Becslések szerint 2010-ben 30-40 százalékkal kevesebb szőlő terem a megszokottnál, és az új bor mennyisége is elmarad az átlagostól. Hiánytól mégsem kell tartani mert a korábbi évek terméséből a pincékben érő nedűből bőven jut a hazai igények kielégítésére. A kisebb szőlőtermés ellenére a felvásárlási árak csak alig emelkednek a múlt évihez képest, igaz a kereskedelemben a fogyasztóknak sem kell valószínűleg többet fizetni a borért.
A mostoha időjárás miatt idén az átlagosnál akár 30 százalékkal is kevesebb szőlőt szüretelhetnek le a gazdák. Ez az előrejelzés valamelyest javulhat, ha szép, hosszú vénasszonyok nyara jön. Egy esetleges esős időszak viszont tovább ronthatja az esélyeket. A megszokott 3,5 millió hektoliter helyett legfeljebb 3 millió liter bor, vagy talán még annyi sem érhet majd a hordókban vagy a reduktív tartályokban. A hazai igény egyébként nagyjából ekkora, így a korábbi évek terméséből készült borral együtt a hazai fogyasztókat ki tudják elégíteni a pincészetek. Kevesebb bor maradhat viszont kivitelre, és több külföldi termék kerülhet az áruházak polcaira. Az idei évjárat minőségéről a szakemberek még nem szívesen nyilatkoznak, hiszen a szüret nagyja még hátra van. Jelentős az eltérés a 22 történelmi borvidék között is. Az nagyon valószínű, hogy idén kevesebb lesz a túlérett, töppedt szőlőszem, mint tavaly vagy tavalyelőtt. Ehhez 2010-ben kevés volt a napsütéses órák száma. A szakemberek harmonikusabb ízekkel, élénkebb, frissebb karakterű borokkal számolnak. A minőséget a borászok szakértelme, technológiai felkészültsége is befolyásolja. Az irányított, reduktív érleléssel sokat tehetnek ugyanis a pincészetek a minőség javításáért
A korai érésű fajták, az Irsai Olivér, a Cserszegi fűszeres, vagy a Csabagyöngye szürete már meg is kezdődött. Az első hírek szerint ezeknek a fajtáknak a kilójáért 80-100 forintot kínálnak ugyan a kereskedők, de ez a viszonylag jó ár sem pótolja a terméskiesést, illetve a csapadékos tavasz és nyár miatt a szokásosnál gyakoribb permetezés okozta többlet kiadásokat - jegyezte meg kérdésünkre Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Általában elegendő a szőlőt 10-14 naponta permetezni, de most a borvidékeken gyakran 6-8 naponta kénytelenek voltak a gazdák a növényvédelemmel is foglalkozni, hogy útját állják a nedves időszakokban agresszívan támadó gombabetegségeknek.
A főtitkár elmondta, a termelők nem háríthatják át a többletköltséget a fogyasztókra, hiszen a felvásárlók, kereskedők kezét is megköti a válság okozta keresletcsökkenés. Horváth úgy vélte, idén már nem valószínű, hogy emelkedne a bor fogyasztói ára.
Az árharcban ráadásul a hazai résztvevőkön kívül a külföldi versenytársak is bekapcsolódtak. Különösen az olcsóbb árfekvésű termékek piacán jelentős az olasz és a spanyol borok aránya, amely - a becslések szerint - a hazai fogyasztásnak akár a 10 százalékát is elérheti. Alig tíz évvel ezelőtt még csupán 33 ezer hektoliter volt a borbehozatal, idén ennek mintegy tízszeresére számítanak a szakemberek. Választékbővítésként emellett portugál, chilei, sőt kaliforniai palackok is megjelennek az üzletekben. Tavaly nagyon alacsonyak voltak a felvásárlási árak, de a borok ettől nem lettek olcsóbbak a kereskedelemben, mert a forgalmazók gondosan lefölözték a hasznot. "Úgy gondolom az lenne a tisztességes, ha azok a kereskedők, akik 2009-ben jól jártak az olcsó szőlővel, borral, idén mértékletességet tanúsítanának és a haszonkulcs kordában tartásával segítenék a forgalom növelését" - vélekedett Horváth Csaba.
