohol nyújtja, hanem a jó minőségű fehérborokban található Qercetin és Sikiminsav.
Bertelli professzor már évekkel ezelőtt felfigyelt arra, hogy a jó minőségű fehérborok Qercetint és Sikiminsavat is tartalmaznak, 30-40mg-os mennyiségben literenként. A Tamiflu hatóanyaga kapszulánként 75mg - hívja fel a figyelmet a belgyógyász-kardiológus.
A fehérbor mellett kitűnő Quercetin forrás a tőzegáfonya, amelynek 100 grammja 150mg Quercetint tartalmaz. Az influenza vírusa RNS vírus, tehát benne az örökítő anyag nem DNS. Ahhoz, hogy egy sejtet megfertőzzön, szükséges egy enzim, az RNS függő DNS polimeráz, aminek a segítségével a vírus a genetikai anyagát beleírhatja a megtámadott sejtbe. Ezt az enzimet gátolja erősen a Quercetin.
A vírusnak le kell győznie még egy akadályt, nevezetesen be kell jutnia a sejtbe. Ehhez egy neuraminidáz nevű enzimet használ, amit hatékonyan roncsol a sikiminsav. A Sikiminsav úttal nem untatok senkit, de igen sok fás szárú növény meglehetősen gazdag sikiminsavban - írja honlapján Tihanyi doktor.
Fehérborban az igazság?
Tehát ha a fehérbort kiegészítjük citromos citromos teával (ha lehet fehér teával), akkor a teából és a citromból további fontos anyagok kerülnek be a szervezetünkbe.
A hatásos terápia Tihanyi László szerint: citromos tea, fehérbor (lehet forralt is) és tőzegáfonya kapszula.
A H1N1 vírus régi ismerősünk - állítja az orvos. Idén is itt járt köztünk egy variánsa, amit sokan elkaptak, ill. a védőoltásnak is részét képezte. Ezért valószínűsíthető, hogy a két H1N1-el szemben bizonyos mértékű kereszt védettség is kialakulhat, azaz nem vagyunk teljesen védtelenek ez ellen az új variánssal szemben (az oltottak és a korábban fertőzöttek).
Felnőtteknek tehát napi 2 deciliter jófajta fehérbor, ez bármikor elkezdhető, bátran fogyasztható. Ha pedig amúgy sem kapnánk el az influenzát, akkor is nagyon jót tettünk a szervezetünknek - vélekedik Tihanyi doktor.
forrásom : BORBÉLY Tamás <borbely.tamas@winefestival.hu>
Szólj hozzá!
2009.11.13. 18:40
Györkönyi bor
Címkék: györköny szőlő bor
Ismét felértékelődhet a györkönyi bor
Az elmúlt századokban úgy tartották, hogy csak a györkönyi bor bírja ki a hosszabb utaztatást minőségromlás nélkül. Pesten külön kocsmákban árulták a tolnai bort a múlt század elején. Habár a régi hírnév azóta megkopott, a helyiek mindent megtesznek azért, hogy ez megváltozzon. Egy faluban, ahol annyi borospince van, ahány ház, talán ez nem is lesz olyan nehéz. A múltról, a napi gondokról, a tervekről Száraz Sándor őstermelővel kezdtük a beszélgetést.
- Mária Terézia idején svábok települtek ide, akik nagy lehetőséget láttak a szőlőben, és ők kezdték szőlővel foglalkozni. A 19-20. század elején már nagy bortermelő hely volt ez a vidék. Annak idején, még a Nagy-Magyarország idején, sok osztrák borkereskedő járt ide bort vásárolni. Azután jött a nagy változás, a téeszesítés, az ’59-es esztendő, ’60-as évek eleje … Akkoriban sokan elmenekültek Györkönyből a városba dolgozni, és itt maradtak a szőlők, a présházak. Nagyon sok présház tönkrement, és az ültetvények is elgyomosodtak. Az 1970-es években, a termelőszövetkezet mintegy 150-200 hektárnyi szőlőt telepített. Így, hála Istennek fönnmaradt a szőlőművelés. Az ötszáz-valahány pincéből most körülbelül 350 présházat használunk. Néhány évvel ezelőtt bevezették az új rendszerű borászati elszámolásokat, és megismertük az adóraktár fogalmát. Most pedig bajban vagyunk – már akik még idehaza maradtunk falun, és borászattal, szőlészettel foglalkozunk –, mert annyira szigorúak a szabályok, hogy egyszerűen már nem éri meg borral foglalkozni. Oda jutotunk, hogy össze kell fognunk, és közösen próbáljuk rendbe rakni a mi kis szentélyünket, hogy a turistákat tudjunk fogadni.
