Új figyelmeztetés kerülhet a sörös- és borosüvegek címkéire
Az alkoholos italok újfajta címkézésért küzdenek magyar fogyasztóvédők az Európai Uniónál, azt akarják elérni, hogy a szeszes üvegeken ott legyen, mennyi kalóriát tartalmaz az egyébként rendkívül hizlaló termék. A borászok szerint indokolatlan a főleg civilek által szorgalmazott újítás. A kalóriacímke ellen tiltakozók maguk mellett tudják a magyar kormányzatot.
Kétszer ütnek az alkoholos italok, az egyik pofonra mindenki számít, a másikra csak kevesen. A szesz nem csak a tudatot és az egészségi állapotot módosíthatja, de a testsúlyra is komoly hatással lehet. Egy hétvégi ivós buli kalóriabevitel szempontjából felérhet egy disznótorral.
Jobban hizlal, mint az édesség
Civil fogyasztóvédők szerint ideje lenne széles körben tudatosítani, hogy az alkoholos italok kifejezetten hizlalóak, kalóriadúsabbak lehetnek, mint a legtöbb édesség. Ahhoz, hogy ezt minél többen felismerjék, az alkoholos italok csomagolásán is fel kellene tüntetni azok energiatartalmát – mondják.
Ezt nagyon sok élelmiszer címkéjén már ma is megteszik a gyártók, 2016 decemberétől pedig nem csak ajánlott, hanem kötelező is lesz a tápérték-jelölés az előrecsomagolt élelmiszereken. Kivéve az 1,2 százaléknál magasabb alkoholtartalmú italokat – mondta a hirado.hu-nak Dömölki Ferencné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) munkatársa.
Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa szerint nagyon jó irány a tápanyag-értékek kötelező közlésének előírása, és teljesen logikus, hogy ez kiterjedjen az alkoholos italokra is. Főleg a koktéljellegű, aromásított, édesített szeszekben, likőrökben, töményekben van sok olyan adalékanyag és kalória, amit a legtöbb fogyasztó nem is sejt. Ilyen szempontból is nagyon csalókák az alkoholos italok, egy üveg bor vagy három sör a napi kalóriaszükséglet negyedét-harmadát is fedezheti – tette hozzá. .
Fogyasztóvédők vs. borászok
Dömölki Ferencné, aki az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) szakértői hálózatának magyar tagja, hangsúlyozta, a civil szervezetek nagy küzdelmet folytatnak az uniós szabályozás kiterjesztéséért, míg az alkoholos italok gyártói, köztük a borászok épp ellenkezőleg, meg akarják akadályozni a változtatást. Borzasztóan tiltakoznak, nyilván nem jó egy gyártónak, ha kiderül, mennyire hizlaló a terméke – fogalmazott.
Azt már elérték a fogyasztóvédők, hogy az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO) vizsgálatot folytat, hogy felmérje, indokolt-e a kalóriacímke alkalmazása a szeszeknél is. Jelentést még nem tett le az asztalra a testület, de a dokumentum akár már a közeljövőben megszülethet – tette hozzá. Az élelmiszer-szakértő szerint pozitív uniós döntés esetén, jó esetben két-három év mire Európa-szerte kötelező lehet az új címkézési gyakorlat.
Jobban hizlal, mint az édesség
Civil fogyasztóvédők szerint ideje lenne széles körben tudatosítani, hogy az alkoholos italok kifejezetten hizlalóak, kalóriadúsabbak lehetnek, mint a legtöbb édesség. Ahhoz, hogy ezt minél többen felismerjék, az alkoholos italok csomagolásán is fel kellene tüntetni azok energiatartalmát – mondják.
MTI Fotó: Balázs Attila
Ezt nagyon sok élelmiszer címkéjén már ma is megteszik a gyártók, 2016 decemberétől pedig nem csak ajánlott, hanem kötelező is lesz a tápérték-jelölés az előrecsomagolt élelmiszereken. Kivéve az 1,2 százaléknál magasabb alkoholtartalmú italokat – mondta a hirado.hu-nak Dömölki Ferencné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) munkatársa.
