Kihívások és megoldások a XXI. század élelmiszertudományában
A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) a hazai felsőoktatás nemzetközileg is elismert, kiemelkedő színvonalon teljesítő oktató és kutatási intézménye, szakterületeinek hazai piacvezetője. Jövőképében egymással egyenértékű feladat a jövő nemzedékének magas szintű képzése, valamint a tudományos és kutatói tevékenység végzése. Ehhez adott ösztönzést a TÁMOP 4.2.1./B-09/01/KMR/2010-0005 felsőoktatási minőségi fejlesztését szolgáló pályázata.
A nyitókonferencia célja volt a pályázat 3., „Kihívások és megoldások a XXI. század élelmiszertudományában” című alprojektének bemutatkozása, a résztvevő Tanszékek kutatási terveinek ismertetése.
Az alprojekt munkáját Dr. Fodor Péter, MTA doktora, egyetemi tanár, az Alkalmazott Kémia Tanszék vezetője menedzseli, a szakmai munkát Dr. Pedryc Andrzej, DSc, egyetemi tanár, a Genetika és Növénynemesítés Tanszék vezetője irányítja.
A műhelynek 6 kutatási témája van – élelmiszerbiztonság, élelmiszer feldolgozás és tartósítás, biomérnöki kutatás, nemesítési génforrások, rezisztencia fiziológia és termesztési technológia és minőségmegóvás -, melyben a 2 Kar 16 Tanszéke szoros együttműködésben vesz részt.
A pályázat 2010. április 1-től indult, az első félévében mintegy 1700 m2 területű kutató labor került felújításra és közel 400 millió Ft értékű műszerberuházás történt. Ezek a felújítások és beszerzések nélkülözhetetlenek a kitűzött célok eléréséhez
A rendezvényen mintegy 90 fő vett részt, több felsőoktatási intézményből és partner cégtől.
A résztvevőket Dr. Tóth Magdolna oktatási rektorhelyettes asszony köszöntötte, majd az Élelmiszertudományi Kar 8, az alprojektben részt vevő tanszéke mutatkozott be a délelőtt folyamán, ismertetve kutatási terveiket:
Dr. Felföldi József, a Fizika és Automatika Tanszék vezetője a mechanikai, reológiai és optikai eljárások fejlesztését vázolta fel a hallgatóságnak. A Tanszék a pályázaton belül a nyersanyagok olyan minőségvizsgálatával foglalkozik, ahol az élelmiszereket roncsolás mentesen, hiperspektrális számítógépes látórendszer segítségével tudják vizsgálni. Emellett folyékony élelmiszerek íz-jellemzőinek és íz-hibáinak meghatározására alkalmas elektronikus nyelvvel kapcsolatos kutatásokat is végeznek.
A Gabona és Iparinövény Technológia Tanszék az átészterezéssel létrehozott egészségesebb zsírsav-összetételű zsiradékok további hasznosíthatóságának kutatását, az egészséges táplálkozást elősegítő technológia fejlesztését tűzték ki kutatásuk céljaként.
Dr. Vatai Gyula, az Élelmiszeripari Műveletek és Gépek Tanszék vezetője az értéknövelő és energiatakarékos műveletek kutatását irányítja tanszékén. A pályázat támogatásával beszerzett műszerek segítségével végzik munkájukat.
A Konzervtechnológia Tanszék munkatársa a gyümölcsök kíméletes élelmiszerfeldolgozási technológiájának kutatási perspektíváit mutatta be előadásában. Munkájuk során a vákuumszárításra és vákuumsűrítésre végeznek kísérleteket, majd a megfelelő technológiát alkalmazva az elkészült termékek csomagolási, tárolási kísérleteit végzik el. A csomagolóanyagok analízisét a pályázat támogatásával beszerzett röntgen spektrofotométer segítségével végzik, a minőséget legjobban megőrző csomagolás eléréséhez.
A Hűtő- és Állatitermék Technológia Tanszék munkatársai a nagy hidrosztatikus nyomás élelmiszeripari alkalmazási lehetőségeinek kutatását. Kutatásuk célja a nagy hidrosztatikai nyomással kezelt növényi és állati eredetű élelmiszerek minőségét befolyásoló tulajdonságok változásának vizsgálata, és a minőség megőrzési idő meghosszabbítása.
A Sör és Szeszipari Tanszék célja a prebiotikumok biokonverziós előállítás-technológiájának fejlesztése, a szinbiotikumok fejlesztése és a speciális táplálkozásigényű termékek (gluténmentes, kis kalóriatartalmú, alkohol szegény italok stb..) fejlesztése. Munkájuk során az eredetvédett pálinkák minőségének nyomonkövetése és adatbázis létrehozása is fontos szerepet játszik.