- Valamikor 2006-ban ültünk először össze, és próbáltuk felvázolni a helyi problémákat, illetve, hogy milyen kiútja lehet a Pincehegynek egy olyan időszakban, amikor a szőlőterület és a bortermelés csökken – eleveníti fel az újrakezdést az egyesület elnöke. - Terveink között szerepel, illetve a tervek már elkészültek egy fedett szabadtéri színpad és egy borkóstolónak az elkészítésére. A Pincehegyen található összes présház felmérését is szeretnénk elvégeztetni egy örökségvédelmi szakemberrel. Ő megállapítaná minden présházról, hogy az beleillik-e a hagyományos pincehegyi képbe, ha nem, akkor miért nem, és milyen fejlesztést, milyen változtatást javasol. Reméljük, hogy terveink nyomán a györkönyi bor, a györkönyi szőlő és a györkönyi borászat is felértékelődik.
Forrás: http://www.gazdakor.szie.hu/hirek/ismet_felertekelodhet_a_gyorkonyi_bor
Szólj hozzá!
2009.11.13. 18:36
Libasült és új bor
Címkék: bor márton ajkarendek
Libasült és új bor - Falusi Márton nap Ajkarendeken
Ajkarendek - Amíg a libasült készült, libazsíros kenyérrel csillapították éhségüket Ajkarendeken a Márton-napi rendezvény résztvevői.
A településrészen az idén másodszor szervezték meg a programot. A rendezést és a lebonyolítást a művelődési ház vezetője, Töltl János valamint az Ajkarendekért Egyesület tagjai vállalták.
Szokásos volt a munkamegosztás, az asszonyok az ételekért feleltek, a férfiak feladata pedig az volt, hogy minden felnőttet kiszolgáljanak forralt borral. A gyerekek citromos teát ihattak.
Mint Töltl János kérdésünkre elmondta, két libát vásároltak, amelyeket a településrész önkormányzati képviselője, dr. Nagy Zoltán vágott le. A szervezők több, mint száz résztvevőre számítottak, ezért beszereztek még néhány kiló húst.
A színházterem hátsó részét konyhának rendezték be, elől pedig a kézműves foglalkozáson készítettel befőttes üvegből lampionokat, papírból ludat. Hamarosan megérkezett a két tepsi sült alma. Az illat sokakat odacsalogatott.
Földi Nikolett és Hegedűs Anna is jóízűen falatozta az almát. A rendeki asszonyoktól a receptet is megtudtuk. Megmosott egész almát a tepsibe teszünk, öntünk bele egy deciliter bort és ugyanennyi vizet, majd a sütőben fél óráig 200 Celsius fokon sütjük. Kihűlés után fogyasztható.
|
A zsemlegombócot is ott helyben készítették és sütötték. Gutléberné Tóth Rita elmondta, a gombóchoz 12 darab száraz zsemlét használtak fel.
Vízben megáztatták azokat, hozzáadtak négy darab egész tojást, felaprított petrezselyemzöldet, apróra vágott, pirított hagymakockákat, sót, borsot, delikátot ízlés szerint, alaposan összedolgozták.
|
Evőkanálnyi darabokat vettek ki a tálból, gombócot formáltak a masszából, majd lelapították, és a forró olajba tették. Addig sütötték, amíg mindkét oldala piros lett. A legjobban mindenki a sült libát várta.
|
A főzést vállaló hölgyek sokat dolgoztak az elkészítésén, aki viszont kóstolta, mindenki azt mondta, kiválóan sikerült. A levágott állatot megtisztították, kiszedték a belsőségeket, többször megmosták, majd szárazra törölték.
