A Közvélekedés szerint a pálinka metanoltartalma a pálinkafőzés során, a lepárlás elején feldúsul, tehát ha az így nyert párlatot, a „rézelejét” elöntjük, megszabadulunk a metanoltól is. Ezt a vélekedést megerősíteni látszik az a tény, hogy a metanol forráspontja (65 oC) lényegesen alacsonyabb, mint az etanolé (78,3 oC), vagy az etanol-víz elegyé (78,2 oC).Egy pálinkamintát úgy desztilláltunk, hogy kis párlatrészletekben megmértük az etanol-és metanoltartalmat.
Kémiai ismereteinkből azt is tudjuk, hogy anyagkeverékekből a legalacsonyabb forráspontú komponens többnyire nem különíthető el egyszeri lepárlással a többi alkotórésztől. Különösen így van, ha a legillékonyabb komponens kis mennyiségben van csak jelen a keverékben. A pálinkafőzésnél a helyzet ennek megfelelő. A metanol a két főkomponenshez, a vízhez és az etanolhoz képest csak 1 % körüli mennyiségben van jelen. Felmerül tehát a gyanú, hogy a közvélekedéssel ellentétben a metanoltól nem lehet megszabadulni a pálinkafőzés során.
A kérdés eldöntésére az alábbi kísérletet végeztük el. Egy kajszibarackból készült pálinkát úgy főztünk le, hogy a párlatot nagyon kis részletekben gyűjtöttük össze, majd megmértük a kapott párlatrészletek etanol- és metanoltartalmát. Az eredményeket a mellékelt ábrán foglaltuk össze. Az ábra vízszintes tengelyén a párlatrészleteket jelöltük függőleges vonalakkal. Kék színnel a párlatrészlet etanoltartalmát, piros színnel a metanoltartalmát adtuk meg. Láthatjuk, hogy a lepárlás legelején a párlat metanoltartalma csak egy kicsivel magasabb, mint a lepárlás későbbi részleteiben. A piros színű terület megfelel az összes metanolmennyiségnek. Az ábrán jól látszik, hogy a lepárlás elején vett részletekben ennek az összes területnek csak kicsi része, tehát az összes metanolmennyiségnek csak töredéke található.
Ebből a kísérletből tehát egyértelműen kiderült, hogy a metanoltartalomtól nem lehet a főzés során megszabadulni. Van-e értelme mégis annak, hogy a főzés elején kapott részt, a rézelejét külön kezeljük, mikor ráadásul annak etanoltartalma a legmagasabb? Igen, feltétlenül. Ebben a párlatrészben dúsulnak fel a cefre illékony szennyező anyagai, és a készülékből kimosódó réz is. Tehát hasznos, lényeges, és jó gyakorlat az első párlatrész elöntése.
Összegezve elmondhatjuk: tisztában kell lenni azzal, hogy gondos főzés ellenére a pálinka metanoltartalma magas lehet. Ezért van szükség a metanoltartalom mérésére.
A kísérleti módszer
A pálinka: kajszibarack, eredete Páty
etanoltartalma 57 tf %
metanoltartalma 2,5 g / ℓ etanol
A kísérlet előtt a pálinkát üvegkészüléken ledesztilláltuk, a desztillációs maradékot (kb. 2 mℓ sárga olaj) elöntöttük.
A kapott tisztított pálinkából 236 mℓ mennyiséget egy 500 mℓ-es üveg gömblombikból desztilláltuk, üveg desztilláló feltéttel. Mértük a fűtésre használt olajfürdő, és a desztilláló párlat hőmérsékletét (fejhőmérséklet). A desztillálás során a következő részleteket (frakciókat) szedtük a felsorolás sorrendjében:
10 x 2 mℓ
6 x 10 mℓ
1 x 54 mℓ
1 x 25 mℓ
77 mℓ desztillálciós maradék híg vizes oldat
A desztilláció 80 oC fejhőmérséklettel indult, ami a desztilláció alatt alig változott. Az utolsó, 25 mℓ-es frakció alatt 90 oC-ra emelkedett, majd a végén elérte a víz forráspontját, 100 oC-t. Ekkor a desztillálást befejeztük. Az egyes frakciók és a maradék metanol- és etanoltartalmát ezután gázkromatográfiás módszerrel meghatároztuk.
Kontra: http://www.tartalywebaruhaz.hu/detailproduct.php?productid=480773
