- Abból az áfonyás ízű szilvából mindenképpen igyatok egy keveset, talán még jobb, mint a mézes! - invitált kóstolásra az egyik vendég legutóbbi Falujárás programunkon, amikor felkerestük a Császár Ferenc működtette kislengyeli főzdét. Igaza volt, na nem mintha a mézessel bármi gond lett volna, a sötétbíbor színű szilva viszont nálunk is vitte a prímet. Különleges aromájú hungarikumok készíthetők a hagyományos, régi berendezéssel, nem vitás. - 1954 óta működik itt a szeszfőzde, s a rendszer alapja eredeti, csupán az épületet emelték a 90-es években. A főzde korábban az Áfészé volt, én 2000 óta üzemeltetem vállalkozóként - mondta el a házigazda, miután megkínálta csapatunkat egy kis lélekmelengetővel. Mint megtudtuk, bérfőzdeként működik az üzem, saját márkaterméket nem állítanak elő; a kuncsaftok behozzák a cefrét, Császár úr lefőzi azt, majd vihetik is haza a pálinkát. - Sok a visszajáró törzsfőzető , főleg a környékről jönnek hozzám, de Egerszegről is érkeznek, persze ez annak is köszönhető, hogy a közelben két főzde bezárt nemrég, így több lett a munkám. 300 literes hagyományos fatüzelésű üstben, kétszeri lepárlással készül itt a pálinka, nagyjából ugyanúgy, mint hatvan évvel ezelőtt, bár a szükséges korszerűsítéseket nyilvánvalóan mi is elvégeztük - tudtuk meg Császár Ferenctől, akinek ugyan van már 9 évnyi pálinkás tapasztalata, de az elején egy egészen új szakma csínját-bínját kellett elsajátítania. Mint mondta, Budapesten tanulta ki a főzés mesterségét, illetve az elődjétől is sok segítséget kapott. Ottjártunkkor szóba került, hogy a szomszédos Szlovéniában a pálinkalobbinak sikerült kiharcolnia a házi főzés engedélyezését az EU-nál, míg nálunk a szabályok egyre szigorodnak. 2007 körül arról is hallani lehetett, hogy megszűnik a bérfőzés, ám most úgy tűnik, talán 5-6 évig még működhet ez a forma. Az államnak egyébként szép bevétele származik a szeszadóból (ami a bérfőzés esetében kedvezményes tétel), ezzel együtt egyre kevesebb a főzde, itt, Zalában is. Császár Ferenc persze bízik benne, van jövője a szakmának. S hogy miből készül a jó becsvölgyei pálinka? A vidéken a szilva a sláger, ám ebből csak 2-3 évente van jó termés, körtét viszont szinte mindig hoznak a szeszfőzdébe. Pálinkára akkor is szükség van, amikor rossz a gyümölcstermés; ilyenkor almából, cseresznyéből kerül több a hordókba, és a törköly népszerűsége is megnő (pláne, ha a bor maradékát hozzáöntik a cefréhez). A legtöbben persze vegyes pálinkát főzetnek, kevés ugyanis az olyan gazda, akinek egyetlen gyümölcsfajtából több hordónyi cefréje gyűlik össze.MIBŐL KÉSZÜL A JÓ BECSVÖLGYEI PÁLINKA?
Becsvölgye - Ma már messze földön híres a jó zalai pálinka, annak ellenére, hogy egyre kevesebben foglalkoznak főzéssel a megyében. A több mint 60 éve üzemelő kislengyeli főzde biztosan öregbíti e hírnevet.
Császár Ferenc szeszfőzdéjében háromszáz literes hagyományos fatüzelésű üstben, kétszeri lepárlással készül a jóféle zalai pálinka
Fotó: Katona Tibor
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2009.05.06. 11:55
BECSVÖLGYEI PÁLINKA
Címkék: pálinka pálinkafőzés becsvölgy
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://borhirek.blog.hu/api/trackback/id/tr431105904
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.