Akulturált, minőségi pálinkafogyasztás legyen a modern ember életmódjának természetes eleme. A GfK előbb említett kutatása szerint ugyanis a pálinkához rengeteg olyan negatív vagy avítt hangulatú képzet társul, amelyek miatt sokáig nem számított elegánsnak a vásárlása, fogyasztása, s noha még mindig a második legnépszerűbb égetett szesz, a pálinka név „megöregedett”. A pálinka mint hungaricum Románia is igényt tartott az elnevezésre, de éppen saját érveik fordultak ellenük Egy újkeletű anekdota szerint a magyar tárgyalóknak sikerült bebizonyítania a pálinka kifejezés magyar voltát: Magyarország régóta harcol azért, hogy tiszta, nemes gyümölcspárlatai elfoglalhassák méltó helyüket a világ gasztronómiájában. Az elmúlt évek kedvező változásait kihasználva fogyasztói attitűdváltást szeretnénk elérni annak érdekében, hogy a minőségi magyar pálinka váljék valódi presztizsitallá, a nemzet italává. A pálinka nemcsak étvágygerjesztőként és desszertitalként rendkívül finom, bizonyos kedvező hatásait már nagyon régen megfigyelték (fájdalomcsillapító és fertőtlenítő, hűtő és hasfogó tulajdonságát már akkor kiaknázta az emberi lelemény, amikor az orvosi ellátás és a megfizethető gyógyszer még nem létezett vagy nem volt elérhető). forrásom a http://kulturport.hu/tart/cikk/f/0/32253/1/kultura/Minosegi_magyar_palinka__az_egeszseges_feldeci
Célunk tehát az, hogy a „búsuló magyar” poharazgatásának sztereotíp képzetét meghaladjuk, és az igazi magyar pálinka a minőségi életmód pozitív üzenetét hordozza.
Pálinka — a nemesség kötelez
Milyen magától értetődő természetességgel használjuk a pálinka szót… Pedig – sajnos – kevesen tudják, hogy ezzel a névvel kizárólag a Magyarországon termett gyümölcsből, vadgyümölcsből, törkölyből Magyarországon készített gyümölcspárlat illethető, amelynek cefrézése, érlelése és palackozása is idehaza történik, akár belföldi fogyasztásra szánják, akár exportra készül.
A tradicionális alapanyagok, illetve főzési eljárás alapján immár törvényi szinten [2] szabályozásra került az is, hogy milyen pálinkafajtákat különböztethetünk meg: A kisüsti pálinka olyan törköly- vagy gyümölcspálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárlóberendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítanak elő.
Az érlelt pálinka olyan törköly- vagy gyümölcspálinka, amelyet legalább hat hónapig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 12 hónapig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban. Az ópálinka olyan törköly- vagy gyümölcspálinka, amelyet legalább egy évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább két évig érleltek 1000 literes vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.
A gyümölcságyon érlelt pálinka (ágyaspálinka) olyan gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább három hónapig. 100 liter pálinkához legalább tíz kilogramm érett, jó minőségű gyümölcsöt kell felhasználni.[36] Eredetvédett pálinkáink: a Szatmári szilvapálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Békési szilvapálinka,
Gönczi barackpálinka, Újfehértói meggypálinka és a Göcseji körtepálinka.
A pálinka tehát különleges hungaricum, amely megérdemli, hogy értő módon fogyasszák. Elsődleges célunk, hogy a véleményformáló, trendalakító, hangadó emberek, illetve a mértékadó fogyasztói körök megismerjék és megszeressék azokat az értékeket, amelyeket a minőségi magyar pálinka hordoz, vagyis a minőségi magyar pálinka kulturált, mértékletes fogyasztása egyfajta pozitív üzenetet sugározzon az említett közegekben, amint arra a GfK Piackutatás a pálinkanépszerűsítési kampány megalapozására című tanulmányában [35] olvasható vezetői beszámoló is felhívja a figyelmet.
Ez azt is jelenti, hogy meg akarjuk őrizni a pálinkához kapcsolódó tradíciók közül mindazt, ami nemes, értékes és egyedülállóan magyar, de meg akarjuk haladni mindazt, ami elidegenítő, ami a mennyiségi szempontokat venné figyelembe, hogy elősegítsük a kulturált és mérsékelt pálinkafogyasztás térhódítását.
A kutatásba bevont válaszadók zöme a pálinkát „magyar”, „férfias”, „túl erős” italnak tartja, amely „mindenhol kapható” és „olcsó”. Hozzájárult ehhez a már szállóigévé vált évtizedekig tartó alkoholellenes kampány („az alkohol öl, butít és nyomorba dönt”), valamint a tradicionális pálinkafogyasztási szokásokat szociográfiai hitelességgel ábrázoló művészeti alkotások, a népdalokban, népköltészetben kifejezésre jutó hangulat hatása („Pálinkás jó reggelt!” – pálinka a reggeli munkavégzés előtt, pálinka a műszak után, pálinkába mártott kenyér a síró kisdedeknek, pálinkás-cigányzenés mulatozások, a hírhedt magyar depresszió pálinkába fojtása – „talponálló-kultúra”).
