Évi Sipos:
sziasztok ha tudnatok segiteni sehol se találom petofitol a vandordiak levelet amit a falubeliekne... (2020.03.25. 15:00)Petőfi és a bor
Hóhér az utolsó barátod:
Bort sohasem ittam, de a híren megakadt a szemem. Valami olyat juttatott eszembe, mint amikor "új... (2016.11.14. 08:09)Változik a szekszárdi bikavér összetétele
Gusztáv Brauner:
üdv!
segítség kellene az amerikai szőlőkabóca miatt.a szőlőm tele van apró ugráló valamikkel és a ... (2016.07.11. 19:53)Szőlő betegségek 2014 - összefoglaló
Hegyközségek: megalapozott döntés volt az import borok zárolása
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint a Földművelésügyi Minisztérium (FM) megalapozott döntést hozott, amikor elrendelte egyes import borok zárolását - közölte a köztestület hétfőn az MTI-vel.
A közlemény emlékeztet: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szombaton a köztelevízió M1 aktuális csatornáján jelentette be, hogy 50 ezer hektoliter olasz bor zárolását rendelte el, miután az Olaszországban felderített jövedéki visszaélésekben érintettnek bizonyult három Magyarországra is szállító exportőr.
A HNT korábban az olasz sajtóból értesült arról, hogy az olaszországi hatóságok zárolták a Cantine Brusa borászat készleteit és jövedéki törvénysértés miatt eljárást indítottak ellene. Miután a borászat több magyar importőr beszállítója is, a HNT felkérte az illetékes hatóságokat, hogy a betárolt, vagy már forgalomba hozott tételeket kiemelten ellenőrizzék. Egyúttal felhívta tagjai figyelmét, hogy zárolják készleteiket, a boltok polcairól pedig vonják vissza a már esetlegesen kiszállított tételeket.
A földművelésügyi miniszter által elrendelt zárlatban érintett mintegy 50 ezer hektoliter olasz, a gyanú szerint cukrozott, hamisított bort a magyar fogyasztók védelme érdekében azonnali hatállyal le is vették az üzletek polcairól.
A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa célja, hogy a belföldi kereskedelemben kizárólag megfelelően ellenőrzött minőségű termékek kerülhessenek a polcokra. Ezért is ösztönzi évek óta a kereskedőket, hogy a magyar termelők borait részesítsék előnyben beszerzéseiknél, azok ugyanis megfelelnek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) ellenőrzési eljárásainak - tartalmazza a közlemény.
forrásom a http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-743175
Magyarországon először kerül bolti forgalomba az a különleges, belső mintázatú boros palack, amely innovatív eljárással, Orosházán készül. Az egyedi üvegbe elsőként a szekszárdi Eszterbauer Borászat rozéja kerül, amellyel napokon belül koccinthatunk. A palack segítségével a magyar borászok egyedi mintázatú, kreatív boros palackokkal tehetik még különlegesebbé boraikat.
Nincs két teljesen egyforma darab
Az Orosházi Öblösüveggyárat üzemeltető O-I az év elején mutatta be fehér és rozé borokhoz ajánlott belső mintázatú palackját a magyar borászoknak. A hazánkban tervezett palack célja, hogy a borászok saját elképzeléseik alapján még egyedibbé tehessék a boraikhoz illő üveget bármilyen felirat, logó vagy motívum elhelyezésével. A 750 ml-es menetes szájú, úgynevezett Bordolese Nobile palack minden darabja egyedi, a gyártási eljárásnak köszönhetően nincs két teljesen egyforma üveg.
A Szekszárdi Borvidék egyik legnevesebb borháza, az Eszterbauer Borászat elsőként 2014-es Öröm Rozé Cuvée borát tölti a belső mintázatú üvegbe. A nyári frissítőként ajánlott rozé bor palackozásához a borászat 7000 üveget rendelt, melyek napokon belül a boltokba kerülnek.
Esztétikai élményt is nyújt
„Az élet más területeihez hasonlóan a borpiacon is óriási a verseny. Egy modern borászatnak nem csak a borok minőségével, hanem a címkék, palackok külső megjelenésével is ki kell tűnnie, meg kell szólítania a fogyasztót.
„Az orosházi öblösüveggyár belső spirálmintázatú palackja olyan innovatív megoldás, mely még jobban kifejezi boraink különlegességét. Rozénk kitöltése ebből a palackból nem csupán gasztronómiai, de esztétikai élményt is nyújt majd” – mondta Eszterbauer János.
„Az orosházi öblösüveggyár több mint ötven éve áll a magyar borászok mögött. Legújabb innovációinkkal, így belső mintázatú palackunkkal a pincészetek kreatív elképzeléseit és a hazai borászati kultúrát kívánjuk támogatni. Reméljük, hogy különleges üvegeinkkel egyre több borász váltja majd valóra kreatív terveit és újabb egyedi palackokkal találkozhatunk majd a boltok polcaink – tette hozzá Gyenge Éva az O-I Magyarország vevőszolgálati és kereskedelmi vezetője.
Az egyedülálló eljárást néhány évvel ezelőtt az O-I fejlesztette ki és szabadalmaztatta. Az első belső mintával ellátott üveget - melybe sört töltöttek - az amerikai piacon mutatták be. Az üveg nyakán különleges spirál forma segítette elő a sör örvény-szerű kiöntését, ezzel is javítva a sör minőségét. Európában a palack újdonságnak számít - Csehországban egy helyi borászat bevonásával 2013 végén vezették be a piacra a belső mintázattal ellátott palackokat.
forrásom a http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/agrar/ilyen-uvegbol-meg-tuti-nem-toltottel-bort-55452.html
Somogyi sikerrel zárult az idei Pálinka Országkóstoló, mely egyben az országos pálinka és párlat verseny minősítő eseménye is volt: a kaposvári Gyenesei Pálinkárium sorozatban negyedszer nyerte el az év legeredményesebb bér- és magánfőzdéje címet.
A Parlamentben 24 bíráló több mint háromszáz pálinkát értékelt, közülük tízet champion díjban részesített: kilenc kereskedelmi főzdéknek jutott, a bér- és magánfőzők közül pedig egyedüliként Gyenesei István érlelt madárberkenyéjét tartották érdemesnek az elismerésre, mely a 2015. Legjobb Párlata címet is elnyerte. Az év pálinkája az 1Csepp Pálinkaház szőlő-meggy vegyes pálinkája lett.