A szakember azt is kifejtette, hogy a hazai borászok egy szűk csoportjának a prémium kategória jelentheti a talpon maradást és erre már vannak is jó példák. Ők a nemzetk özi piacon is versenyképes termékekkel képesek megjelenni csúcstermékeikkel. A többség számára azonban a hazai fajták újrafelfedezése és a helyben - a pincéknél - történő értékesítés lehet a kiút. A szomszédos Ausztriában a kisebb pincészetek a termelésük háromnegyedét is így, közvetlenül adják el a fogyasztónak. Ennek egyebek mellett az is az előnye, hogy kikapcsolva a kereskedelmet, az összes jövedelem a termelőnél csapódik le - emlékeztetett a HNT főtitkára. Jövedelemtartalma igazán amúgyis csak a végtermék eladásnak van. Önmagában a szőlőtermesztés vagy nullszaldós, vagy éppenséggel veszteséges. Ha a gazda folyóborként értékesíti a hordói tartalmát, a nyereségnek a 60 százalékáról is lemondhat.
A helyben eladás emellett kiváló lehetőséget nyújt a falusi turizmus előnyeinek a kihasználására is. Ebben sokat segíthetnek a borútak is - tette hozzá Horváth Csaba. Az olcsó árfekvésű borok esetében téves azt hinni, hogy a vásárló csak azért is megveszi a drágább bort mert magyar, ha hozzájuthat jó minőségű, de külföldi borhoz is. Az más kérdés - tette hozzá Horváth Csaba -, hogy a zöldség-gyümölcshöz hasonlóan a hazai borkereskedelemben is előfordul, hogy garantáltan hazai borként adják el az alacsonyabb árfekvésű import borokat.
Az ágazat nehéz helyzetét bizonyítja, hogy az elmúlt két évtizedben 92-93 ezer hektárról 67-69 ezer hektárra csökkent a szőlőtermő terület nagysága. Csupán 2000-2006. között 6 ezer hektár ültetvényt vágtak ki. Az uniós borreform során további négyezer hektárral zsugorodott az elmúlt négy évben a szőlőterület. A főtitkár szerint a kormányzattól függ, hogy a forgalombahozatali járulék beszedését és felhasználását a szakmára bízza-e. Ha ezt a literenként 8 forintot egyebek mellett a magyar bor marketingjére lehetne fordítani, érezhetően növekedhetne a hazai és a külföldi érdeklődés a magyar borok iránt.
Villányban, Tokajban bizakodnak
Az átlagosnál kevesebb szőlőre számítanak Villányban, de a minőséggel nem lesz különösebb gond. A 2 650 hektáros történelmi borvidéken mintegy másfélezer gazda szüreteli a bornak valót. A ma már a határokon túl is ismert borvidéken a vörösbor aránya 80 százalék, a fehéré 20 százalék. A helyi borászokat is próbára tette az esős tavasz, de ha napsütéses lesz az ősz, akár még csúcsborok is kerülhetnek a palackokba. Szeptember elején kezdődhet a vidék legfontosabb fajtájának a portuguesenek a szürete. Egyre népszerűbbek a könnyed, gyümölcsös vörösborok, de keresettek a testesebb fajták is. A másik külföldön is ismert borvidéken, Tokajban is a száraz, napos őszben reménykednek a gazdák. A furmint, a hárslevelű mellett, természetesen a szamorodni és persze a királyok bora, a borok királya, a tokaji a legfontosabb termék. Idén azonban még a kedvező őszi időjárás sem pótolhatja az előzetes várakozások szerint a korábbi kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt kieső aszú szem termést.