Szegfűszeggel tűzdelt almával és hagymával töltötték meg. Tepsibe tették, ujjnyi vastagságban vizet öntöttek alá, leöntötték forró libazsírral, majd a sütőbe tették. A libasült két óra alatt készült el. Sütés közben időnként megforgatták, hogy minden oldala szép piros legyen, majd amikor már olyan puha lett, hogy könnyen bele tudták bökni a villát, kivették.
Készítettek libamájat, libazsírt. Az asszonyok otthon készült pogácsát és süteményt vittek, hogy addig se éhezzenek a vendégek, amíg kezdetét veszi a Márton napi lakoma.
A látogatók az ünnepi szokások eredetéről a helyi általános iskola napköziseinek és felső tagozatosainak a műsorában hallottak, majd mindenki sorba állt libáért, mert senki sem szeretne éhezni 2010-ben.
Időjóslás a későbbi hónapokra
Márton napjához időjóslás is fűződik. Ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál, tartja a régi mondás. Ha jó kedvű Márton, kemény tél lesz, fogalmaztak máshol.
Gazdasági év zárása
November közepe a gazdasági év zárása is volt, ekkor jártak le a munkaszerződések. A gazdák a pásztorok munkáját ünnepi vacsorával köszönték meg, a mesterek is finom falatokkal köszöntek el a legényektől.
Libahús és bor mindenütt került az asztalra. A libákat ekkor már nem tömték, hanem levágták, valamint az új bor is ekkorra vált fogyaszthatóvá. Mint a régiek fogalmaztak, Márton az új bor bírája.
Úgy tartották, hogy aki Márton-napi libát fogyaszt, egész évben lesz mit ennie. Elődeink a jótékonysággal is összekötötték az advent előtti utolsó egyházi ünnepet. Ekkor adakoztak a rászorulóknak és a szegényeknek.
forrásom a http://naplo-online.hu/hetvege/20091113_libasult_ujbor_ajkarendek
Szólj hozzá!
2009.11.13. 18:34
A szőlő és bor élete
Címkék: szőlő bor művészet
A szőlő és bor élete személyes lencsén keresztül
Dékány Tibor fotókiállítása látható a Winebarban december 5-ig
Dékány Tibor Budapesten született 1945-ben, két gyermek (Fruzsina, Dorottya) édesapja. Nem mezőgazdasági megközelítésből, hanem urbanisztikai, tájtervezési feladatainak végzése folytán került közel a szőlőhegyek, présházak, majd a borászat világához.
Művészi indíttatását, mely korábban a Szőnyi István képzőművészeti kör tagjaként festésben, rajzolásban nyilvánult meg, fokozatosan a fotózásban teljesítette ki.
Dr. Laposa Józseffel, barátjával és szerzőtársával a rendszerváltást követően határozták el, hogy életcéljuknak tekintik a magyar bor rangjának, elismertségének mihamarabbi visszavezetését méltó helyére, melyet a kommunizmus fél évszázados értékrombolása miatt veszített el. Ezt a célt szolgálja festményivel, fotókamerájával, de egyben írásaival is, melyek napilapokban, folyóiratokban jelennek meg.
Helyszín: The Winebar by the Bazilika (1051 Budapest, Hercegprímás u. 8.)
Időpont: 2009. december 5-ig
forrásom a http://www.metropol.hu/mellekletek/vorosesfeher/cikk/485985
Szólj hozzá!
