A pálinkafőzés során a főzőedényből felszálló gőzöket elvezetjük, és hűtéssel lekondenzáltatjuk, vagyis ismét folyadékká alakítjuk. Ez a folyamat a kémiai technológiában megfelel az egyszerű desztillációnak. Ha anyagkeverékeket szeretnénk desztillációval elválasztani, jobb eredményt érhetünk el akkor, ha a főzőüstből felszálló gőzöket egy tornyon vezetjük át, ahol a gőz részben lekondenzálódik. A folyadék és a gőz érintkezése segíti az összetevők jobb elválást. Az így végzett ipari folyamat a rektifikálás. Minél hosszabb a torony, minél intenzívebb a folyadék és a gőz érintkezése, annál hatékonyabb az elválasztás. A rektifikáló berendezésekkel nagyon hatékonyan lehet anyagkeverékekből egy vagy több anyagot tisztán kinyerni.Eben a kísérletben azt vizsgáltuk, hogy az elválasztás hatékonyságát nagymértékben megnövelő desztilláló oszlop segít-e a pálinka metanoltartalmának csökkentésében
Ezt az elvet próbáltuk alkalmazni a pálinka metanoltartalmának csökkentésére. A kísérleti desztilláló berendezésbe egy tornyot is beépítettünk. A berendezés az alábbi fotón látható
A pálinkát egy 6 ℓ-es térfogatú üveg lombikba öntöttük. Az üvegkészülék részeit a kémiai laboratóriumban szokásos üvegcsiszolatok kapcsolták össze gáztömören. A lombikra egy tornyot (Vigreux kolonna) helyeztünk, annak tetejéről a gőzöket desztilláló készülékkel vezettük el. Ebben hőmérővel mértük a hőmérsékletet, majd a gőzöket vízhűtéssel kondenzáltattuk. A lombikot egy szabályozható teljesítményű elektromos fűtőkosárral melegítettük olyan teljesítménnyel, hogy a toronyban egyenletesen legyen jelen gőz és kondenzáló folyadék. A keletkező párlatrészleteket kis lombikokba szedtük, majd megmértük a párlatok metanol- és etanoltartalmát.
A kísérlethez használt pálinka adatai:
Gyümölcs: faeper
Eredete: Pilisvörösvár
Mennyisége: 3,39 ℓ
Alkoholtartalma: 70 %
Metanoltartalma: 2,5 g metanol / ℓ etanol
Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
|
Párlat |
Mért összetétel |
||
|
Jele |
Tömege (g) |
Etanol tf % |
Metanol g / ℓ etanol |
|
Eredeti pálinka |
70,0 |
2,5 |
|
|
|
|||
|
a |
29,9 |
89,8 |
4,9 |
|
b |
40,1 |
90,0 |
3,7 |
|
c |
37,2 |
90,2 |
3,9 |
|
d |
41,6 |
89,6 |
3,6 |
|
e |
38,5 |
90,5 |
4,1 |
|
f |
35,7 |
91,8 |
3,9 |
|
g |
41,3 |
91,9 |
3,7 |
|
h |
38,7 |
91,8 |
3,8 |
|
|
|||
|
Maradék |
68,5 |
2,4 |
|
A nyolc párlatrészlet együtt a pálinka kb. 1/10 részét tette ki. A metanoltartalom valamennyi párlatban magasabb volt, mint az eredeti pálinkában. Ez összességében mégsem jelentett olyan metanol mennyiséget, hogy a le nem desztillált pálinkában számottevően csökkent volna a metanoltartalom.
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy ha a desztilláló tornyot is tartalmazó berendezéssel az eredeti pálinka 1/10 részét desztillálnánk le, az üstmaradék metanoltartalma számottevően nem változna.
Ezt a kísérletet úgy is megismételtük, hogy a fenti 70 tf%-os pálinkát vízzel 54 tf% szesztartalomra hígítottuk. A kapott eredmény lényegében azonos volt: a ledesztillált párlatban a metanoltartalom magasabb volt, de nem annyival, hogy észrevehetően csökkent volna a maradék metanoltartalma.
Ezek a kísérletek azt támasztják alá, hogy a közvélekedéssel ellentétben a pálinkafőzés elején kinyert „rézeleje” elöntésével nem lehet számottevően csökkenteni a főzet metanoltartalmát. A rézeleje elkülönítése ennek ellenére teljes mértékben indokolt: a készülékben maradt rézvegyületeken kívül meg lehet szabadulni sok egyéb illékony, a pálinkában nem kívánatos, részben rosszízű, részben mérgező erjesztési mellékterméktől.