Haraszti Anikó, a Tudatos Vásárlók Egyesületének munkatársa szerint nagyon jó irány a tápanyag-értékek kötelező közlésének előírása, és teljesen logikus, hogy ez kiterjedjen az alkoholos italokra is. Főleg a koktéljellegű, aromásított, édesített szeszekben, likőrökben, töményekben van sok olyan adalékanyag és kalória, amit a legtöbb fogyasztó nem is sejt. Ilyen szempontból is nagyon csalókák az alkoholos italok, egy üveg bor vagy három sör a napi kalóriaszükséglet negyedét-harmadát is fedezheti – tette hozzá. .
Fogyasztóvédők vs. borászok
Dömölki Ferencné, aki az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC) szakértői hálózatának magyar tagja, hangsúlyozta, a civil szervezetek nagy küzdelmet folytatnak az uniós szabályozás kiterjesztéséért, míg az alkoholos italok gyártói, köztük a borászok épp ellenkezőleg, meg akarják akadályozni a változtatást. Borzasztóan tiltakoznak, nyilván nem jó egy gyártónak, ha kiderül, mennyire hizlaló a terméke – fogalmazott.
Azt már elérték a fogyasztóvédők, hogy az EU Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG SANCO) vizsgálatot folytat, hogy felmérje, indokolt-e a kalóriacímke alkalmazása a szeszeknél is. Jelentést még nem tett le az asztalra a testület, de a dokumentum akár már a közeljövőben megszülethet – tette hozzá. Az élelmiszer-szakértő szerint pozitív uniós döntés esetén, jó esetben két-három év mire Európa-szerte kötelező lehet az új címkézési gyakorlat.
Mindenki a másikat látják esélyesebbnek
Egyelőre azonban egyáltalán nem biztos, hogy sikerül átvinni a fogyasztóvédők szándékát, mert az alkoholos lobbi mindig is erős volt. Esélyes, hogy most is sikerül megakasztaniuk a fogyasztóvédőket – mondták a civil szakértők.
Ellenkező előjelű aggodalmai vannak a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége elnökének, Kiss Istvánnak. A szakmai szervezet vezetője azt mondta a hirado.hu-nak, hogy egyre erősebb a címkepárti lobbi, amely azt akarja, hogy a bor elveszítse különleges státusát, és hasonló szabályozás vonatkozzon rá, mint a többi élelmiszerre.
Ezzel egyetért Wille-Baumkauf Márta, a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége (Vindependent) elnöke. A neves családi borászatokat tömörítő szervezet vezetője szerint az európai borászok próbálják megértetni a döntéshozókkal, hogy az ő termékük sokkal több, mint egyszerű élelmiszer, a kultúra, a tradíció fontos része. Ennek ellenére félő, hogy nem tudják megakadályozni az újítást, mert azt nagyon sokan – főleg civilek fogyasztóvédők – szorgalmazzák – mondta .
Nem egyszerű élelmiszer
Wille-Baumkauf Márta szerint téves megközelítés egy kategóriába tenni a gyári technológiával előállított étolajat, joghurtot vagy spagettit és az évjáratonként, dűlőnként, tételenként más-más minőségű borokat. Főleg a kisebb borászatoknak nagy terhet jelentene, ha minden évben új címkéket kellene gyártatniuk. Hozzátette, egy gondolkodó borivó címke nélkül is tudni fogja, hogy nagyjából mennyi az itala energiatartalma. Kiss István szerint ráadásul a borok mértékletes fogyasztása során nem is igazán számottevő a bevitt kalória.
