Az úgy volt, hogy Kraft és Kántorbandi éppen a később elkészülő Top 100-as cikk borait kóstolták Londonban, amikor Kraft belefutott kedves tanárába, Godfrey Spence-be. Az úriembernek olyan dolgokat köszönhetünk, mint például ezt itt. Az erősített borok fanatikus harcosáról van szó, akinek 15 százalékos alkohol alatt nincs is bor, ismer mindenkit, akinek egy kicsit is köze van bármiféle borhoz, amibe szeszt raknak. Kedélyes csevejt követően, melyben Krafttal megvitatták a valenciai Sherry-kóstolót, Spence körülsandított, közel hajolt, és azt mondta: ha szeretitek az erősített bort, akkor a H50-es stand - és menjetek el 1925-ig! Hitte is, meg nem is Kraft s Kántor a dolgot, de azért, a hejehuja vége fele, amolyan minden mindegy alapon megkeresték a H50-es standot, amely Dél-Franciaország közös kiállítóhelye volt. Így sikeresen eljutottak Mösziö Jean Francois de Volontat-Bachelet színe elé. Szigorú tekintetű ember, aki leginkább szívességet tesz azzal, hogy elhozta a borait, és ezt érezteti is.1925-öst, nagy tisztelettel, befele köpünk!
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2009.05.21. 08:54
Befele köpünk!
Címkék: bor borkóstoló
Titkos füles segítette Kántorbandit és Stevie Kraftot a London Wine Fair legizgalmasabb kóstolójához. A katalógus alapján a dolgot lehetetlen lett volna megtalálni, ha nincs Godfrey Spence, most itt állnánk 1925-ös Maury nélkül. Elég komoly érzés az, amikor egy kóstoló csak kezdő lendületet vesz a '90-es évek elejénél...
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://borhirek.blog.hu/api/trackback/id/tr641134911
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.