A MIKROKLÍMA JELENTŐSÉGE 2009-ES ÉVBEN
Varga Mária 1, Mikulás József 2
Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége Mosonmagyaróvár
Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Kecskemét
2
Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet
6000 Kecskemét Gyenes Mihály tér 5.
E-mail: vargasop@freemail.hu; mikulasj@freemail.hu
A soproni borvidéken két dűlőben lévő szőlőültetvényeket hasonlítottunk össze. A
fertőszentmiklósiakat (elsősorban peronoszpóra-fertőzésre érzékeny) és a tőle 2 km légvonalban lévő fertőenderédeiekével.
A borvidéken 1998 óta működik automatikus előrejelző rendszer (Agroexpert) Kast prog-
ramjával. Fertőszentmiklóson 2009. április és május hónapjában kevés csapadék hullott: átlagosan 53 mm illetve 25 mm. A műszer az oospóra csírázás lehetséges időpontját május 18-ra, az elsődleges peronoszpóra-fertőzést május 31-re regisztrálta. Május utolsó napjaiban megjelentek az első szőlővirágok, ezt követően napokig hideg volt. A virágzás elhúzódott, rosszul kötött a szőlő. Június 8-án elszórtan megjelentek az olajfoltok. Június 22-től 8 nap alatt több mint 150 mm csapadék hullott, a napi átlag hőmérsékletek 12 °C-ról 20 °C-ra emelkedtek. A feltételek a betegség gyors kialakulását, a lappangási idők lerövidülését (2,5-3 nap) eredményezték.
Ezen időszak alatt 8 peronoszpóra fertőzés indulását jelezte a rendszer. Fertőendréden tavasz végén a kisbogyós állapotban lévő szőlőfürtök oly mértékben fertőződtek, hogy a termés 30-40 %-a megsemmisült. A kárt nem az előrejelzés, hanem a nem megfelelő növényvédelmi beavatkozás eredményezte. Fertőszentmiklósi szőlőültetvényekben 30 éve van arról tudomásunk, hogy a peronoszpóra milyen súlyos károkat és sokszor megoldhatatlan helyzeteket teremtett.
Az elmúlt évben szokatlan, az utóbbi évtizedekben egyedülálló meteorológiai ritkaságot tapasztaltunk, mert az egyébként a térség legcsapadékosabb, mindig párás, ködös területén június utolsó dekádjában csak néhány mm csapadék hullott. Peronoszpóra-fertőzés nem történt védekezni nem kellett, ez a sok
éves gyakorlatukkal ellentétes volt. Szeptember első felében kezdődött néhány peronoszpóra-fertőzés, de látványos tüneteket illetve kárt már nem okozott.
Összefoglalva azt tapasztaltuk, hogy a mikroklímának, de különös csapadéknak nagy sze-
repe van a peronoszpóra-fertőzés alakulásában.
Az előadás meghallgatható Kőszegen a 2. SZŐLŐ ÉS KLÍMA KONFERENCIÁN 2010 04 17.-én
Bővebb infó:
Dr. habil. PUSKAS Janos PhD / Dr. habil. Janos PUSKAS PhD
foiskolai tanar / college professor
Nyugat-magyarorszagi Egyetem / University of West Hungary
Savaria Egyetemi Kozpont / Savaria Campus
Foldrajz és Kornyezettudomanyi Intezet /
Institute of Geography and Environmental Science
Termeszetfoldrajz Tanszek / Department of Physical Geography
9700 Szombathely
Karolyi Gaspar ter 4. / Karolyi G. Square 4.
HUNGARY
E-mail: pjanos@ttmk.nyme.hu;
pjanos@gmail.com
foiskolai tanar / college professor
Nyugat-magyarorszagi Egyetem / University of West Hungary
Savaria Egyetemi Kozpont / Savaria Campus
Foldrajz és Kornyezettudomanyi Intezet /
Institute of Geography and Environmental Science
Termeszetfoldrajz Tanszek / Department of Physical Geography
9700 Szombathely
Karolyi Gaspar ter 4. / Karolyi G. Square 4.
HUNGARY
E-mail: pjanos@ttmk.nyme.hu;
pjanos@gmail.com