A zsűri 49 főzetet részesített arany minősítésben, a Gyenesei Pálinkárium a madárberkenye mellett az Irsai Olivér-tramini szőlő, a szőlő-málna vegyes, és az ágyas feketeribiszke párlataiért is átvehette az elismerést Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől, emellett öt ezüst- és négy bronzéremmel térhetett haza.
– Örülök, hogy értékteremtő pálinkakészítő munkámra évek óta pozitív visszajelzések érkeznek – mondta Gyenesei István, aki már megkezdte idei párlatai főzését. – Az idén már készítettem eperpálinkát, de még nagyon szögletes, érnie kell. A következő két hét sűrűnek ígérkezik, hiszen itt a málna és jön a feketeribiszke, valamint a cigánymeggy. Ha nem rontom el őket, akkor bármelyikük a csúcsra juthat.
Somogyból szép eredményt ért a Zamárdi Pálinka Manufaktúra is, mely rizling törkölyével és vadbodza pálinkájával szerzett aranyérmei mellett három ezüst- és négy bronzérmes minősítést gyűjtött be, s ezzel a kereskedelmi főzdék mezőnyében – ahol a békéscsabai Árpád és Vadász Pálinkák Manufaktúra diadalmaskodott – a nyolcadik helyen végzett.
forrásom a http://www.sonline.hu/somogy/kozelet/ismet-gyenesei-istvan-a-legjobb-ber-es-maganfozo-618376
Békéscsabai Magyarország legeredményesebb pálinkafőzdéje 2015-ben
Ebben az évben is folytatódott a tavaly elkezdett Nemzeti Pálinkakiválóság Program, amelynek alapvető célkitűzése a magyar pálinka, mint hungarikum minőségének folyamatos fejlesztése, ismertségének további növelése. (x)
A 2015. évi Pálinka Országkóstoló eredményhirdetésén Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter adta át az Országházban a legkiválóbb pálinkákat készítő cégeknek az elismerésért járó okleveleket. Idén a szakmai zsűri a Magyarország legeredményesebb pálinkafőzdéjének járó elismerést az Árpád és Vadász Pálinkákat gyártó békéscsabai Kisrét Manufaktúra Kft.-nek ítélte oda.
A cég 2012-ben már elnyerte ezt a kitüntetést, amelyet most megismételt, három champion-díjjal, hét aranyéremmel, nyolc ezüstéremmel és öt bronzéremmel. A nevezett tételek mindegyikét éremmel jutalmazta a zsűri, jelezve a pálinkák kiváló minőségét, és külön elismerése a cég munkájának, hogy hat pálinkakategóriában hét aranyérmet sikerült elhozniuk.
Ifj. Nagy Árpád főzőmester és a csapat munkáját dicséri, hogy a békéscsabai pálinkafőzde büszkélkedhet ma Magyarország legjobb szilvapálinkájával, legjobb ágyaspálinkájával és a legjobb illatos szőlőpálinkájával is. Az Árpád-pálinkák közül három termék kapta meg az ötcsillagos nemzeti kiválóságok díját ezek: a Prémium Lepotica Szilva-, a Prémium Irsai Olivér Szőlő- és a dupla sorozatból a Dupla Ágyas Lepotica Szilvapálinka. Négycsillagos elismerésben részesült a Prémium Érlelt Szilva-, a Piros Vilmoskörte-, a Feketeribizli-, valamint a Vadász Kökénypálinka.
Az ünneplésre nincs sok idő, hiszen javában zajlik a bérfőzési szezon a mezőmegyeri úton lévő Árpád Pálinkatanyán.
– Főzzük a cseresznyepálinkát, szüreteljük, feldolgozzuk a meggyet. Aztán jön a kajszibarack, a lepotica szilva, szép termés ígérkezik ebből a gyümölcsösünkben is – magyarázta ifj. Nagy Árpád. – A feliratkozások alapján nem csökkent a pálinkafőzési kedv, szakmai tanácsokkal a feldolgozásban, erjesztésben is segítünk. Kis kiszerelésű élesztőket, tápanyagokat, enzimeket is biztosítunk. A bérfőzési díjunk nem emelkedett, 250 liter cefrétől önállóan főzünk. Gyümölcsnapokat tartunk, ilyenkor csak egyfajta cefréből főzünk, nagyon lassan, ami lényeges.
Ifj. Nagy Árpád büszke arra is, hogy a Békés Megyei Házi Pálinkaverseny győztese, Mihály László náluk készítette 44 fokos vilmoskörte pálinkáját.
Citromos söritalokat tesztelt a NÉBIH – melyik termék végzett az élen?
A nyár slágere a NÉBIH figyelmét is felkeltette: ismét laborvizsgálatokat végzett a hatóság, ezúttal 15 hazai forgalomban kapható citromos söritalt vizsgált meg. Természetesen a kedveltségi kóstoló sem maradt el, a tesztelők körében egyértelmű döntés született a legjobb termékről, a dobozos Gösser Natur Radler végzett az élen.
Először is jó tisztázni, hogy a citromos söritalként árult termékeket nem tekinthetjük ízesített sörnek, sokkal inkább üdítő és sör keveréke a jó meghatározás, hívhatjuk sörkeveréknek, sörmixnek, sörtartalmú italnak vagy söritalnak. Üdítőből több van ezekben a frissítőkben, mint sörből – ezt a kedveltségi vizsgálat résztvevői is észrevették és megemlítették.
A NÉBIH szakemberei az ország négy nagy sörgyárában vizsgálták nemcsak a késztermékeket, hanem a citromos söritalok gyártásához használt alapanyagokat, valamint a gyártáshoz felhasznált víz minőségét is – mindent rendben találtak. A szakemberek megvizsgálták a gyártmánylapnak való megfelelőséget, amely során nem volt kifogásolt termék.
A kedveltségi vizsgálat során a dobozos és az üveges kiszerelésű terméket is összehasonlították a tesztelők. Az italok jellemzőit egy ötfokú skálán értékelték a kóstolók: a megjelenést, az illatot, az ízt, a gyümölcsös karaktert és az összbenyomást pontozták.
