A legjobb pálinkák
A fogyasztók nagy részénél elvárás a pálinka minősége. Ahhoz, hogy a vásárlók élelmiszer-biztonsági szempontból megbízható és a termék jelölésén feltüntetett jelzésnek megfelelő termékhez jussanak, kiemelten fontos, hogy a pálinka néven kereskedelmi forgalomba kerülő termékek ténylegesen megfeleljenek a gyümölcs- és törkölypárlatra vonatkozó előírásoknak. A napokban harminc, a vásárlók számára könnyen elérhető szilvapálinkát vizsgált meg a Nébih.
A vizsgált pálinkák minden esetben nyomon követhetőek voltak, a gyümölcseredetre vonatkozó izotópvizsgálatok is megfelelőnek bizonyultak.
A 30 tételből csupán két terméknél kellett apróbb jelölési hiba miatt figyelmeztetni az előállítókat. A kedveltségi vizsgálat során az értékelők nem tudták, melyik terméket pontozzák.
Külön véleményezhették a szilvapálinkák illattisztaságát, illatkarakterét, íztisztaságát, ízkarakterét és harmóniáját. A kóstolók kedvence az Agárdi Miraculum Szilva pálinka lett, második a Rézangyal Barrique Szilva pálinka, a harmadik helyen a Nobilis Forte 55° Szilva pálinka végzett.
Nincs titok, csak jóféle gyümölcs
„A jó pálinka készítésének semmiféle titka nincs, csak akkor tudunk minél több értéket megőrizni az italban, ha kiváló minőségű a gyümölcs – mondta Kaizer Gábor, a győztes Agárdi Pálinkafőzde főzőmestere. – Amikor ugyanis pálinkát készítünk, nem elsősorban alkoholt, hanem egy emlékezetes íz- és illatélményt akarunk előállítani.
Kisüsti, tornyos
Ha az alapanyag nem jó, a főzés során azon már nem lehet javítani, ezért fontos, hogy minőségi pálinkának csak érett, hibátlan gyümölcsöt használjunk fel. A szilva kedvelt fajta; igaz, a legtöbben rácsodálkoznak, mert egy aromás, karcos ital van az emlékeikben a régi, házi szilvapálinkáról.
A mai, minőségi már nem is hasonlít arra. A fogyasztók a kajszit szeretik legjobban, de utána a szilva következik a rangsorban.”
Azt, hogy mennyire drága egy pálinka, főként az befolyásolja, hogy az alapanyaghoz mennyire könnyen lehet hozzájutni és mennyi pálinka készülhet belőle. Száz kilogramm szilvából például 10-12 liter pálinka készülhet, míg például ugyanennyi málnából 4-5 litert főznek, de vannak olyan erdei gyümölcsök is, amelyekből csupán egy litert ad száz kiló gyümölcs.
Apró kortyok – így kóstolják a profik
Szoba hőmérsékleten kóstolják és kitöltése után szellőztetik is egy kicsit. Elsőként a látvány és a szín alapján tudunk következtetni a pálinka minőségére. Amelyik jó, tiszta, tükrös. Ezután az illata következik: a jó minőségű pálinka illata gyümölcsös és tiszta. Aztán apró kortyokban az ízét figyelik. A jó pálinka nem karcol és semmilyen mellékízt nem tartalmaz, csak a gyümölcsét. Összhangban van benne az illat, az íz és az alkohol. Legvégül a szárazpróba következik: néhány percre félreteszik az üres poharat, ekkor is gyümölcsösséget kell éreznünk.