2009.11.09. 19:00
Szőlészeti-borászati gyűjtemény
Címkék: bor pince esztergom
Legyen részese a Kárpát-medence
legkülönlegesebb 2010. májusában nyit Esztergomban az ország egyik legszebb és legkülönlegesebb borospincéje. A 3700 m2-es pincerendszerben egykor az érsekség területéről érkező borokat tárolták, évtizedek óta azonban üresen állt. A 11 m belmagasságú, téglaboltíves Prímás Pincében ismét a szőlőé és a boré lesz a főszerep, a felújítást követően bemutatásra kerülnek a történelmi Magyarország legfontosabb borvidékei, a szőlészet és borkészítés 1000 éves hagyománya. A látogatók interaktív kiállítás keretében végigkövethetik a szőlőtől a borig vezető utat, személyesen ki is próbálhatják az egyes állomásokat, mint például a préselést. A komplexum elsődleges célja a Kárpát-medence borászati örökségének ápolása, valamint egyedülálló módon az egyház és a bor kapcsolatának bemutatása. Szerte az országban pincékben, padlásokon olyan szőlészeti-borászati segédeszközök hevernek, melyek koruknál, egyediségüknél fogva kiállításra lennének érdemesek. Mi pont ezeknek a tárgyaknak kínálunk megjelenési lehetőséget! Várunk minden olyan tárgyat, melyek egyediek, mások számára is érdekesek és látványosak lehetnek, és amelyeket tulajdonosai átadnának a Prímás Pince egyedülálló kiállítási anyagába. Ezen tárgyakon keresztül szeretnénk bemutatni Magyarország 1000 éves borászati történelmét. A kiállításra érdemes tárgyak felújításra kerülnek, állagmegóvásuk folyamatosan biztosítva lesz és a tulajdonosának nevét feltüntető emléktáblával együtt szerepelnek majd a Prímás Pincében. Így tudjuk biztosítani, hogy az eddig elhanyagolt, elfeledett tárgyakat ezentúl évente több ezren láthassák, kézzelfoghatóan bemutatva a magyarországi szőlészet és borkészítés történelmét. Amennyiben rendelkezik olyan szőlészeti-borászati eszközzel, melyet a Prímás Pincének felajánlana, kérjük keresse fel Beck Tibor borászati szakembert 2010. májusától különleges kiállítással várjuk Önt is a magyar borkultúra újjászülető központjában, az esztergomi Prímás Pincében!
szőlészeti-borászati gyűjteményének!
a 06 20 808 39 28 telefonszámon illetve a bormuzeum@primaspince.hu e-mail címen, vagy awww.primaspince.hu honlapon.
Szólj hozzá!
2009.11.08. 18:35
Szentendrei Márton!
Címkék: bor borbemutató szentendre
009. november 4. Rengeteg finomság vár a vendégekre: sült alma és gesztenye, sült tök és ropogósra pirított libacomb, valamint sok más finomság idézi majd az őszi-téli hangulatot. A Márton Napi Libato(u)r keretében Bede Róbert mesterszakács készíti el 2009 legjobb libaétkét a zsűrizett libareceptek alapján.
A fűtött fesztiválsátor
Aki kicsit fázik, borozgathat, aki nagyon fázik, pálinkázhat. Újborát bemutatja többek között a Bárdos és Fia pincészet, a Bújdosó Szőlőbirtok, Demeter Pincészet, a Polgár Pincészet, Taschnervin, Kovács Júlianna pincéje, Zódor László, a Corvinum Selection, a Galambos Pincészet, Dúzsi Tamás. Ott lesz még az Agárdi Pálinkafőzde, és a Pálinkaház Kft.
Szervezők.:
Nonprofit Kft.
Szólj hozzá!
2009.11.08. 18:34
Itt a Márton!
Márton-napi programok
I. Márton-napi Libabál
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szólj hozzá!
2009.11.03. 07:58
Borutazás!
Címkék: bor borutazás borkiállítás
Tisztelt Olvasó!
Tájékoztatásul szívesen megküldjük k jövő évi marketingmunkájukhoz bor témájú külföldi kiállítási programjavaslatunkat, valamint egy közkedvelt az ágazathoz illeszkedő rendezvényre szóló utazási ajánlatunkat.
Természetesen kiutazásuk megszervezése mellett örömmel állunk kiállítói részvételük megszervezésével is rendelkezésükre! Szíves visszajelzésüket előr eis megköszönjük: Seifert Ibolya és Horváth Nóra ------------------------
Reg.sz.R-0228/92/98/01
H-1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 19/b
Tel.: +36-1-3027525/108 - Fax: +36-1-3027530
Skype: IP_Horváth Nóra
személyes cím: horvath.nora@interpress.hu
központi cím: travel@interpress.hu
WEB cím: http://www.interpress.hu
Szólj hozzá!