Sokan adnak hangot aggodalmuknak a sörösdobozokból kioldódó káros anyagokkal kapcsolatban. Őket is megnyugtathatjuk: a sörösdobozokból ólom, kadmium, arzén, réz, cink, króm, mangán, nikkel, alumínium, antimon kioldódása kimutathatósági határ alatt volt és az összkioldódási vizsgálatok is megfelelőnek bizonyultak.
Mi van a hab alatt?
Az ellenőrzésen a NÉBIH szakemberei különös figyelmet fordítottak arra, hogy a minták reprezentálják a hazai boltokban található kínálatot.
A citromos sörital az üdítő és a sör különböző arányú keveréke. A fő összetevőkre (üdítő, sör) speciális, míg a késztermékekre, azaz a citromos söritalokra az általános előírások vonatkoznak.
Ahol a csapból is sör folyik …
A 4 legnagyobb hazai sörgyár ellenőrzése során a felügyelők végignézték a gyártástechnológia teljes folyamatát a termék előállításától a kiszereléséig és a raktározásáig.
A víz, a sörgyártás legnagyobb mennyiségben felhasznált alapanyaga, ezért fontos, hogy azt a gyártók rendszeresen ellenőrizzék. Ennek megfelelően minden gyárban rendszeresen vízmintákat vesznek és abból akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat végeznek. A laboratóriumi eredmények alapján elmondható, hogy a vízminőség megfelelő a sörgyárakban.
Alapanyagok – Biztonságos hozzávalók
A szakemberek a vizsgálatnál nemcsak a citromos söritalokból vettek mintát, hanem az alapanyagul szolgáló sörből, malátából, gyümölcs sűrítményből és kukoricadarából is.
A növényi eredetű alapanyagokat növényvédőszer-maradék tartalomra vizsgálták. Az alkalmazott szűrővizsgálati programmal közel 400 különböző hatóanyag és azok bomlástermékeinek vizsgálatára került sor. Az eredmények alapján a termékek nem tartalmaztak kimutatható mennyiségben növényvédőszer-maradékot.
A rothadó almában is gyakran előforduló méreg a patulin, melyet gombák termelnek.
Az ital készítéséhez használt citrom – és almasűrítmény patulintartalma is a kimutathatósági határ alatt volt.
Késztermékek – Hihetünk-e a címkének?
Az ellenőrök a mintákat – az előállító helyeken túl – hazai hipermarketekben vették. Figyelmet fordítottak a palackos és dobozos kiszerelésű termékek párhuzamos mintavételére is, illetve a lejárati idők különbözőségére: az előállító üzemekben a friss gyártású termékeket mintázták, míg a kereskedelemben a lejárati dátumhoz közelieket.
A csomagoláson a termék összetevőit mennyiségileg csökkenő sorrendben tüntetik fel.
A csomagolás alapján a NÉBIH a termékek jelölésének, címkézésének megfelelőségét, a magyar nyelvű felirat meglétét is ellenőrizte és megfelelőnek találta.
A szakemberek a citromos söritaloknál megvizsgálták a gyártmánylapnak (termék specifikációnak) való megfelelőséget (alkoholtartalom, CO2 tartalom, eredeti extrakt- és valódi extrakt-tartalom, szín, energiatartalom, pH, mesterséges édesítőszer-tartalom, cukortartalom), amely során nem volt kifogásolt termék.
A sör minőségét meghatározza vízben oldható szárazanyagtartalma azaz extrakt-tartalma, melynek több, mint 90%-át szénhidrátok (különböző cukrok, keményítők) alkotják.
Eredeti extrakt az az extrakt-mennyiség, ami az erjedés megindulása előtt volt a sörlében, míg a valódi extrakt-tartalom a sörlében lévő összes oldott anyag mennyisége, amelyet répacukor tömegszázalékban fejezünk ki.
A NÉBIH stabil izotóp laboratóriumában speciális eredetvizsgálatokat is végeztek. A vizsgált izotóp-arány értékekből (d13C (‰)) pontosan meghatározható az italhoz használt úgynevezett pótanyag mennyisége. A pótanyag a maláta egy részének helyettesítésére szolgáló, enzimesen lebontható poliszacharidokat vagy egyéb szénhidrátokat tartalmazó alapanyag (pótanyagként használható például sörárpa, csírátlanított kukoricaőrlemény, rizs). A pótanyagra vonatkozó előírás, hogy a sörlé szárazanyag tartalmának legfeljebb 30%-a származhat pótanyagból. A vizsgált italoknál a hatóság egyetlen esetben sem állapított meg a megengedett mennyiségnél nagyobb mértékű felhasználást, illetve az analitikai vizsgálatok azt is igazolták, hogy valamennyi termék esetében megfelelően tüntették fel a pótanyagokat. Azon termékek, melyek esetében nem jelöltek pótanyag felhasználást, az izotóp vizsgálatok is megerősítették, hogy a termék előállítása pótanyag nélkül történt.
Késztermék – Dobozban a biztonság!
A NÉBIH laboratóriuma elvégezte az élelmiszerbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú toxinok (aflatoxin, ochratoxin) vizsgálatát is, a kapott eredmények alapján nem tartalmaztak kimutatható mennyiségben toxint.
A csomagolóanyag szintén kiemelt jelentőségű, így nem maradhatott el ennek kontrollja sem. Megnyugtató, hogy a sörös doboz és tető összkioldódási vizsgálata (etanol, desztillált víz, valamint ecetsavas közegben) megfelelő eredményű volt. Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokból kioldódó fémek (ólom, kadmium, arzén, réz, cink, króm, mangán, nikkel, alumínium, antimon, vas) is kimutathatósági határ alatt voltak.
Kedveltségi vizsgálat – Mi nyáron a nyerő?
A kedveltségi vizsgálatokon laikusok és szakértők egyaránt képviseltették magukat: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség (FÉBÉSZ), a NÉBIH, az FM szakemberei és átlagos fogyasztók is kóstoltak. A sörkóstolás egyik érdekessége, hogy – a borkóstolás szokásaival ellentétben le is kell nyelni a kortyot, mert a sörökre jellemző kesernyés íz a garat táján érvényesül.
A tesztelők 15 hazai, valamint egy Ausztriában forgalmazott citromos söritalt kóstoltak, ezek közül egy-egy termék üveges és dobozos változatát is.
