Az aszúk trónfosztása
Top 100 Magyar Bor – A késői cuvée-k vitték el az első két helyet a 2012-es válogatásban
Melyik a harminchárom legszebb virág? Az sok mindentől függ. Például hogy mezőn, vagy gondozott parkban, esetleg kertészetek nemesített büszkeségei között keressük, hogy esküvői csokorba vagy a nappalink asztalára szánjuk. Választásunkat befolyásolhatja a napszak, az időjárás, de még a pillanatnyi hangulatunk is. És miért volna ez másként a borok világában.
Könnyű vörösbort fajsúlyos tokaji aszúval összehasonlítani éppoly lehetetlennek tűnő vállalkozás, mint tubarózsát a mákvirággal, hiszen másra valók, másért lelünk bennük örömet. A szakértők azonban úgy vélik, igenis meg lehet próbálni a lehetetlent, hiszen létezik olyan egységes kritériumrendszer, amely alapján felállítható az abszolút rangsor. E szempontok alapján rangsorol a Népszabadság évenkénti boros magazinjának zsűrije is.
Csaplár Vilmos író, a zsűri nem szakmai tagja vörösborkóstolás közben. A kedvence a végén egy száraz fehér somlói lett.
Bort jól kóstolni nem könnyű, de nem is ördöngösség. A legalapvetőbb ismérvek viszonylag könnyen elsajátíthatók – aztán minden a tapasztalaton múlik. Némi gyakorlás után rádöbbenünk, mennyire izgalmas, élvezetes játék: kellő türelemmel lassan, de biztosan feltárhatjuk az ital legbelsőbb értékeit. Komolyan és intenzíven figyelni a színárnyalatokat, az illatok és ízek szokatlan, vagy éppen ismerős harmóniáját, megfejteni a mögöttük rejlő üzeneteket.
Rétegről rétegre közelebb jutni a bor lényegéhez igazi kalandtúra. A borbíra egy-egy borverseny során ugyanezt az utat járja be – bár meglehet, gyorsabban és szakszerűbben, mint a gyakorlatlan kóstolgatók –, de figyelembe vesz néhány olyan szempontot is, ami egy laikusnak talán eszébe sem jutna
A legjobb magyar borok 2012 című kiadvány minősítő kóstolójára 169 – rangos versenyeken aranyérmet szerzett, vagy a szakmai tanácsadók által kiemelkedőnek ítélt – bor kapott meghívást, ezeket pontozta aztán a neves szakemberekből álló, huszonnégy tagú zsűri, így alakult ki a legkiválóbbak listája. – A borértő és a műkedvelő számára egyaránt hasznos a magazin, mert kiválóan reprezentálja a kínálatot, és figyel az újdonságokra, a kevésbé ismert pincészetekre is – mondja Káli Ildikó, a Magyar Sommelier Szövetség elnöke.
Tapasztalatai szerint a borismereti kurzusaira jelentkezők többsége szeretne jobban megismerkedni a magyar borvidékekkel, a honi szőlőfajtákkal és a borok készítőivel, hogy ne találomra, hanem tudatosan válasszon a boltok polcairól. A magazin nekik is hasznos, hiszen a bemutatott borok kaphatók a vinotékákban, a jól érthető borleírások segítenek az eligazodásban.
Nem lehet véletlen, hogy a legjobb vörösbor – a Feind Borház cabernet franc-ja – a Balaton északi partján, a legjobb fehér – a Pálinkás Pincészet Nyár Esti Borzongás nevű olaszrizlingje – pedig a Mátrában szüretelt szőlőből készült. Mindkettő nagy hagyományokon újjáéledő, szép jövőt ígérő terület.A magazin hatéves történetében mindig tokaji aszú végzett az élen. Tokaj egyeduralma töretlen maradt, ám az aszúk abszolút „sikersorozata” megszakadt, idén a Pelle Pince késői szüretelésű bora, a Zsófia cuvée lett az első (palackfotónkon), a második helyre pedig a Szent Tamás Pincészet 3909 nevű cuvée-je került. Káli Ildikó szerint ez az eredmény is jól mutatja, hogy az ítészek ma már világszerte a könnyebb, gyümölcsösebb borokat részesítik előnyben, és ez a tendencia a többi „műfajban” is érvényesül.
– A verseny eredménye azt is jól mutatja, hogy ma már figyelemre méltó bort adnak az első, nagyjából egy évtizede telepített syrah-ültetvények, hiszen a listán szereplő harminckilenc vörös között hat kitűnő syrah-t találunk – mondja Káli Ildikó. A tragikusan fiatalon elhunyt borász, Gál Tibor érdeme, hogy ez a fajta bekerült az országba, és fűszeres, a magyar ízlésvilágnak nagyon megfelelő bora miatt igen kedveltté vált.
A magazin nem csupán a rangsort közli, s nemcsak az élen végzett borászok bejárt útját, hitvallását kutatja. Kiderül az is, mi mindent gyógyít a szőlő, és hogy miért különleges a lösztalaj; bebarangoljuk Szekszárd mély útjait és a Badacsony hegyi ösvényeit, elkísérünk tokaji felfedezőútjára egy norvég szuperízlelőt.
– Remélem, vagyunk annyira patrióták, hogy a hazai pincészetek remek borait részesítsük előnyben, hisz van miből válogatni – mondja Káli Ildikó. „Ez a kiadvány pedig élvezetesen közvetíti az ismereteket, és nem csupán az átlagos fogyasztó, hanem a valódi ínyenc számára is tartogat érdekességeket”.