2009.11.03. 07:55
VI. VINOFEM Európai Női Borbíráló Verseny
Címkék: bor sopron borbírálat
VI. VINOFEM Európai Női Borbíráló Verseny
Sopron, 2009. November 11. Tisztelt Borászok! Még nem késő jelentkezni a VI. VinoFem Európai Női borbíráló versenyre! A felhívás és jelentkezési lap letölthető a lenti címen!! Bízva abban, hogy hamarosan a VI. VinoFem Borverseny nevezői – és természetesen érmesei - között köszönthetjük Önöket, Tisztelettel és borbaráti üdvözlettel Sopronból, a Kékfrankos fővárosából: Böcskei Balázs Programszervező Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. (H)9400 Sopron, Kölcsey u. 5. (H)9400 Sopron, Pf. 122 Tel: 99/508-835; Fax: 99/508-836 Mobil: 30/471-21-35 E-mail: bocskei@soproniborvidek.hu
Szólj hozzá!
2009.11.03. 07:51
Ha valakinek ez hiányzik...
Címkék: bor muzeális bor
Eladó két palack muzeális bor, ajándék fadobozban.
Vesztergombi Cabernet Sauvignon 1994
Vesztergombi Kékfrankos 1994
A palackok Budapesten vannak. Személyes átvételt preferálom.
Ár: 10e ft / palack
Elérhetőség: drzero@freemail.hu
Írjon bizalommal, gyorsan válaszolok!
(x)
Szólj hozzá!
2009.11.03. 07:49
Pálinkák Karácsonyra!
Címkék: bolyhos pálinka
Kedves Hölgyem, Uram! Karácsony közeledtével, engedje meg hogy barátai, szerettei, partnerei megajándékozásában segítségére legyek. Egy korty - egy boldog pillanat! Hosszú téli estéken egy korty hazai magyar gyümölcspálinkával, süteményekhez hazai bio-lekvárokkal és mézekkel boldog, önfeledt pillanatot szerezhet azoknak, akiket Ön nagyra becsül. Mi más lehet ennél nagyobb ajándék? Páratlan ízvilágú gyümölcsökből készült, igéző illatú,csodás zamatú magyar pálinkákat kínál Önnek a Szilvárium Pálinkatár. Neves, népszerű főzdék - Bestillo, Bolyhos, Brill, Matheus, Panyola, Rex, Tarpa stb. - díjnyertes italai exkluzív üvegekben csak arra várnak, hogy Önt és barátait, partnereit elkápráztassák, semmihez sem hasonlítható életérzéssel varázsolják el. Amennyiben felkeltettem érdeklődését, kérem további információkért látogasson el internetes oldalunkra és tekintse át alábbiakban megküldött különleges karácsonyi ajánlatunkat. Bármilyen további kérdés, kérés esetén az alábbi elérhetőségeken állok szíves rendelkezésükre. Együttműködés reményében bízva, üdvözlettel: Vasas Ilona Szilvárium Pálinkatár - www.szilvarium.hu Cím: Budagyöngye Bevásárlóközpont, H-1026 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 121. -1. sz. 32. sz. üzlet Email: vasasilona@t-online.hu, szilvarium@szilvarium.hu Tel: +36-30-200-3297 (x)
Szólj hozzá!
2009.10.30. 22:11
A borbotrányról
Címkék: bor borbotrány
In vino...? - A borbotrányról Glicerint kevert Kovával rettenetes Pléhpofával Kling József forrásom a http://magyarnarancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=20075
A borban még kerek a világ, gondoltam tíz évvel ezelőtt, amikor hirtelen elhatározásból felcsaptam borkritikusnak. A "kritikus" szó enyhén túlzó, mert filológusi hajlamokkal megáldva (megverve?) a borban sokkal inkább a dionüszoszi élet nyomait kutattam, semmint az analitikai paramétereket. Répacukrot, glicerint, műtannint, színezőanyagot végképp nem. Helyette vad vadont, buja kertet nimfákkal, tündérországot, amelyben minden Jancsi megtalálhatja az ő Iluskáját.
A bornak esztétikája van, gondoltam, mélysége, struktúrája, nem egyszerű élelmiszer-ipari termék, sőt akár teljes értékű műalkotássá is válhat, mivel képes túlmutatni önmagán. Önfegyelemre és mértékletességre tanít, ha megtapasztaltuk, mire képes mértéktelenül. Nem utolsósorban ott van benne az igazság (veritas). A veritas azonban nemcsak igazságszérum. A valóság szinonimája a totálisan elvirtualizálódó világban. A bor mint valami utolsó kapocs összeköt a természettel, a sajátommal (tudatalattival) és a rajtam kívül állóval. Egy gondosan művelt (kulturált) szőlőültetvény határsáv a kiismerhetetlen, de emberi kontroll alatt álló dzsungel és a pléjsztésönné nyomorított, túlcivilizált világ között.
