Sok bor lehet, de még vannak veszélyek
Épek, egészségesek a szőlővesszők, így idén is bőségesen lesz bor, jövendölték a környékbeli hegyközségek szőlősgazdái és a borrendek a szikrázó napsütésben, szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban rendezett Vince-napi borünnepen.
Úgy tűnik, a szőlő átvészelte a telet, épek és egészségesek a rügyek, így vidám szüret, bőséges termés várható – mondta Kalmár István hegybíró, miután megvizsgálta a termés megjóslásához lemetszett szőlővesszőket az ópusztaszeri skanzen szegedi tanyáján. A szakember közölte, a szokatlanul enyhe időjárás azonban veszélyeket is rejt magában, a szőlővesszők lassan „kimozdulnak” téli nyugalmukból, így a februárban esetleg érkező kemény fagyok akár komoly károkat is tehetnek az ültetvényekben.
A jövendő szőlőtermésre azonban nem csak a rügykezdemények állapotából következtetnek, a hagyományoknak megfelelően a levágott vesszőket meleg szobában vízbe állították, ezek később kihajtanak. A hajtások vizsgálatából majd arra is lehet következtetni, miként kell megmetszeni a szőlőt, hogy bőséges és jó minőségű termést kapjanak a gazdák.
A termésjóslást követően a másfél tucatnyi hazai, délvidéki és kárpátaljai borrend képviselőinek jelenlétében az Árpád-emlékműnél történt meg Gál Gyöngyvér, a Szent Vince Borrend új tagjának felavatására. A jelöltet elméleti és gyakorlati próbatételeket követően fogadták a Csongrád és Békés megyében működő rend tagjai közé.
A szőlészek védőszentje, Szent Vince vértanú névnapja alkalmából rendezett ünnepre kilátogató vendégek a termésjósláson kívül a homokháti, pusztamérgesi és csongrádi borosgazdák 2011-es remekeivel is megismerkedhettek az eseményt záró borbemutatón és -kóstolón.
Szent Vince vértanú elsősorban ünnepének dátuma következtében lett kedvelt „időmeghatározó” szent, de feltehetően nevének népies, latinos-franciás etimológiája – Vin-Cent, azaz százszoros bor – is közrejátszott népszerűségében. Egyes források szerint Szent Vince a spanyolországi Huescából származott és Szent Valerius, Zaragoza püspöke oktatta a szent és a profán tudományokra. Amikor Diocletianus császár alatt kitört a keresztényüldözés, a kegyetlen helytartó bilincsbe verte a mestert és tanítványát, majd Valenciába vezette őket, ahol mindketten vértanúságot szenvedtek.
Szent Vincétől megtagadták a temetést, testét kidobták a szántóföldre, hogy kutyák és madarak falják föl, de egy nagy holló megvédte a holtat. Később zsákba varrták földi maradványait, és kövekkel nehezítve a tengerbe vetették. Azonban a tenger hullámai partra sodorták a szentet, ahol egy keresztény megtalálta és illően eltemette.
Európában Franciaországon kívül Elzászban, Dél-Németországban és Ausztriában részesítik tiszteletben a keresztény bortermelők Szent Vincét. Párizsi borkereskedő-társulások még a barokk időkben is verettek olyan pénzt, amelyen egyéb szentekkel együtt Vince is látható.
forrásom a http://mno.hu/szines/sok-bor-lehet-de-meg-vannak-veszelyek-1045229
