Csáki Lajos 45 éve főzi a pálinkát
Hódmezővásárhely - A 71 esztendős, vásárhelyi Csáki Lajos 45 éve főz pálinkát, 1974-től a Dr. Rapcsák András úti szeszfőzdében, és az utóbbi 10 évben fiát is bevonta a vállalkozásba. Volt olyan esztendő, amikor 100 ezer liter pálinka készült náluk, manapság csak 20-30, maximum 40 ezer liter
A titok a jó cefre, abból lehet rossz és jó pálinkát is főzni, a rosszból jót képtelenség – mondta a 71 esztendős vásárhelyi id. Csáki Lajos, aki 45 éve főz pálinkát. A Dr. Rapcsák András úti szeszfőzdében ottjártunkkor is nyüzsögtek az emberek, minden üstnél többen sürgölődtek, raktak a tűzre, figyelték, megindult-e, folyik-e már a szesz. Adódott a kérdés: hány alkalmazottal dolgozik? – Ketten vagyunk Lajos fiammal, aki 10 éve dolgozik velem. Ez tulajdonképpen önkiszolgáló szeszfőzde – az volt mindig –, mindenki hozza a saját cefréjét, beönti a főzőüstbe, tüzel alá, majd a finomítókba kerül. Mi a folyamatot felügyeljük, segítünk, ha kell – közölte.
 |
| Nekem ez munka és hobbi egyszerre – mondja Csáki Lajos. A szerző felvétele |
Id. Csáki Lajos 1967-ben, az újvárosi, ÁFÉSZ-tulajdonban lévő, Hajdú-féle szeszfőzdében ismerkedett meg az „iparral", könyvelési munkákat végzett a cégnél, fizetéskiegészítésként vágott bele a vállalkozásba, és 1974-ben került a mostani helyre. Mivel a pálinkafőzés idényjellegű – általában féléves, ősztől tavaszig terjedő munka –, mellette továbbra is intézte az ÁFÉSZ könyvelési ügyeit. Akadt, amikor 8-9 hónapig is tartott, a téeszeknek, például a Marxnak és a Vörös Csillagnak készítettek nedűt, ekkor volt olyan esztendő, amikor 100 ezer litert gyártottak, manapság már csak 20-30 ezer litert. – Jómagam nem szoktam iszogatni, persze azért megkóstolom, de nem vagyok az az ember, aki reggel pálinkával kel, és este azzal fekszik. Nekem ez munka és hobbi egyszerre. Megfőzöm a saját pálinkámat is, és nem lehet rossz, mert fesztiválokon, Újszilason, Kecelen és Gyulán is kaptam már arany-, ezüst- és bronzminősítést, oklevelet.
Az 1925 óta működő szeszfőzdében található egy-két muzeális darab, eszköz: például a közel 80 éves, ma is működő úgynevezett transzmisszió vagy kavarómű, amelyet annak idején a Schmidbauer nevű kisiparos készített; de vannak még az irodában, vitrinben tartva régi fokolók, a többi „gép" 10-15 éves, de 20 évesnél nem idősebb, ilyen időközönként szükséges cserélni, felújítani. A Dr. Rapcsák úti szeszfőzde az üstök számát tekintve a legnagyobb az országban: a 11-ből 4 főző, 7 finomító, utóbbihoz csatlakoznak a „vasfináncok", vagyis a szeszmérők, a fokot és a mennyiséget is rögzítik. Id. Csáki Lajos az egyik finomítónál állt, figyelte, mikor indul meg a pálinka, és kérdésre válaszolva csöndesen megjegyezte: – Hogy meddig csinálom? Amíg fel nem bukom. Valamivel foglalkozni kell, nem.
Forrásom a http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/csaki_lajos_45_eve_fozi_a_palinkat/2304156/
