A bencés szerzetesek bora
Mikor 996-ban néhány bencés szerzetes tanyát vert egy Pannónia nevű kis falu mellett, még nem sejtették, hogy érkezésükkel egy olyan kulturális-gazdasági központ alapjait vetik meg, amely még ezer év múltán is viszonyítási pont lehet. Legkorábbi írásos emlékünk, a Pannonhalmi alapítólevél pedig nem csupán történelmileg fontos irat és nyelvészeti csemege, de a szőlészek számára is értékes dokumentum: a magyar szőlőtermesztés első említése.
A Bakonyhoz tartozó Pannonhalmi-dombságon gyökeret vert szőlészet ésborászat a török kort megelőzően, majd a harcokat követően élte virágkorát, és – mint a Kárpát-medencében mindenütt – a 19. század végén, a filoxéravész idején pusztult el csaknem teljesen. Az ezt követő újratelepítésekkel alakult ki a borvidék mai arculata: a hűvös, de kiegyenlített klíma, a közepes mennyiségű csapadék ideális feltételeket teremt a kitűnő fehérborok készítéséhez, elsősorban az olaszrizling, rajnai rizling, tramini, rizlingszilváni számára. A borvidékhez tizenhárom település tartozik, mintegy ötszáz szőlőművelővel.
Az utóbbi években szerveződött újra a Pannonhalmi Apátság szőlő- és borgazdasága, azzal a nem titkolt céllal, hogy a borászati tevékenység visszaszerezze a vidéken egykor betöltött rangját. A Pannonhalmi ApátságiPincészet ötvenhektáros területen gazdálkodik, világviszonylatban is a legmodernebbek közé tartozó technológiákkal. Magyarországon egyedülálló például, hogy gravitációs anyagmozgatással dolgozzák fel a szőlőt.
Az apátsági pincészet több vörösborral is foglalkozik, módosítva a borvidékjellemző fehérbor-dominanciáját. Az első szüretre 2003-ban került sor, ekkor 70 ezer palackot töltöttek meg, a tavalyi szüret nyomán viszont már 300 ezer palacknál többet. Ez azonban még nem a végeredmény, az ültetvények fokozatosan fordulnak termőre, illetve a szőlőállományt cserélik is, így 2014–2015 körül várható, hogy elérjék a teljes kapacitást.
A pannonhalmi borvidék egyik legdominánsabb fajtája, bár azt is mondhatnánk: a magyar szőlőtermesztés legjellemzőbbje. Az összesborvidékünkön, csaknem 6000 hektáron termesztik. Olasz- vagy Franciaországból került hozzánk a 19. században, és terjedt el a filoxéravész után az egész Kárpát-medencében, elsősorban rendkívül jó ellenállóképessége miatt. Mondhatjuk rá, hogy igazi kelet-európai fajta, Ausztriát kivéve szinte csak a tőlünk keletre eső vidékeken foglalkoznak vele. A rizling elnevezés egyébként a világ minden pontján a rajnai rizlinget illeti, csupán a magyar kocsmákban jelenti elsősorban az olaszrizlinget.
Bizonyára járt már Pannonhalmán, a kisiskolás osztálykirándulásoktól a zarándoklatokig sokféle formában és igénnyel utaznak oda a látogatók. Ha mostanában nem volt ezen a gyönyörű helyen, érdemes újra felfedeznie, hiszen sok minden változott itt az utóbbi években. Felújították az egész apátsági épületegyüttest, átalakították a turistaútvonalakat, és új szolgáltatásokkal kedveznek az ide látogatóknak.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészetbe is ellátogathat, megismerheti a világszínvonalú szőlőgazdaságot, végigkóstolhatja az ott készített borokat, és gyönyörködhet a tájban - ajánlja az otvenentul.hu. Májusban nyílik akóstolóterasz, ahonnan ráláthat a pannonhalmi levendulásra, a bakonyi tájra, persze mindezt egy pohár finom pannonhalmi bor mellett.
forrásom a http://utazas.sk/a-bences-szerzetesek-bora/
