A kiállításon látható edények II. Philipposz és Nagy Sándor korának (Kr.e. 4. század második fele) egyik leghíresebb és leggazdagabb leletegyütteséből származnak. Az észak-görögországi Thesszaloniki közelében, Derveninél 1962-ben feltárt sír többmint száz tárgyat rejtett, köztük a manapság csak "derveni kratérként" ismert, mintegy egy méter magas pompás, domborműves díszítésű bronzedényt. Ez Dionüszoszt, a bor istenét ábrázolja követői társaságában. Az eredetileg bor és víz vegyítésére használt edénybe egy férfi és egy nő hamvait temették. A bronzedények különleges ötvözetből készültek, amellyel készítőik az arany színét utánozták. Az amphora egy ritka, fedeles típusba tartozik. Talán régóta a család birtokában lehetett, ugyanis a temetkezésnél jóval korábban, a Kr. e. 5. század végén készült. Valószínűleg drága, még keveretlen bort tartottak benne. A kalathosz-szitula, "kosár-vödör", feltehetően a bor és a víz összekeverésére szolgált. Az oinokhoé - "bortöltő", azaz boroskancsó - szintén a lakoma fontos kelléke volt. A kiállításon látható típust lóhere alakú kiöntő és akanthusz szárához hasonló fül jellemzi. A fül alatti maszk Pánt ábrázolja. Az ezüst edények drága asztali készlethez tartoztak. A kalüx a virágkehelyről kapta a nevét. Kívül aranyozott növényi motívumok díszítik, belsejében pedig domborított Gorgó-fő látható. Amint a lakomázó az utolsó kortyot is kiitta, ezzel az ijesztő mitológiai lénnyel kellett szembenéznie. A két magas ívű füllel ellátott ezüst kantharosz gyakori serleg-típus, amelynek bronz és kerámia változatait gyakran temették a sírokba Makedóniában. Az együttest két "konyhai eszköz" teszi teljessé: a merőkanál a bor kimérésére szolgált, a szűrőt pedig akkor használták, amikor az italt a serlegekbe merték. Az ókori makedónok borivási szokásai irodalmi források, sírfestmények és a sírokba helyezett tárgyak alapján jól rekonstruálható. A férfiak estefelé gyűltek össze, vendéglátójuknak bort vittek ajándékba. A résztvevők kezet mostak, fejüket koszorúval ékesítették, és kényelembe helyezkedtek a hímzett párnákon. Szolgálók vitték körbe az étellel megrakott hordozható asztalokat. Ezután ínyencségek és édességek következtek, majd megkezdődött a szümposzion. A bort nagyméretű edényben, a kratérban hozták be a terembe. Elnevezése a görög "keverni" igéből származik, a bort ugyanis rendszerint vízzel hígították. Az "együttivás" kezdetén italáldozatot mutattak be az isteneknek, elsősorban Dionüszosznak: a nedű néhány cseppjét egy tálból a padlóra vagy a földre hintették. Az este könnyed iszogatással, történet-meséléssel, lant- és fuvolazenével telt, a résztvevőket táncosnők is szórakoztatták. Parázs viták folytak politikáról, szerelemről, életről és halálról, az istenek és az emberek természetéről.Ókori borivók
A Szépművészeti Múzeum a centenárium alkalmából - a Thesszaloniki Régészeti Múzeum nagylelkűségének köszönhetően - ezüst és bronz edényekből álló boroskészletet mutat be Az évszak műtárgya kiállítássorozat aktuális tárlataként.
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2009.03.07. 09:07
Borivók az ókorban
Címkék: bor ital borkultúra
Fotó: -a- forrásom a http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=25651
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://borhirek.blog.hu/api/trackback/id/tr91986772
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.