A kadarka új aranykorát hozhatja el a klímaváltozás
A testes vörösborok országa lehetünk, ha folytatódik a jelenlegi meteorológiai trend, amely nemcsak a szőlő biokémiai jellemzőire, hanem a fajtaválasztásra is hatással lesz.
Tartós hőség és a bor színe
A sokéves átlag szerint Magyarországon a napfénytartam éves átlaga 1750-2050 óra között van. Az utóbbi években inkább fölfelé mozdult el a statisztika: az ország egyes déli vidékein akár 2500-2600 óra is lehet.
Egyre jobban növekszik a napsütéses órák száma
A több napsütés a felhők hiányára, megváltozott légáramlásra, aszályos időszakra is utalhat.
Fokozódik a növényeket érő fény intenzitása, és csökken az abszolút csapadékmennyiség.
Egyes növényfajok termesztése a számukra optimális környezeti feltételek megváltozása miatt mind kevésbé sikeres, míg mások könnyebben viselik a megpróbáltatásokat – ezek termőterülete gyarapszik is.
A szőlő klímaérzékeny növény, így a hőmérséklet emelkedése is változásokat indukál.
A virágzás és bogyónövekedés időszakában a kánikula többféle kárt okozhat benne.
Túl korán indul meg az érés, vagyis azok a folyamatok, amelyek együttesen vezetnek a szőlő színének, cukortartalmának, ízanyagainak és savasságának kialakulásához. Tartós hőség esetén megváltozik a bogyók antocianin- és tannintartalma: ezek befolyásolják a leendő bor színét, savasságát, keserűségét és antioxidáns hatását, márpedig 35 Celsius-fok fölött lényegében leáll az antocianintermelés.
