Főzésre ösztönöz a remek termés
A remek terméstől roskadozó fák ifjabb Nagy Árpád békéscsabai főzőmester szerint idén olyanokat is pálinkafőzésre ösztönöztek, akik eddig ezt nem tették.
— Mázsaszámra termett a kertekben a gyümölcs, amiből a befőtt és a lekvár mellett a pálinkára is futotta. Ezért, és a pálinka italok közötti egyre nagyobb tekintélye miatt több az elsőfőzető — hangsúlyozta az Árpád Pálinkafőzde vezetője.
„Olcsóbban jövök ki a kisüstivel, mint a gyógyszerrel”
Ottlétünkkor is sorra iratkoztak fel az emberek a főzésre. Tavalyhoz képest az 1150 forint/liter árról 1250 forintra emelkedett az 50 fokos pálinka kiváltási ára, ebben a szeszadótól a bérfőzési díjig minden benne van. A száz forintos árnövekedés oka az 5 százalékos áfa- és a 6,3 százalékos jövedékiadó-emelés.
— Még mindig olcsóbban jövök ki a kisüstivel, mint a gyógyszerrel, és jobb is az egészségemnek. Egy stampedli felér három tablettával — ecsetelte a 76 éves Csomós János, aki szilvával iratkozott fel a csabai főzdében. Elmondta: reggelente beveszi az egész napra felírt kilenc pirulát, délben és este viszont már inkább a féldecit választja.
Közreműködik az utánpótlás
Szelekovszky László Nívó-díjas békéscsabai fafaragónak barackja, szilvája és almája is terem, mindegyiket külön főzeti le. Sajógalgócon somfája is van, és egy hordó szilvacefréhez egy vödör somot önt.
— A néphagyomány szerint a közeli településről, Mályinkáról rendelte ugyanilyen összetételben a pálinkát Mátyás király — magyarázta Szelekovszky László.
A csabai fafaragó ügyel arra is, hogy legyen pálinkafőző utánpótlás, ezért unokáit bevonja az alma darálásába. Többségében azonban a fiatalabbak már nem bíbelődnek a gyümölcsök cefrézésével, a pálinkafőzéssel.
A csabai főzdében idén barackból és meggyből már többen főzettek pálinkát, sőt korai, lepotica szilvából is. A bér- és kereskedelmi célú főzést meghatározott időrend szerint váltogatják, a hagyományos kisüstik mellett idén szamócából, faeperből, ribizliből és vadcseresznyéből is készítettek pálinkákat.
Szüretelik a vörös szilvát
Mialatt a térség pálinkafőzdéiben sorra készülnek a jobbnál jobb italok, megkezdődött a megye egyetlen földrajzi eredtvédett pálinkájához, a Békési Szilvapálinkához is alapanyagul szolgáló vörös szilva szüretelése.
A különleges gyümölcs sikertörténete egészen az 1870-es évekig nyúlik vissza. Ekkor, a Körösök ármentesítésével párhuzamosan az addig jobbára gabonatermelő Békés megyei területek mellett lehetőség nyílott egyes gyümölcsfajták elterjesztésére is.
Akit pedig a szilvából készült pálinka illata „megcsapott” úgy tűnik, el is kötelezte magát az itóka mellett. Így tett Koncz Jánosné is, aki 2004-ben Szentesről költözött Békésre, s idén először készített majd pálinkát. Mint mondta, kedves szomszédjuk ismertette meg velük a helyi hungarikumot.
Az asszonynak valószínűleg nem kell majd csalatkoznia, hiszen — mint azt Békési Zoltántól, a Békési Pálinka Zrt. vezérigazgatójától megtudtuk — a veres- vagy vörösszilva termesztésének adottságai éppen a Körösök völgyében a legjobbak az országban.
A gyümölcs érdekes módon nem igazán igényel permetezést, a többi szilvával összehasonlítva lényegesen kevesebb kártevő fenyegeti az étkezésre nem annyira alkalmas termést.
Töretlen népszerűség
A veresszilva nem véletlenül lopta be magát az emberek szívébe, hiszen az ötvenes években az összes pálinka 90 százaléka ebből a gyümölcsből készült a térségben, s Békésen ez az arány még mindig nyolcvan százalékra tehető.
Nem magbaváló gyümölcsről lévén szó, a legtöbben a szilva magjával együtt erjesztik a cefrét, ami később nem erőteljes, de mégis egyedi ízt ad a belőle készült italnak. Békésben egyébként 17 településen használhatják a vörösszilvapálinkára a földrajzi eredetvédett jelzőt.
Jó tanácsok egy profitól
Békési Zoltán kérésünkre elmondta, hogy mire kell leginkább figyelni a cefrekészítésnél. A pálinka alapjául tiszta, érett (nem rothadó) gyümölcsnek kell szolgálnia, aminek mindig egy szintén tiszta műanyaghordóba kell kerülnie.
Az edényt hűvősre kell tenni, az alkoholos erjedéshez nem a meleg, hanem a 20-25 fokos hőmérséklet az ideális. A gyümölcs zúzása segíti az erjedést, s figyelni kell a cefre levegő elleni védelmére, oxigénre ugyanis nincs szükség a folyamathoz.
Számos különleges termék készíthető a gyümölcsből
A veresszilvából nem csak pálinka, hanem gasztronómiai termékek sora készíthető. A különleges szilvalekvár és az egyedi békési étel, a szilvalekváros tepertős papucs egyaránt ismert, kedvelt csemege.
A szakemberek nagy jövőt jósolnak ezenkívül a röszternek, a sült húsok mellé kiváló szilvamártásnak is.
forrásom a http://beol.hu/bekes/gazdasag/jo-a-gyumolcs-jo-lesz-a-palinka-is-250192