Csak azért mondom ezt el, hogy láttassam, volt mit amortizálnia az időnek. A kerek világ képzete fogyni kezdett, mint a hold.
A zsákos napfénytől (répacukor) először csak hunyorogtam. Kissé más megvilágításba helyezte a történetet. Gyengébb évjáratban kristálycukor hozzálapátolása a musthoz (szaknyelvenchaptalozás, Chaptal francia vegyész, Napóleon minisztere után), persze szigorúan megengedett mértékben. Na jó, teoretikus szinten belefér, noha nem tagadom, rés támadt a dionüszoszi világ pajzsán. Vajon hány alkoholfokot lehet a megengedetten túl azzal a sok raklapnyi kristálycukorral feltornázni? Szemérmesen elaltattam a kérdést.
Aztán beúszott a képbe a műtannin, és a nimfákkal örökre leszámoltam. Komoly agymunkámba került annak a borásznak a gondolatmenetét követni, aki kifejtette, miért adagol a vörösborhoz tanninport. Tudniillik, hogy az erjedés során majd a műtannin veszszen el, ne a borban lévő valódi csersav legyen kevesebb. Hogy a két tannin ezt hogyan intézte el egymás között, arról fogalmam sincs. Van-e olyan ízlelőbimbó, amely képes a kettőt megkülönböztetni egymástól?
Ma már nagyon kevés borban látom meg Michelangelo Mózesét. S ha meg is látom, a próféta a fejemen töri össze a kőtáblát, melyre a bortörvény egyes paragrafusait vésték.
A tízparancsolat így szól: Ne vizezd a bort, ne használj szintetikus színezéket, mesterséges édesítőszereket, se glicerint, se izocukrot, se természetes színezéket, se meg nem engedett tartósítószereket! A megengedett anyagokkal csínján bánj, ne javítsd túl a mustot, ne lapátold zsákszámra a répacukrot, és a savtartalmat se tuningold!
Hát vegykonyha lenne ez az egész, és a természetesség csak illúzió? Az illúziókkal le kell számolni, de a természetesség utáni vágyból nem engedhetek. Akkor sem, amikor egy borászati eszközöket forgalmazó cég honlapján fordított ozmózis gépet ajánlanak a borászok figyelmébe. Szóbeszéd tárgya egy ideje, hogy ilyen szerkentyűt vett X. meg Y. Mindenki titokminiszter. Hogy mit tud ez a méregdrága gép? Hú, sok mindent. Sűríti a mustot, ha kell, megváltoztatja a bor almasavarányát, kivonja a borból a vizet, az alkoholt, tömörít, radíroz, satíroz, szóval lehet vele plasztikázni. Az említett honlapon felhívják a figyelmünket, vigyázat, a kutya harap, a gép használata nem minden országban és régióban engedélyezett. Speciel nálunk tényleg nem. Kaliforniában bezzeg olyan, mint a szobrásznak a véső.
Járok-kelek, megállok. Történetesen egy nagy borászati szakbolt udvarán. Van ott minden, mint a búcsúban. Fényes nappal van, a fákon csicseregnek a madarak, kék az ég és zöld a fű, a félárnyékban két hektoliteres vashordó figyel, borászati glicerinnel tele. Made in Italy. Köztudott, hogy az olaszok élen járnak a segédanyagok gyártásában. Többek között a műtannin is tőlük származik, ami egyébként nem más, mint tölgyfából gőzöléssel kinyert cserzőanyag. Valahol tulajdonképpen természetes, mint például az arabmézga. Na de mi van a glicerinnel? A glicerin az extrakttartalmat (testességet) növeli a borban, ezt ma már az óvodások is tudják. Hogy lehet az, kérdezi borász barátom, hogy tőkénként egy kilogramm alatti terhelés mellett a borom alig éri el a kívánt extrakttartalmat, más meg agyonterhelt szőlőből olyan vastag bort produkál, hogy megáll benne a kiskanál? Hol van ilyenkor az OBI? Illetve ma már csak BI (MgSzH Központ Borminősítési Igazgatóság). Vörösborokhoz használatos színezőport is lehet itt kapni, pult alól, kimérve, pillepalackban. Lelkiismeretünk megnyugtatására festőszőlők héjából kivonatolták.