A kóstolás ezúttal is „vakon” történt. Az italok jellemzőit egy ötfokú skálán értékelték a kóstolók: a megjelenést, az illatot, az ízt, a gyümölcsös karaktert és az összbenyomást pontozták.
Számos licenszsör kapható Magyarországon, melyeknek bárhol a világon teljesen azonosnak kell lenniük. Éppen ezért a kedveltségi vizsgálaton a 15 hazai forgalmazású citromos söritalon kívül tesztelték a legnagyobb mennyiségben gyártott Gösser Nature Radler Ausztriában forgalmazott „verzióját” is.
A két termék közel azonos pontszámot kapott, a rangsorba viszont csak a laboratóriumi teszteken is átesett magyar változat került be.
A citromos söritalokra jellemző, hogy bennük az üdítőital aránya magasabb, mint a söré, így az érzékszervi vizsgálatok során a sörre jellemző érzékszervi tulajdonságok kevésbé domináltak.
A kedveltségi eredmények alapján az élen a dobozos Gösser Natur Radler, a második helyen a Borsodi Friss Citrom, a harmadik helyen pedig az üveges Gösser Natur Radler végzett.
A kedveltségi vizsgálaton a nők és a férfiak ízlésében nem mutatkozott különbség. Legalábbis citromos sörital tekintetében nem…
forrásom a http://szupermenta.hu/citromos_sor_teszt/#more-7567138
Tisztelt Olvasó, Támogatóink, Szakmai Együttműködőink!
Balla Attila vagyok, a Nemzeti Bor Maraton programigazgatója. Jómagam, a szervező stábunk és a Nemzeti Bor Maraton résztvevői nevében gratulálok és tisztelettel köszönöm szakmai munkáját, támogatását, mellyel segítségünkre volt abban, hogy ez az Európában egyedülálló program először Magyarországon sikerrel megvalósuljon.
Egy olyan összefogást sikerült építenünk, amelynek teljesítménye és színvonala méltó az elismerésre. Mindenki saját területén kimagasló munkával járult hozzá, hogy a rendezvénysorozat megvalósuljon.
Közel 9.000 futó résztvevő, 103 település, 11 kiemelt napi helyszín és azok színes programjai, melyekre több mint 20.000 ember volt kíváncsi, és egy világrekord. A világ leghosszabb maratonváltó világrekordja. 257 óra és 5 perc folyamatos futás 2581 km-en, Magyarország mind a 22 borvidékén.
Ez az első évi mérlegünk. A közös sikerünk.
Bízom abban, hogy eddigi sikeres együttűködésünk jövőre is folytatódni fog.
Köszönöm megtisztelő hozzáállását és konstruktív munkáját a Nemzeti Bor Maraton rendezvénysorozatunkhoz!
Az alábbi linken meg tudják tekinteni a 2015-ös Nemzeti Bor Maraton 11 napjának összefoglaló kisfilmjét: https://youtu.be/Ky86F0ATRKI
Nem volt egyszerű dolga a VinAgora bíráinak 2015-ben, ugyanis a borverseny történetének legjobb sorozata versenyzett az idei évben. Ennek megfelelően nagyon szép eredmények, magas pontszámok születtek, a verseny szabályzatához hűen azonban a versenyben részt vett borok csak 30%-a kaphatott érmet.
5 nagyarany, 106 aranyérem, 58 ezüstérem, 4 „nevező ország legjobb bora”, 7 „legjobb fajtabor” díj, „legeredményesebb családi pincészet” díja, „legsikeresebb fiatal borász” díja, a „VinAgora új felfedezettje”
A nagyközönségnek idén is lehetősége nyílik a VinAgora Borversenyen részt vett 549 bor megkóstolásához. Véleményezze Ön is a bort, vesse össze az ízlését a bírák szakmai értékelésével és ha van kedve, próbálja ki a VinAgora borverseny pontozási rendszerét.
Időpont: 2015. június 27. 13:00-20:00 Helyszín: Boscolo Konferencia Központ, New York Palota Jegyek elővételben: 6 500 Ft/fő Jegyvásárlás itt »
2013 augusztusában Magyarországon először, a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelői által, Lenti községben gyűjtött levélmintákból és Kerkateskánd határában befogott szőlőkabócákból mutatta ki a NÉBIH Növény-egészségügyi és Molekuláris Biológiai Laboratóriuma (NMBL) az aranyszínű sárgaság fitoplazmát (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, Phytoplasma vitis).
Az aranyszínű sárgaságot okozó grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója. A fertőzés következtében a szőlőtőkék terméshozama 20-50 %-kal csökkenhet, a beteg növények száma évente megtízszereződhet.
A betegség elleni védekezéshez jelenleg nem áll rendelkezésre megfelelő növényvédő szeres eljárás, terjedése azonban megállítható, fő vektora, az amerikai szőlőkabóca ( Scaphoideus titanus) elleni kezelésekkel. Ahol ez nem megoldott,a tőkék 80-100 %-a is megfertőződhet a fitoplazmával, fogékony fajták esetében néhány év leforgása alatt ki is pusztulhatnak.
A kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növény-egész-ségügyi rendeletben is.
Az élelmiszerláncbiztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik. Európa néhány országában évtizedek óta, nyugati és déli szomszédainknál több éve jelen van. Hazánkban 2013 augusztusában észlelte először a kórokozót a Zala Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Lenti város határában.
Hogyan ismerjük fel és milyen tünetek utalnak a jelenlétére?
A beteg szőlőtőke fejlődése már tavasztól visszamarad, néha hajtások sem képződnek. A fogékony fajtáknál a fásodás elmarad, a vessző elvékonyodik és gumiszerűvé válik. Ha a tőke a tenyészidő során később fertőződik, a megindult fásodás megáll.
A hajtásokon az első, enyhe sodródást mutató levelek a nyár közepén jelennek meg. A tünetek fokozatosan erősödnek, és kialakul a betegségre jellemző, levél fonáka felé történő, háromszög alakú sodródás. A napnak kitett levélrészeken a fehér bogyójú fajtáknál a levéllemez részleges vagy teljes sárgulása, kék bogyójú fajtáknál vörösödése figyelhető meg. Mindkét esetben a levélfelület fémes színezetet kaphat.
Augusztus és szeptember hónapokban a főerek mentén krémsárga foltok jelennek meg, amelyek fokozatosan terjednek a levélfelületen, végül a teljes levél elszárad. Az így elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészségesek. Télen a be nem érett vesszők elfeketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik. Késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűvé válnak.
