Az uniós tagállamok szakmai egyeztetésein dől majd el, hogy a közösség 2015 után is fenntartja-e a szőlőtelepítési tilalmat. A magyar borászok a gyenge importborok dömpingjétől tartanak és a jelenlegi borpiaci szabályozás fenntartásáért lobbiznak.Hogyan folyjon tovább a bor?
A kunsági, a mátrai és az egri borvidéken vágják ki a legtöbb szőlőtőkét – új ültetvényeket a jelenlegi szabályozás szerint csak ezek helyébe lehet telepíteni. A 2008-ban elfogadott uniós borpiaci szabályozás az állandósult túltermelésre volt válasz, ám hatálya 2015-ben letelik. A magyar borászok pedig az olcsó, gyenge importtól tartanak.
– Félő, hogy azok a országok, amelyek az elmúlt években jelentős kivágási támogatást halmoztak fel, mert kivágtak ültetvényeket, ebből a pénzből megint hatalmas ültetvényfejlesztéseket hajtanának végre – hívta fel a figyelmet Horváth Csaba. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára kiemelte: ezek biztos, hogy nem Európa középső részén, nem Magyarországon, nem Erdélyben, nem Szlovákiában valósulnának meg, hanem nagy valószínűséggel Spanyolországban, Franciaországban vagy Olaszország bizonyos részén.
A tanács éppen ezért azt szeretné elérni, hogy a jelenlegi borpiaci szabályozás fennmaradjon. Az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár szerint azért is szükség van erre, mert a tilalom eltörlésével az Európai Uniónak sem maradna eszköze arra, hogy megakadályozzon egy túltermelési válságot, vagy az európai borok árának zuhanását.
– Ennek a rendszernek a megváltoztatása alapvetően 27 uniós tagállam és a bizottság közötti szakmai egyeztetéseken múlik – mondta el Feldman Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a változtatás ellen azokkal a tagországokkal karöltve kívánnak fellépni, akik szintén elvetik azt.
Magyarországon eddig 2300 hektárnyi terület, vagyis mintegy 4200 tőke kivágására kaptak támogatást a gazdák. (lm)
