Csokonai Vitéz Mihály : A búkergető
Ha szíhatok borocskát,
A gondjaim csucsúlnak.
Ki boldogabb halandó,
Mint aki nem sohajtoz?
Ki boldogabb magamnál? –
Héj vízivók! be sűrű
Pocsolyába foly világtok?
Szép volt Filéta s ifjú,
Szerelem s dalok barátja;
De béka módra zengett,
Csigaként tudott szeretni,
Bámulsz-e? – Vízivó volt. –
Héj, vízisszák! be sáros
Elmétek és világtok! –
Kancsót fiú! veszendő
Ez élet, és előlünk
Mint egy palack bor, elfogy.
Hát kurta napjainkból
Hányat lelopnak a búk!
Miért bokrosítsam a bajt?
Miért fogyasszam éltem,
Míg a gohér virágzik?
Iszom, ha szívem örvend,
Iszom, ha bánat éri;
S ha szíhatok borocskát
A gondjaim csucsúlnak.