A szőlő aranyszínű sárgaság tünetei Magyarországon gyakran előforduló sztolbur fitoplazma okozta sárgaság betegség tüneteitől (szőlő feketevesszőjűség – bois noir) szabad szemmel nem, kizárólag molekuláris módszerekkel különíthető el.
Szembetűnő azonban a különbség a tünetes növények elhelyezkedése az ültetvényben a terjesztő kabóca fajok életmódja miatt. A sztolbur fitoplazma vektorának a szőlő nem gazdanövénye, azon csak rövid ideig tartózkodik, a próbaszívások során fertőzi azt. Az aranyszínű sárgaságnál az újabb növények gyors fertőződése és látványos pusztulása egy-egy beteg tőke körül foltszerűen következik be, a sztolbur betegségnél a tünetek lassabban, elszórtan jelentkeznek az ültetvényben.
Ha a két fitoplazma tünetei egymástól nem is különböztethetők meg, a környezeti hatások (aszály), tápanyaghiány okozta elváltozásoktól elkülöníthetők.
Milyen növényeken károsít?
Az európai szőlő szinte mindegyik fajtája fogékony a betegségre, különösen a Chardonnay, valamint a Cabernet sauvignon, a Sauvignon blanc, a Pinot noir és az Olaszrizling. Az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi.
Hogyan terjed?
Az aranyszínű sárgaságot okozó fitoplazma a fertőzött növény háncsrészében él, önállóan és mechanikai úton továbbterjedésre nem képes. Új területekre és ültetvényekbe elsősorban fertőzött szaporítóanyaggal kerülhet. Továbbterjedésében jelentős szerepet játszik fő vektora, az amerikai szőlőkabóca. A rovar testében felszaporodó kórokozó a vektor szívogatásával kerül át az egészséges növényekbe.
Mit tesz a hatóság?
A betegség terjedésének megakadályozására készenléti tervet dolgozott ki.
A fertőzésmentes területek védelme érdekében:
intenzív felderítési programot működtet az egész országra kiterjedően a betegség
megtelepedésének jelzésére és a kórokozót terjesztő kabócák jelenlétének nyomon követésére,
felhívást ad ki a vektorok elleni védekezés időzítésére,
kötelező védekezést ír elő az ország minden szaporítóanyag termő területére a vektorok ellen.
A fertőzött területeken intézkedik a fertőzés felszámolására:
elrendeli minden fertőzött és a jellegzetes szőlő sárgaság tünetet mutató tőke megsemmisítését a fitoplazmával fertőzöttnek kimutatott tőkék körüli 1 km sugarú területen,
fokozott felderítést és kötelező védekezési programot ír elő a fenti 1 km sugarú területen és az azt körülvevő 3 km szélességű biztonsági sávban.
Mit tegyen a termelő a terjedés megakadályozása érdekében?
Értesítse hatóságunkat, ha gyanúja van a szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlétére!
"Elszivárgott" egy magyar bor a Wall Street Journalig
"Öt a világ legjobb borai közül, amikről még sosem hallottál"
- ebben a felsorolásában nevezte meg a soltvadkerti Frittmann Borászat 2013-as évjáratú cserszegi fűszeresét Will Lyons borszakíró idén áprilisban a Wall Street Journal hasábjain. A tavaszra ajánlott borok kapcsán a szakíró maga is elismerte, hogy még nem hallott a cserszegi fűszeres fajtájáról, de kóstolása után úgy fogalmazott, hogy az a Sauvignon Blanc nagyszerű alternatívája.
Arról, hogy a boruk bekerült a neves lap listájába, a Frittmann család csak utólag értesült és elkezdték visszafejteni az eseményeket, mivel az amerikai piacon eddig nem voltak aktívak. Nyugat-Európában viszont jelen vannak: évente néhány ezer palack cserszegit értékesítenek Nagy-Britanniában és Franciaországban.
Nagyon valószínű, hogy a nagy-britanniai kereskedőjük adott egy ismerősének néhány palack Frittmann-bort, és valahogy tőle juthatott el egy cserszegi Will Lyonshoz, aki első kortyra beleszeretett a hungarikumba. Érdekes egyébként az is, hogy a borszakértő annak ellenére méltatta a cserszegit, hogy ő is tudja, az Egyesült Államokban jelenleg lehetetlen beszerezni ezt, ahogy amint ezt több méltatlankodó kommentelő is megjegyezte a Wall Street Journal honlapján.
A cserszegi fűszerest egyébként a híres magyar szőlészeti szakember, Bakonyi Károly még 1960-ban, Cserszegtomajon nemesítette az Irsai Olivér és a piros tramini keresztezéséből. A fajta kiválóan tűri a téli hideget és ízletes, jellegzetes bor készíthető belőle. A népszerű fajtát ma már nagyjából 3500 hektáron termesztik. Mivel Bakonyinak nagyon megtetszett a Kunsági Borvidéken, Frittmann Jánosnál termett cserszegi, így rábízta a fajta versenyének a megszervezését, és kinevezte Frittmann Jánost a cserszegi fűszeres nagykövetének. Frittmann egyébként 2007-ben nyerte el az Év bortermelője címet, illetve jelenleg a Kunsági Borvidék elnöke, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alelnöke, és a Magyar Bor Akadémia alelnöke.
forrásom a http://www.portfolio.hu/short/elszivargott_egy_magyar_bor_a_wall_street_journalig.215035.html
Hazánk jelentős tradíciókkal rendelkezik pezsgőkészítés terén. Az utóbbi időben a tradicionális pezsgők egyre gyakrabban jelennek meg a pincészetek kínálatában, és mind több borász készít habzó- és gyöngyöző bort is. A pezsgő hagyományosan decemberhez, Szilveszterhez kötődik hazánkban, sokan a különleges alkalmak italának tartják. Azonban mind többen gondolják úgy, hogy a meleg nyári napokon legalább olyan jól esik egy pohár buborékos ital, mint az exkluzív események alkalmával.
