A szőlőültetvényeken már megkezdődtek a tavaszi munkák Kurucz ÁrpádA hűvös idő egyelőre a szőlősgazdák kezére játszik, így a metszők nyugodtan hajrázhatnak, hogy a melegebb napokra végezzenek a tőkék minden évben esedékes megújításával. Összesen 80 ezer hektáron kell megmetszeni a szőlőt, s a pincékben a tavalyi jó évjárat miatt finom borok várják a vevőt. A gazdasági válság azonban nem tesz jót az élvezeti cikkek közé sorolt termékeknek.
Füleki László keceli hegybíró beszámolt arról, hogy még csak a metszés felénél tartanak, noha a Kiskunságban a gyakori erős téli fagyok miatt nekik pluszmunkára is időt kell szánni. A tőkék védelmében ősszel egy-egy szálvesszőt a földre húznak és ezt betakarják, hogy a kemény fagyok után erről újulhasson meg a növény. Ezért a kordonos ültetvényeknél a téli takarást tavasszal a metszés előtt még "nyitni" is kell. Nem sok jót várnak az idei szezontól, attól tartanak, hogy folytatódik a már két éve tartó áresés. 2007-ben ugyanis még 110 forintot kaptak egy kiló szőlőért, tavaly már csak 80-85 forintot. Ezért sokan éltek a támogatott ültetvényfelszámolás lehetőségével, és az elmúlt 3 évben 500 hektárral, 2300 hektárra zsugorodott a keceli szőlő területe. A gazdasági válság az egész világ bortermelésére hat - állítja Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. Úgy tudja, a világ nagy borászatai közül Ausztráliában, Dél-Afrikában és Dél-Amerikában sok borászat volt kénytelen csődöt jelenteni eddig is. Ettől azonban a telített exportpiacokra szállító magyar borászatoknak nem lesz jobb, ugyanis a fogyasztás mindenütt csökken, s ezért is egyre nyomottabbak az árak. A HNT persze Magyarországon is visszaeső borfogyasztással számol, Horváth Csaba szerint a korábbi évi hárommilliárd hektoliteres értékesítés is számottevően csökken. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint az esztendő első két hónapjában a hazai asztali és tájborok értékesítése 26 százalékkal visszaesett. Nem segít a hazai termelők helyzetén az sem, hogy - a HNT tavalyi kérésére - Gráf József földművelési és vidékfejlesztési miniszter szigorú ellenőrzést indított a zavarosban halászó olcsó olasz bort importáló, s itthon palackozó vállalkozások ellen. Megtudtuk, hogy az olasz hatóságok adatai alapján 2007-ben 430 ezer hektoliter, zömében hordós asztali bor érkezett hazánkba, literenként 70-80 forintos átlagáron. Az ellenőrzések és a gyengülő forint miatt tavaly már csak 210 ezer hektolitert regisztráltak. A hazai értékesítés növelésében nagy szerepet szánnak a közösségi marketingnek is. A korábbi jövedéki adózás örökébe lépő marketingre és ellenőrzésre fordítható elvonást ugyanis visszaosztják, s azt a borászok maguk használhatják fel. Tavaly mintegy 700 millió forint gyűlt így össze. A közösségi marketingakciókat a Magyar Bormarketing Kht. rendszeresen meghirdeti. A hegybírók jelzései szerint a baj csak az, hogy nehézkesen lehet a forrásokhoz hozzájutni, s ha egy-egy hegyközség pályázik, akkor hamar meghaladják azt az összeghatárt, ami felett már - a pénzhez jutást tovább bonyolító - közbeszerzési pályázatot kell kiírni. Nem értenek egyet a magyar borászok az Európai Bizottság azon javaslatával, hogy rozé bornak lehessen nevezni a vörös- és fehérborok keverésével előállított italt. - Ha az unió akarja, engedélyezze a pancsolt borát, de ne a rozé, hanem valami más név alatt. A piacon nagy zavart okozhat, ha forgalomba lehet hozni ilyen bort rozé néven - állítja Dúzsi Tamás szekszárdi borász, akit a cannes-i rozé- világbajnokságon évek óta arany- és ezüstéremmel díjaz a szakma. |