Az lenne a jó - mondja borász barátom -, ha ez az egész glicerinbotrány előrevinné a dolgokat, ha nem ragadnánk le a bűnbakkeresésnél. A moralizálás csábító csapdája, hogy megelégszünk azzal, ha bűnöst kiálthatunk, aztán minden marad a régiben. A fenti példák pusztán azt szeretnék láttatni, hogy nyílt titkokról beszélünk. A hiperek polcain tolongó újvilági borokban például nagy valószínűséggel találnánk szintetikus glicerint. Jó, lehet, hogy nem a megengedett háromszorosát. De a világon a borgyárak mindenütt legális keretek között ontják agyonkozmetikázott termékeiket. A skandináv piacra ilyen, az angol piacra olyan, a kínaira megint másmilyen típus a nyerő. A legtöbb ipari bor nem a szőlőben (bár szőlőből), hanem tervezőasztalon, körző-vonalzó alatt születik, az aktuális ízlésvilághoz hangolva a sav-, cukor-, tannin-, glicerin-, alkoholarányt.
A borágazat híven tükrözi e lángoktól ölelt kis ország mentális és lelkiállapotát. Elfojtás, agyonhallgatás, susmogás. A dolgokat végre nevükön kellene nevezni. Gondoljunk az óvodásokra. Szomorú lenne, ha abban a tudatban nőnének fel, hogy a glicerin valami csúnya, rossz dolog, csak mert ezt hallják a szüleiktől. Ennél már csak az volna szomorúbb, ha tudatukban fészket rakna a jó és rossz glicerin fogalma. Túl kellene lépnünk ezen az egyszerű dualizmuson. Egyébként meg optimista vagyok. Az illúzióból maradtak még morzsák. A mentőövet a kézműves borászatok dobják, nemcsak a fogyasztóknak, hanem a kollégáknak is. Ez sokak számára persze csak újabb anomália. A szakmát megosztja, egyesek úgy néznek rájuk, mint annak idején a rómaiak az őskeresztényekre, és legszívesebben az oroszlánok elé vetnék őket. Mert mit hajtogat évek óta a kézműves borász? Ökológiai tudatosságot, természetességet. A vegyszerektől és adalék anyagoktól mentes borászkodást. Hát erről beszélek. Álszemérmesen nagyokat hallgattunk, miközben mindenki mindent tudott. A kézműves mélyen átérzi tevékenységének felelősségét. A bor fogyasztási termék, hogyan készíthetne olyat, melyet előzőleg mindenféle vegyszerekkel bombázott tele, melyeknek a természetét, hatásmechanizmusát nem is ismeri? A kézművesség szemlélet, a világhoz való viszony lenyomata, filozófiai alapállás. Az ember megpróbál kitalálni ebből a nagy virtuális katyvaszból. Valódi ízeket akar érezni, valódi kapcsolatot a természettel. Meg akarja ismerni önmagát. Ennek egyik lehetséges útja-módja a borkészítés. Persze hogy veszélyes üzem. A technológiai borászkodás biztonságra törekszik, nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy nagy tételeket áldozzon fel a természetesség oltárán. Ezért például a fajélesztő használata szinte kötelező. Ezzel szemben a kézműves folyamatosan kockáztat. A spontán erjedést a szőlőn található mikroorganizmusok indítják be, saját kis élesztőgombái, melyek nélkül nem beszélhetünk terroirról, természetességről. Nem kell hozzá más, csak egészséges gyümölcs és nagy-nagy tisztaság a pincében. A vadélesztővel, spontán erjedt borok nem mindegyike éri meg a palackos kort. Olykor egy-egy hordó erjedése félresikerül, és hoppá, rögtön huszonöt százalék veszteség keletkezik. Hibák nélkül azonban nincs tökéletesség, sem harmónia. A boregyetemek, tankönyvek és számos borász hivatalos álláspontja szerint ez mind humbug, spontán erjesztéssel csak gyenge minőségű borok állíthatók elő, kész-passz. Kinek higgyen az ember? A műszereknek vagy az ízlelőbimbóinak? Melyik nem manipulálható? Vagy állítsunk minden palack mellé OBI-ellenőrt?