A Pezsgő Szalon célja, hogy a pezsgőkre, habzó- és gyöngyöző borokra irányítsa a figyelmet. Júniusi rendezvényünkkel szeretnénk megalapozni, megerősíteni a nyári a szezont, népszerűsíteni az ital fogyasztását, bemutatva a hazai kínálatot, valamint ízelítőt nyújtva a nemzetközi választékból. Az országos programsorozat keretében pincészetek, vendéglátóhelyek, kereskedések, szaküzletek partneri együttműködésére számítunk, hiszen általuk érhetjük el a nagyközönség széles körét, és juttathatjuk el üzenetünket a fogyasztókhoz.
Ősszel nyújtják be a javaslatot az Országgyűlésnek
Várhatóan köztestület lesz a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT), az erről szóló törvénymódosító javaslatot még az ősszel benyújtják az Országgyűlésnek - közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára szerdán az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága Szőlő-, bor- pálinka albizottságának szakmai meghallgatásán.
Gál Péter elmondta: a 2008 óta működő PNT jogi státuszának megváltoztatása azt célozza, hogy a testület szélesebb körű felhatalmazással működhessen az ágazatban tevékenykedők érdekében.
A helyettes államtitkár tájékoztatott arról, hogy 2014-2018 között uniós forrásból mintegy 150 millió eurót (mintegy 45 milliárd forintot) biztosítanak a szőlő- és borágazatnak, ennek döntő része a szőlőszerkezet-átalakítási program finanszírozására használható fel. Az ágazati gazdálkodók számíthatnak arra a 2,2 millió eurós (mintegy 660 millió forintos) unióból érkező forrásra is, amit a harmadik országokban folytatott bor-promócióra lehet felhasználni.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a magyar borokat nemcsak külföldön, hanem belföldön is népszerűsíteni kell. Erre jó lehetőség lesz az idén össze megrendezendő az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK), ahol szinte a teljes magyar borkínálat felvonul. Természetesen emellett a magyar borok külföldi promóciója is szükséges, mint például a düsseldorfi és a londoni szakkiállításon.
Fehér Lóránt András, a Miniszterelnökség főosztályvezetője elmondta, hogy a szőlő-bor, valamint a pálinka ágazat számos támogatási lehetőségre számíthat a Vidékfejlesztési Program forrásaiból. Jelezte, hogy a program végső egyeztetése még most zajlik Brüsszelben, ezért a konkrét pályázati lehetőségek és források még nem ismertek, de megemlítette, hogy lesz lehetőség pályázni borászati gépek beszerzésére, és támogatni kívánják, hogy a termelők különféle minőségbiztosítási rendszerekben vegyenek részt.
forrásom a http://magyarhirlap.hu/cikk/26737/Koztestulet_lesz_a_Palinka_Nemzeti_Tanacs
Vegye fel a kesztyűt az amerikai szőlőkabóca ellen!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság felhívása az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre.
A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi osztályai által végzett felderítés alapján az ország több megyéjében (pl. Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Somogy, Tolna, Zala) megjelent a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó Candidatus Phytoplasma vitis (más néven Grapevine flavescence dorée, FD) fitoplazma vektora, az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) L1 és L2-es fokozatú lárvája. Hazánkban az amerikai szőlőkabócát 2006-ban, míg a FD betegséget 2013-ban észlelték először.
A rendkívül veszélyes FD terjedése megakadályozható az amerikai szőlőkabóca elleni eredményes védekezéssel. – fotó: Wikipédia
Erre legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4). Ez általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik.
Az online elérhető károsító monitoring rendszerben térképi felületen nyomon követhető az egyes lárva fokozatok észlelésének helyei , amely alapján a védekezések ütemezhetőek.
Azokban a termőültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt.
A szaporítóanyag előállító területeken (törzsültetvények és faiskolák) a vektor elleni védekezés kötelező, függetlenül attól, hogy előfordul-e a kabóca a területen vagy sem.
A védekezésre több – a szőlőmolyok ellen is engedélyezett – rovarölő szer alkalmazható (pl. tiametoxam, lambda-cihalotrin, deltametrin, béta-ciflutrin, klórpirifosz-metil, klórpirifosz, alfa-cipermetrin stb. hatóanyagú permetező szerek).
Rövid ismertető az amerikai szőlőkabócáról:
Az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) Észak-Amerikából származó egynemzedékes kártevő. Fő tápnövénye a szőlő, amelynek a levélfonákán szívogat.
Az amerikai szőlőkabóca tojás alakban, a kétéves cseren telel át, ahová a nőstények a tojásokat a foszló kéreg alá helyezik el. A lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényébenjúlius elejétől–közepétől jelennek meg és egészen szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége–augusztus közepe közötti időszakra esik. Jelentős gazdasági kárt közvetett módon a karantén fitoplazma terjesztésével okoz. Fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége kb. 4-5 hét múlva alakul ki, bármilyen fejlődési stádiumban vannak is, és egész életük során fertőzőképesek maradnak.
A kórokozóval, az amerikai szőlőkabócával valamint a védekezéssel kapcsolatos információk elérhetők a NÉBIH honlapján.
forrásom a http://www.agroinform.com/kerteszet_szoleszet/amerikai-szolokaboca-22871
A Tokaj-Hegyaljai megújulás kommunikációjával megbízott brit cég által javasolt új stratégiát ismertette kedden Tombor András, a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának elnöke. A javaslat szerint első körben kizárólag az aszú és az eszencia viselhetné a tokaji nevet, ám később a magas minőségű száraz borok is jogosultak lehetnek erre. A tervek szerint alapvetően az aszúkra és a száraz furmintra épül majd az új tokaji borstratégia.
Tombor András, a Tokaj Kereskedőház Zrt. felügyelőbizottságának elnöke az InfoRádiónak elmondta: a most ismertetett javaslatot több körben megvitatják az érintettek.
A tájékoztatón a termelők képviseletében részt vett Mészáros László, a Disznókő Szőlőbirtok igazgatója, aki arról beszélt, hogy a termelők többsége a közelmúltban megismerte a tervezett stratégiát. A birtokigazgató szerint a tervezet fogadtatása alapvetően pozitív, de sok részletkérdésben tesznek majd módosítási javaslatot.
