Danubiana Pinot Blanc: nem kell lesajnálni a diszkontborokat
Egy vöröset vásároltam már két hete, hogy mindenképpen ebben a sorozatba illene, de mire palackbontásra kerül a sor, mindig süt a nap, húsz fok fölött járunk, és inkább mást veszek le a polcról. Most éppen nem is én vettem le ezt a pinot blanc-t, egy kedves borklubos barátom hozta be a sorba, ráadásul nagyon jól teljesített. Vakteszteken a diszkontborok előnnyel, előítéletmentesen indulnak.
pinot blanc két testvére árnyékában él minálunk. Itt van ugye a pinot gris, amit idehaza csak szürkebarátként emlegetünk. Szürkebarát, Balaton. Beugrik, ugye? Nem feltétlen a legjobb boros emlékek, de ahogy a vendéglátás, úgy a balatoni borok és a szürkebarát színvonala is emelkedőben a kilencvenes évek mélypontja óta. Aztán meg a trendi vörös, a pinot noir. Ő is előrébb áll a sorban, a magyar borvidékeken jól érzi magát, kóstolgattuk már többször. Viszont a pinot blanc, a fehérburgundi nem annyira címlapsztár, viszont nagyon megbízhatóan tud teljesíteni és kedves, jóivású, könnyű borokat lehet belőle készíteni. A Danubiana a Pannon Borrégió legnagyobb boros cége, hiszen a bonyhádi székhelyű borászat évi mintegy 10 millió palackot állítanak elő (bonyhádi és gyöngyösi pincészeteiben). Hogy keveset hallottunk felőle? Ja, merthogy a kilencven százalékát exportálják elsősorban a német és a brit, de kanadai, skandináv és egyéb piacokra is. Magyarországon mostanában úgy vannak jelen nagyobb tételekkel, hogy a nemrég beérkező Aldi (egyik legnagyobb német partnerük) visszahozta őket a magyar piacra. Sokan ezek a nagy cégek, úgymond borgyárak ellen vannak, mondván kevés az egyéniség, nem tükrözik a terroirt, túl uniformizáltak a borok. Erre viszont azt mondom: ha van eszközünk a növekvő borimport, a magyar piacot elárasztó olcsó olasz, spanyol, francia, chilei, ausztrál ellen, akkor azok éppen ezek a borok. Amelyek tökéletesen a hétköznapokban, egy családi vacsorához vagy baráti grillezéshez, de nem vágják agyon a pénztárcát, versenyképesek árban és minőségben is a külföldi versenytársakkal szemben. Ugyanis nem csak a gourmet fogyasztónak kell magyar bort kínálnunk. Az Altes Kelterhaus sorozatban piacra dobott Pinot blanc (amelynek jómagam a 2007-es évjáratát kóstoltam, de a piacon lehet már talán a 2008-as évjárat is) egy nagyon korrektül összerakott bor. Nem túl illatos, de azért szépen hozza a könnyed virágosságot, gyümölcsösséget. Kortyban elég telt, a is maradék cukor – félszáraz borról beszélünk – jól kerekíti és gömbölyíti, simulóssá, hízelgőssé válik. Fehér húsú őszibarack, enyhén savanykás alma, egy kevés licsi, majd halványan grapefruit a lecsengésben. Szépen tartja magát a zamata, jólesik a korty, korrekt bor. Aztán amikor a kóstolt borok árait is megbeszéltük a borklubban, ez a bor ebben a tekintetben verhetetlen. Hiszen az ára 500 forint, legalábbis a 2007-es még nagyjából ezen az áron volt kapható. Ilyenkor még elégedettebben csettintünk. Kellenek még ilyen minőségű magyar borok, ilyen áron. És ha a Danubiana nevet olvassuk egy borospalackon egy diszkontban, tegyük félre vélt, valós vagy nem is létező sznobizmusunkat és merjük levenni a polcról. Danubiana - Altes Kelterhaus
Tolnai Pinot Blanc 2007
Ára: 500 forint
Kapható: Danubiana, Bonyhád és Aldi diszkontok