Csak azt ne, kiált föl borász barátom, neki tele van a hócipője a hivatal packázásaival. Tőle tudom, hogy egész Európában Magyarországon kell a legmagasabb összeget fizetniük a borászoknak a forgalomba hozatali engedély megszerzéséért, ami főleg a kis borászatokat sújtja. Ráadásul hat, azaz 6 palackot kell beküldeniük mintának, pedig állítólag két deciből mindent meg lehet(ne) állapítani. Mi lesz a többi sorsa? Kinek a bortrezorját gazdagítja? Érdekes módon az import borokból elég mindössze két palack is. Egyébként sokan meg sem tehetik, hogy az OBI-engedély előtt lepalackozzák a bort, mert ha történetesen nem kapják meg a forgalomba hozatali engedélyt, óriási energia- és pénzveszteség éri őket. E nélkül is: a vállalt háromhetes vizsgálat helyett gyakran hat hét alatt jönnek meg az eredmények, mire a bornak már rég a kereskedőnél volna a helye. Az ellenőrzést számos ponton túllihegik. Ha a címkén nem megfelelő a betűméret, már jegyzőkönyvet vesznek föl, és pénzbírsággal sújtanak. Mennyivel életszerűbb lenne, ha ehelyett a címkén nemcsak ez szerepelne: "szulfitot tartalmaz", hanem minden egyes adalék anyagot fel kellene tüntetni, akár a joghurton meg a csokoládén. Akkor aztán valóban a vásárló szabad döntésén múlna, akar-e hozzáadott glicerinnel dúsított bort inni, vagy inkább nem. Az utólagos bolti ellenőrzéseket is sűríthetné az intézet, akkor talán kisebb lenne a valószínűsége, hogy egy 2005-ös bikavérről 2009-ben derül ki, hogy meg van buherálva. Hamleti monológja végén barátom még odavág: egyébként van abban valami jó is, hogy EU-polgárok vagyunk. Bárki szabadon elviheti mondjuk a bécsi OBI-ba a mintáját, az még benzinköltséggel együtt is olcsóbb.
A végtelenségig lehetne halmozni az anomáliákat. Nem a hozzáadott glicerin a jéghegy csúcsa. Nicolas Joly francia biodinamikus borász szerint ennél sokkal nagyobb a baj. Az a baj, hogy a mezőgazdaság, a föld, a terroir, az ízek forrása a vegyipar rabszolgájává vált, és kvázi drogfüggőként éli életét. Illetve nem éli, mert élettelen. A borok elvesztették legfőbb erényüket, a konkrét hely egyediségében gyökerező eredetiséget. A föld a jutalékra dolgozó szakmai tanácsadók és méregkeverők hatalmába került. A pusztítás a gyomirtó szerek felbukkanásával kezdődött, amelyek gyakorlatilag feleslegessé tették a földművelést, mert a gyom mellett a mikroorganizmusokat is könyörtelenül kipusztították. A mikroorganizmus olyan a gyökérnek, mint vitorlának a szél. Mindegyikük más-más tápanyag felvételét teszi lehetővé a szőlő számára. A talaj módszeres kicsinálásának végére a só alapú műtrágyák tettek pontot. Az életet csírájában fojtották el, a sótúltengés egyre több víz felvételére kényszeríti a növényt. A szőlőnövény többé nem képes vertikális önazonosságának kifejezésére. A gyökér nem tud párbeszédbe elegyedni a levéllel, a Nappal, a Holddal, a csillagokkal, nem képes önállóan gondoskodni táplálékáról a megfelelő mikroflóra előállításával, hiszen mikroorganizmusok nélkül nem megy a szekér. A gyökér céltalanul vegetál, az elsivatagosodás megkezdődött. Manapság olyan szőlő is létezik, tudósít Joly, amelyik talaj nélkül is képes növekedni. Eredetvédelem? Ugyan. Miről beszélünk, amikor a bor valójában nem más, mint egy pincének álcázott vegykonyha produktuma. El kellene ezen gondolkodnunk. Talán elölről kellene kezdeni az egészet, az első szőlővessző elültetésével. Ahogy Noé tette.
A szerző borkritikus.