Egy több mint 62 ezer fő megkérdezésével, 10 országra kiterjedő nemzetközi kutatás, illetve a meghatározó borvidéki szereplőkkel történt konzultációk alapján készült el a Tokaji Borvidék megújulását célzó stratégiai iránymutatás, jelentette be a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács (TBFT). A stratégia értelmében ezentúl a Tokaji nevet a minőségi édes borok, elsősorban az essencia és az aszú viselhetnék, az olcsóbb borokról pedig végképp száműznék a "Tokaji" és Tokaj régióra vonatkozó megjelölést. A több vizsgálati módszertan együttes alkalmazásával készült kutatások alapján megállapították, hogy a világ egyik legrégebbi borvidékéről származó borok elsődleges külföldi piaca az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Királyság lehet a már jól bejáratott közép-kelet-európai piacok mellett - olvasható a tanács közleményében.
"2013-ban köteleztük el magunkat a borvidék átfogó reformja mellett és azt vállaltuk, hogy szigorúbb szabályozással jelentősen javítjuk a tokaji borok átlagos minőséget, illetve átalakítjuk a borvidéki integrátori szerepet betöltő Tokaj Kereskedőházat is, hogy a minőségi megújulás minden termelőre kiterjedhessen. Emellett a fejlesztéseket a "dűlőkön túlra" is kiterjesztjük, amelyek koordinálásán a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács és munkaszervezete dolgozik. Vállaltuk azt is, hogy megkeressük, mely nemzetközi piacokon, mely tokaji termékek érvényesülhetnek. Úgy látom, hogy az összes területen sikerült kézzelfogható eredményt elérnünk" - mondta el június 2-i tájékoztatóján Tombor András, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács elnöke.
Egy 10 országot érintő, 62 ezer fő megkérdezésével lezajlott kutatás eredményeire, illetve a helyi termelők széles körétől kapott válaszokra és javaslatokra építve dolgozta ki azokat a stratégiai irányelveket a Claessens nemzetközi tanácsadó cég által vezetett konzorcium, amelyek megvalósítása révén lehetnek sikeresek nemzetközi szinten is a tokaji borok.
"Bár az irányelvek jelentős változásokkal járnak, hosszú távon a tokaji régió, illetve az innen származó borok csak így lehetnek versenyképesek a globális piacokon, illetve tekintélyes mennyiségű turistát csalogathatnak a régióba" - tette hozzá az elnök.
Szigorúan ellenőrzött palackok
A javasolt irányelvek szerint "Tokajiként" a jövőben az essenciát és az aszút lehetne forgalmazni. Ugyancsak "Tokajiként", de egy új, a nemzetközi piacon jól csengő névvel lehetne értékesíteni a késői szüretelésű borokat és a velük azonos termékkategóriába tartozó szamorodnit is. Emellett "Tokaj Borvidéken termelt" megjelöléssel lehetne ellátni a világban egyre népszerűbb száraz furmint és off-dry borokat, azonban a korábbi "félédes borok" egyik megjelölést sem viselhetnék.
Az átfogó minőségi megújítás érdekében már korábban is szigorították a szabályozást a borvidéken. Ugyancsak az általános minőség növelése, és az ideális termőhozam növelése céljából indult el a régióban az átfogó termőhely- és ültetvényfelmérés; utóbbi a Kereskedőház felvásárlási területein már lezárult és júliusban a teljes borvidékre vonatkozóan elérhetőek lesznek az adatok. "A 2013-ban bevezetett szabályozás egyszerre teremt tiszta és átlátható képet a tokaji borokkal kapcsolatban és szolgálja azok átlagos színvonalának számottevő növelését. Ezt erősítheti, ha a most megfogalmazott stratégiai iránymutatást a szabályozásokba is átülteti a borvidék" - mutatott rá Tombor András.
Édeset vagy szárazat?
A tájékoztatón elhangzott az is, hogy a jövőben az aszúborok mellett "zászlóshajó" szerep juthat a száraz furmintoknak is, ugyanis a világpiacon egyre nagyobb az igény az ilyen típusú borokra. A számítások szerint 2020-ban a furmintok adhatják a tokaji bortermelés mennyiségének 60-65%-át, értékének mintegy 52-57%-át. Ugyanakkor ebben az időpontban az aszúk és a késői szüretelésűek a teljes termelés 13-18%-át fedhetik le, azonban magasabb áruk miatt a bevételek 27-35%-áért lehetnek felelősek. A kutatási eredmények alapján a legnagyobb haszonnal kecsegtető célpiacok is jól látszódnak: az Egyesült Államok, Kína és az Egyesült Királyság. Az ázsiai országban leginkább az édes boroknak van széles rajongói tábora, míg a két angolszász országban mind az édes, mind a száraz tokaji boroktól jó eredményeket várnak a szakértők. Az ízlésbeli eltérések miatt az átfogó kutatás alapján az exportra szánt tokaji essencia 40%-át, az aszú 30%-át lehetne az ázsiai országban értékesíteni, míg ugyanezen termékek aránya egyaránt 25%, illetve 10% lenne az Egyesült Államokban, és az Egyesült Királyságban.
Kína az egyik legfontosabb célpiacnak számít, mert ott az édes bor fogyasztók 20 százaléka már ismeri a tokaji aszút, emellett a kínaiak kellő vásárlóerővel is rendelkeznek, hiszen a vizsgált országok közül a kínai borfogyasztók költik el a legtöbb pénzt az otthoni fogyasztásra vásárolt borokra, megközelítőleg 90 eurót havonta. Tokaj integrátora
A régiós átalakulással párhuzamosan a környék legnagyobb (a teljes borvidéki termelés mintegy 40%-át lefedő) borászata is megújul, azonban ebben az esetben nem egy öncélú folyamatról van szó. A Kereskedőháznál megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően az állami borászat Közép-Európa legmodernebb borászati technológiájával működik a jövőben, ami az állandóan magas minőségű borok előállításának biztosítéka. Az emelkedő átlagos színvonal pedig "magával húzza" a teljes régiót, hiszen a nemzetközi piacon legnagyobb értékesített mennyiséggel megjelenő borászat minőségének fejlesztésével a Tokajról kialakított minőségi kép elsődlegesen alakítható, így a borvidékről származó minőségi borok értékesítési ára emelkedhet, profitabilitásuk pedig nőhet.