Wille-Baumkauf Márta szerint ágazaton belül is lehetnek ellentétek a címkézés bevezetéséből. Egyes sörgyártók ugyanis 1 deciliterre vonatkoztatva honlapjaikon már most is közlik, mennyi az adott ital kalóriatartalma, ami megtévesztő lehet a borokkal kapcsolatban. Bár 1 deci borban tényleg több a kalória, mint ugyanannyi sörben, csak hogy utóbbiból nemigen szoktak ilyen kis mennyiséget fogyasztani, míg borból igen – hangsúlyozta a Vindependent elnöke
Maguk mellett érzik a kormányzatot
Kiss István azt mondta, a címkézés elleni fellépés fontosságára felhívták a Földművelésügyi Minisztérium figyelmét is, amely egyetért törekvéseikkel, a borászok szerint tehát a tárca szakmai referense az uniós egyeztetéseken mellettük áll, képviseli az érdekeiket.
A hirado.hu az ügyben megkereste a minisztériumot is, a feltett kérdésekre a tárca egyelőre nem válaszolt.
Egyelőre azonban egyáltalán nem biztos, hogy sikerül átvinni a fogyasztóvédők szándékát, mert az alkoholos lobbi mindig is erős volt. Esélyes, hogy most is sikerül megakasztaniuk a fogyasztóvédőket – mondták a civil szakértők.
Ellenkező előjelű aggodalmai vannak a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége elnökének, Kiss Istvánnak. A szakmai szervezet vezetője azt mondta a hirado.hu-nak, hogy egyre erősebb a címkepárti lobbi, amely azt akarja, hogy a bor elveszítse különleges státusát, és hasonló szabályozás vonatkozzon rá, mint a többi élelmiszerre.
Ezzel egyetért Wille-Baumkauf Márta, a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetsége (Vindependent) elnöke. A neves családi borászatokat tömörítő szervezet vezetője szerint az európai borászok próbálják megértetni a döntéshozókkal, hogy az ő termékük sokkal több, mint egyszerű élelmiszer, a kultúra, a tradíció fontos része. Ennek ellenére félő, hogy nem tudják megakadályozni az újítást, mert azt nagyon sokan – főleg civilek fogyasztóvédők – szorgalmazzák – mondta .
Nem egyszerű élelmiszer
Wille-Baumkauf Márta szerint téves megközelítés egy kategóriába tenni a gyári technológiával előállított étolajat, joghurtot vagy spagettit és az évjáratonként, dűlőnként, tételenként más-más minőségű borokat. Főleg a kisebb borászatoknak nagy terhet jelentene, ha minden évben új címkéket kellene gyártatniuk. Hozzátette, egy gondolkodó borivó címke nélkül is tudni fogja, hogy nagyjából mennyi az itala energiatartalma. Kiss István szerint ráadásul a borok mértékletes fogyasztása során nem is igazán számottevő a bevitt kalória.
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Wille-Baumkauf Márta szerint ágazaton belül is lehetnek ellentétek a címkézés bevezetéséből. Egyes sörgyártók ugyanis 1 deciliterre vonatkoztatva honlapjaikon már most is közlik, mennyi az adott ital kalóriatartalma, ami megtévesztő lehet a borokkal kapcsolatban. Bár 1 deci borban tényleg több a kalória, mint ugyanannyi sörben, csak hogy utóbbiból nemigen szoktak ilyen kis mennyiséget fogyasztani, míg borból igen – hangsúlyozta a Vindependent elnöke
Maguk mellett érzik a kormányzatot
Kiss István azt mondta, a címkézés elleni fellépés fontosságára felhívták a Földművelésügyi Minisztérium figyelmét is, amely egyetért törekvéseikkel, a borászok szerint tehát a tárca szakmai referense az uniós egyeztetéseken mellettük áll, képviseli az érdekeiket.
A hirado.hu az ügyben megkereste a minisztériumot is, a feltett kérdésekre a tárca egyelőre nem válaszolt.
forrásom a http://www.hirado.hu/2016/03/11/uj-figyelmeztetes-kerulhet-a-soros-es-borosuvegek-cimkeire/
