Az esztergomi érsekeknek hajdan hatalmas és kiterjedt szőlőbirtokaik voltak szerte a Kárpát-medencében. Messzeföldön híres, jó borászok igazgatták ezeket, s a hozzájuk tartozó pincéket. Mostani történetünk fonalát mégis onnan gombolyíthatnánk, hogy amikor bejöttek a szovjet csapatok, üzenetet küldtek az esztergomi érseknek, mikorra ürítse ki a Nagyszemináriumot és a hozzátartozó épületegyüttest. Ezután sok minden volt itt, utóvégre a Dél hadseregcsoport kórháza. Akkoriban sok mindent meséltek Esztergomban: megesett, hogy a tetőt lefútta egy nagyobb szél és a műemlékvédelemnek úgy kellett körbeugrálnia a CA (Szovjetszkaja Armija) illetékeseit, hogy visszatehessék saját költségen a tetőt. Mesélték, hogy az egyik emeletet lefalazták és latrina gyűjtőtartálynak – vagy hogy kell mondani – használták.
Aztán amikor elmentek a szovjetek, megint üzenetet hagytak, hogy lehet visszajönni – még azzal sem fárasztották magukat, hogy a telekkönyvben átírják a tulajdonost. Szóval katolikusék látták vendégül a vereseket. Egomban mesélték azt is, hogy amidőn hazatolták az utolsó harckocsit is egy „vegyimentesítő” szakember vadiúj saválló csizmáját eloldotta valamely otthagyott kétes eredetű folt. Egyszóval a kivonulás után infernális állapotok maradtak a hódítók után.
| | |
| Fotó: szjm | |  | | Az alapító atyák: Tarsoly Csaba a Quaestor Zrt. elnök-vezérigazgatója, Dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Dr. Béres József, a Béres Zrt. elnöke, Molnár József a Vinum Primatis Zrt. vezérigazgatója | |
| |
És most jött az Egyház: neki kellett a nemzeti kulturális örökség részét képező komplexumot visszahozni az életbe. Tenni ezt úgy, hogy az állam által előírt kötelezettségeknek eleget tegyen, műemlékvédelemtől a közérdeklődésre számon tartó gyűjtemények kezeléséig. Azok a birtokok, azok az üzleti vállalkozások, azok az anyagi lehetőségek, amelyek birtokában egykoron az épületeket létrehozták és működtették már régóta nincsenek sehol.
Pénz nélkül pedig nem lehet építkezni. Így aztán a Főegyházmegye hívei segítségével összegyűjtötte a felújításra való nagy részét, amihez némi uniós pénzt is sikerült pályázni. A felújítás lépésről lépésre haladt, és végül elkészült a Nagyszemináriumból a modern kor minden szükséges technikai vívmányával és kütyüjével felszerelt Szent Adalbert konferenciaközpont. Itt kapott többek között helyet az Érseki Levéltár, amelynek megnyitását nem csak a magyar, de a szlovák történész szakma is kitörő lelkesedéssel fogadta.
Ez után a Sötét kapuból – ez az az alagút, amely a Bazilika homlokzatához vezető „plató” alatt a várost köti össze a konferenciaközponttal – nyíló Prímás pince felújítása következett. Erre azonban már egy jelentős kulturális és egy nagyon komoly üzleti vállalkozást kíván alapozni az egyházmegye. Olyan vállalkozást, ami egyszerre hasznosítja a saját morális tőkéjét és ingatlan vagyonát, s egyszersmind a magyarság, a nemzet, a társadalom, avagy a gazdaság – kinek-kinek világlátása szerint – szolgálatába állítja mindezeket.
Ezért hívta életre Dr. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Magyarország prímása, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a Prímási Borrendet. A bíboros – mint elmondotta – a testület céljául a Kárpát-medence szőlészeti, borászati örökségének feltárását és bemutatását tűzte, s emellett a minőségi bortermelés elkötelezett támogatását, a kulturált borfogyasztás terjesztését.
A Prímási Borrend továbbá a „Vinum Primatis” márkanév alatt olyan borválogatás forgalmazását fogja segíteni, mely a magyar minőségi borászat legszebb tételeiből kerül ki. Ezért a Borrend olyan együttműködést kezdeményez a magyar borászokkal, a pincészetek tulajdonosaival és a szakmai civil szervezetekkel, amely a magyar bor hazai és külföldi reputációját az őt megillető helyre segíti vissza.
A Prímási Borrendet társadalmi szervezetként, egyesületként alapították. A bíboros 12 tagot hívott meg a testületbe. Íme a lista:
Julius Janus, érsek, apostoli nuncius
Baldauf László, a CBA elnöke
Dr. Béres József, a Béres Zrt. Elnöke
Dr. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója
Dr. Csizmadia László, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola nyugalmazott főigazgatója Demján Sándor, a TriGránit Zrt. elnöke
báró Gelsey Vilmos, a Richter Gedeon Nyrt. igazgatótanácsának elnöke
Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke
Dr. Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke
Dr. Pálvölgyi Mátyás, a Generali-Providencia Zrt. vezérigazgatója
Tarsoly Csaba, a QUAESTOR Zrt. elnök-vezérigazgatója
Dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
Tarsoly Csaba a QUAESTOR csoport elnök-vezérigazgatója bemutatta az újonnan alakult céget, a Vinum Primatis Borászati Zrt-t. A cégben a QUAESTOR és az INCORONATA, a Mátyás-templom Kulturális Központja 50-50 százalékban tulajdonos. Az új cég tevékenysége a Vinum Primatis márkajelzésű borok forgalmazása, valamint a Prímási Borrend működési hátterének biztosítása. Kiemelkedő szerepet kell vállalnia, továbbá a bíboros által meghatározott borászati célok megvalósításában.
Az első két bor, mely - neves szakemberek döntése alapján – a „Vinum Primatis” címet viselheti két gyönyörűség:
Tokaji 6 puttonyos Aszú, 2003, Béres Szőlőbirtok,
Erdőbénye, Lőcse dűlő. Egri Cabernet Franc, 2000, Vincze Béla
A vállalkozás bevételeit az Egyház a Szent Adalbert központ működtetésére, deficitjének „kipótlására” fordítja. Az általa a közért elvégzett munkáját az állam meglehetősen hiányosan finanszírozza – amellett, hogy szabályozni azért szabályozza. Szigorúan.
Kívánom mindannyiunknak, akik szeretjük a jó bort, és szeretnénk magyar borászok sikereinek tapsolni, hogy járjon sikerrel ez a vállalkozás, amelynek zászlaját Esztergom emeli magasba.
Gyöngyösi Bornapok (május 18-20.), ami az Ivó-napi Pincejárással kezdődik, majd Gyöngyös Város Bora kiválasztásával folytatódik Farkasmályban és a hagyományos Orbán-napi Borünneppel ér véget Gyöngyösön, a Mátrai Veteránautó-találkozó a Fő téren (június 29-július 1. között), a Gyöngyösi Szüreti Napok (szeptember 14-16.) és az ásványgyűjtők XIX. Mátrai találkozója (november 3-4.).