Széleskörű egyeztetések
A Claessens International vezette konzorcium regionális stratégiára vonatkozóan javasolt iránymutatásának borvidéki gyakorlatba történő átültetéséért a most alakuló Tokaj Marketing Testület (TMT) felel a jövőben. "Széles körű az egyetértés abban, hogy a tokaji terméksor túlságosan összetett, amelyben rendszert kell teremteni, illetve abban is, hogy ezt a folyamatot a minőségjavulásnak kell meghatároznia. Az egyeztetések során azon dolgozunk, hogy a stratégiai javaslat elemei a napi gyakorlat és szükség esetén szabályozás részévé váljanak" - mondta el Mészáros László, a Disznókő Szőlőbirtok birtokigazgatója, a Tokaj Marketing Testület tagja.
A testület a Claessens termékstratégiára és a Tokaj márkanév használatára vonatkozó ajánlásait a borvidék szereplőivel közösen egyeztetve, megvitatva fejleszti tovább június folyamán. A borvidéki egyeztetésekre és az újabb szabályozási változások előkészítésére Mészáros László, a Disznókő Szőlőbirtok birtokigazgatója és Molnár Péter a Patricius borászat igazgatója, a Tokaj Borvidék Hegyközségi Tanács elnökségi tagjainak közreműködésével kerül sor.
forrásom a http://inforadio.hu/hir/gazdasag/hir-731082
A cefrézés művészete címmel tartott előadást dr. Gyenesei István
A Tisztelet Komlónak Egyesület meghívott vendége Gyenesei István egykori önkormányzati-miniszter volt, aki cefrézés komplex folyamataiba avatta be az érdeklődőket.
Jégl Zoltán, a Tisztelet Komlónak Egyesület vezetője elmondta, előadásaikkal az amatőr (kezdő) pálinkafőzőknek próbálnak segítséget nyújtani az aromásabb párlatok kinyeréséhez. A főzést “csak” négy helyen lehet elrontani; a gyümölcs választásnál, a cefrézésnél, a főzésnél, meg a tárolásnál – tette hozzá mosolyogva Jégl Zoltán, aki át is adta az előadónak a szót.
A pálinkafőzés azonos ágról ered a vadászattal, a halászattal, az állattartással, a vidéki ember életformájának a szerves része. A gyermek a pálinka fogyasztást már szülőknél, esetleg barátoknál láthatja – kezdte előadását Gyenesei István Az alkotás öröm, amely során egy semmivé váló gyümölcsből érteket teremtünk, magamnak és a környezetemnek. Ez az érzés motiválja a pálinka készítőket. A pálinka tiszta ital, nem hazudik, a gyümölcstől a pohárba kerülésig nagyon oda kell figyelni, manipulálni nem lehet, a kicsit is hozzáértők át érzik a pálinka készítés folyamatait. Tudás, gyakorlás és nagy fokú alázat kell a készítéshez. Nem uralkodok a gyümölcsön, és elfogadom, hogy nincs két egyforma pálinka. Fő feladat, a gyümölcsből minél többet átvinni a pohárba Csak veszíteni lehet belőle, hozzáadni nemigen.
A pálinka főzés szakértője, tippeket adott az érdeklődőknek, mind a gyümölcsök kiválasztásáról, mind a kísérleti szellem oltárán félre sikerült próbálkozásokról. Többek között 80-90%-os érettségi fokot ajánl nem a teljeset, ugyanis a a savak, annál az értéknél még nem bomlottak el, hanem arányban vannak a cukor tartalommal. A szedésüket délelőtt 10 óra előttre kell időzíteni, hogy hűvösebb legyen a termés, a fa déli oldala az ajánlottabb, és különbséget kell tenni a fa külső és belső ágain lógó termések között is, bár ehhez már nagyon fanatikusnak kell lenni – mosolyodott el Gyenesei István. Nem lehet nem fejlődni, a külföldről bejött, vagy a hazai nemesített gyümölcsökkel is kísérletezgetni kell.
Szakmai tapasztalatait és első főzéssel kapcsolatos élményeit Tóbiás Béla, a Kárászi Pálinkafőző Főzőmestere is megosztotta a az érdeklődőkkel.
Lemondott Tornai Tamás, a hazai borászok csúcsszervezeteként működő Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke, mert a szervezeten belüli egyes lobbierők megpróbálták bejuttatni a HNT vezetésébe Kohut Balázst, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) volt közigazgatási államtitkárát. A HNT elnöksége végül nem támogatta Kohut alkalmazását, Tornait pedig bizalmi szavazással megerősítette a nemzeti tanács élén, így az elnök maradt.
Benyújtotta lemondását Tornai Tamás a HNT közelmúltbeli elnökségi ülésén, mert a szervezeten belüli egyes lobbierők előzetes egyeztetés nélküli kísérletet tettek arra, hogy bejuttassák Kohut Balázst, a Szijjártó Péter vezette KKM nemrég távozott közigazgatási államtitkárát a nemzeti tanács vezetésébe – tudta meg az agrárszektor.hu. Értesüléseink szerint Kohut HNT-s alkalmazását elsősorban Heimann Zoltán szekszárdi borász szorgalmazta.
Egyes elképzelések szerint a borászati csúcsszervezetként működő HNT vezetésén belül ügyvezetői poszt jött volna létre, amelyet Kohut töltött volna be. Mint ismert, Kohut áprilisban vált meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól. Távozását többen összefüggésbe hozták a brókerbotrányos Quaestor-üggyel, ezt azonban a tárca határozottan cáfolta.
Az új ügyvezetői feladatkör az elnöki, illetve a ma is meglévő főtitkári és szakmai igazgatói poszt közé „ékelődött volna”, így csökkent volna az elnök hatásköre, aki ma a főtitkár és a szakmai igazgató felett közvetlenül gyakorolja a munkáltatói jogokat. Emellett az ügyvezetőnek ágazati vélemények szerint beleszólása lett volna a HNT kompetenciájába tartozó pénzek felhasználásába is.
Értesüléseink szerint az elnök lemondása után a HNT elnöksége bizalmi szavazást tartott, amelyen egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy továbbra is támogatja Tornait a nemzeti tanács élén. Az elnökség a Kohut-ügyet is elvetett, így továbbra is Tornai maradt a HNT elnöke.
forrásom a http://www.agrarszektor.hu/bor-italok/egyeb/borasz_belharc_szijjarto_volt_allamtitkara_miatt_lemondott_az_elnok_.4951.html
Hegyközségek: megalapozott döntés volt az import borok zárolása
"Elszivárgott" egy magyar bor a Wall Street Journalig