Az Alkalmazott Kémia Tanszéken az élelmiszerek fehérje-, zsír- és cukortartalom meghatározásához szükséges módszerek fejlesztése vált lehetővé a beszerzett műszerek – mint például nagy felbontású tömegspektrométer – segítségével. Kutatásukhoz hozzá tartozik az élelmiszerek mikrokomponenseinek mennyiségi és minőségi meghatározása új módszerek fejlesztésével.
Dr. Maráz Anna, a Mikrobiológiai és Biotechnológiai Tanszék vezetője tanszékén az élelmiszerbiztonság fokozása érdekében a patogén és romlást okozó mikroorganizmusok rövid idő alatti, megbízható és specifikus kimutatását és azonosítását részesíti előnyben. Terveikben szerepel ezen élőlények visszaszorítására biokontroll hatású, veszélytelen élesztőgombák és baktériumok alkalmazása.
A 8 tanszék komoly figyelmet fordít az élelmiszerek biztonságos és egészséges előállítására, minőségének megőrzésére. Természetesen fontos szerepet játszik kutatásaik során a gazdaságos, kevés munkaidőráfordítást igénylő előállítás.
Az Élelmiszertudományi Kar előadásai és az ebédszünet után a Kertészettudományi Kar résztvevő 8 tanszékének kutatási terveivel folytatódott a rendezvény. A Kertészettudományi Karon 3 nagy témakörben folynak kutatások a TÁMOP pályázat finanszírozásával.
Az első témában a növénynemesítés és a nemesítési génforrások kutatása áll a középpontban.
A Növénytani Tanszéken kiemelkedő figyelmet szentelnek különböző genetikai hátterű és rezisztenciájú alma fajták morfo - anatómiai vizsgálatára. Illetve több, dísznövényként hasznosítható vadon termő növény taxonjainak jellemzésére.
Dr. Pedryc Andrzej, a Genetika és Növénynemesítés Tanszék vezetője a kajszibarack aktuális nemesítési céljait vázolta fel előadásában. Kutatásaik kiterjednek a kajszi génforrások kutatására, amihez szorosan kapcsolódik a Tanszék kajszi génbankjának bővítése török, iráni és kínai fajtákkal. Terveik között szerepel Sarka vírus rezisztens fajták gyűjteményének létrehozása is.
A rezisztencia fiziológiai hátterének kutatását molekuláris szinten a Növényélettan és Növényi Biokémia Tanszék végzi. A növényekre hatott abiotikus stressz fiziológiai és molekuláris biológiai hatásait vizsgálják. Ezen kívül a pályázat támogatásával lehetőségük nyílt modern biológiai eljárások bevezetésére és adoptálására kertészeti fajokra.
Dr. Palkovics László, a Növénykórtan Tanszék vezetője nagy hangsúlyt fektet a különböző baktériumos – első sorban Erwinia amylovora - és gombás fertőzésekkel (pl. monília, meggyantraknózis) szembeni védekezési eljárások kutatására.
A különböző termesztési technológiák fejlesztésében 4 tanszék működik közre.
A Gyümölcstermő Növények Tanszék az alma és kajszi fajták szedési idejének optimalizálását, az érés meghatározásra alkalmas színskála kidolgozását és új almafajták és fajtajelöltek fajtatársítási javaslatainak kidolgozását tűzte ki kutatási célul.
A Gyógy és Aromanövények Tanszéken a kakukkfű és a szurokfű vadontermő taxonjainak jellemzésével, esetleges nemesítésbe vonásával foglalkoznak. Ezen kívül fontos kutatási területük a cickafark, izsóp és gyíkfű termesztési lehetőségeinek kidolgozása és a gyógynövények minőségvizsgálati módszereinek fejlesztése.
A Zöldség és Gombatermesztési Tanszék munkatársai a fűszer- és étkezésipaprika termesztéstechnológiáinak korszerűsítésén, a görögdinnye intenzív szabadföldi termesztéstechnológiájának kidolgozásán és új gombafajok termesztésbe vonásán fáradoznak.
A Rovartan Tanszék a pályázaton belüli legfőbb célkitűzései a hazai kertészeti állókultúrák zoofág atkafaunájának feltárása, a ragadozó fajok gyakorlati felhasználhatóságának értékelése. Ezen kívül a természeti erőforrásaink tudatos kihasználása a növényvédő szerek felhasználásának csökkentése érdekében és biológiai növényvédelmi módszerek tesztelése.
A konferencia zárásaként lehetőség nyílt a résztvevők számára, hogy a felújított és korszerűsített laborokat, felújított műszerparkokat megtekintse, kíváncsiságukat kielégítse.
Árvay Katalin
TÁMOP adminisztrátor