Ledönteni egy féldecit vagy elkortyolni egy finom italt?
Az életmódváltás, az egyre tudatosabb vásárlói magatartás térhódítása, a minőségi termékek előnyben részesítése lehetőséget teremt arra, hogy a valóban minőségi magyar pálinka mint hungaricum és mint a kifinomult életvitel tartozéka szélesebb körben tegyen szert népszerűségre.
Egyre inkább elegáns gesztussá válhat egy szépen, étvágygerjesztően palackozott, finom és minőségi pálinka ajándékozása, illetve fogyasztása, de egyre több jel utal arra is, hogy a mindennapok vagy ünnepek kísérőitalának szerepét is betöltheti.
Fontos cél, hogy a márkás italt vásárlók ne valamely külföldi terméket válasszák, hanem a prémium minőségű pálinka vegye át a fogyasztói és fogyasztási státuszszimbólum szerepét — legyen szó akár férfias koccintásról egy finom törkölypálinkával, akár egy partin körbekínált üde almapálinkáról, akár egy hölgytársaságban elkortyolgatott ágyaspálinkáról.
Mindazok, akiknek fontos, hogy minőségi magyar árut vásároljanak, vagy azok, akik környezettudatosságuk okán nemes alapanyagból megfelelő technológiával előállított terméket akarnak fogyasztani, szívesen isznak a kiváló hungaricumokból, amelyek minőségét immáron törvény is garantálja.
A Magyar Országgyűlés 2008. november 3-án elfogadta a pálinkatörvényt, amely szerint – ahogy fentebb részleteztük – a pálinka megnevezés kizárólag azokat az italokat illeti, amelyek 100%-ban Magyarországon termett gyümölcsből Magyarországon készítenek meghatározott eljárással, a törvényben meghatározottakon kívül cukor vagy adalékanyag hozzáadása nélkül, és itthon is palackoznak.
Ma már több honlapon és kiadványban tájékozódhat a pálinka története iránt érdeklődő. Az emberi lelemény végtelen: amióta a 11. században Európában megismerték a desztillációs eljárást, a gabonaszesz és a borpárlat része a kultúránknak.
A párlatfőzés az egész világon elterjedt a 16. századra. Maga a szlovák eredetű pálinka szó az 1630-as években bukkan fel az írásos emlékekben, de ekkorra a pálinkafőzésnek és –fogyasztásnak már komoly kultúrája volt Magyarországon.
Mivel hazánk éghajlati jellemzői különösen kedveznek a gyümölcstermesztésnek, a napfény érlelte, zamatos alapanyagoknak köszönhetően a pálinka jellegzetes magyar itallá vált. Mikro- és makroklímánk ugyanis „a növénytermesztés számára optimális feltételeket biztosít még az évjáratok szeszélyessége ellenére is. A termesztett zöldségfélék, a szőlő, a gyümölcsök és a vadon termő gyümölcsök kiváló összetételűek és aromagazdagok, ami a feldolgozó iparok, így a pálinkafőzdék számára is kifogástalan minőségű alapanyagokat biztosít.”
A pálinka eredetét illetően megoszlanak a vélemények, de voltaképpen mindegy is, hogy kitől tanultuk a lepárlás tudományát, hogy itáliai orvosoktól-e, akik Károly Róbert köszvényes feleségét, Erzsébetet gyógyították az aqua vitae reginae Hungarie-vel, vagy – ami valószínűbb – a gabonából és krumpliból párlatot készítő északi szomszédainktól lestük el a fortélyokat, vagy a borpárlatot készítő szerzetesek honosították meg a technológiát, a gyümölcspárlat jellemzően és egyedülállóan magyar kinccsé vált.
A 19. sz. közepére több mint százezer pálinkafőzde működött az országban, az ezredfordulóra azonban ez a szám alig érte el a nyolcszázat, és a minőségi pálinkafőzés talán teljesen elsorvad, ha nincsenek az „Őrzők”, akiknek hite és kitartása révén 2002-ben az Unió is elismerte a pálinkát mint hungaricumot. Szerencsére a neves pálinkafőzdék mellett több olyan szakmai szervezet és egyesület is tevékenykedik Magyarországon (mint például a Magyar Pálinka Lovagrend, amelynek fővédnöke dr. Habsburg György, nagymestere pedig Piros László, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács, melynek igazgatója Nagy András, vagy a Pálinka Céh Egyesület Panyik Gáborné dr. elnökletével, de még sorolhatnánk), amelyek ismeretterjesztő, a minőségi magyar pálinkát és a kulturált, mértékletes pálinkafogyasztást népszerűsítő tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak a fogyasztói attitűd változásához.
Hosszú út vezetett idáig. Nemcsak itthon kellett megküzdeni az előítéletekkel és a szabályozási folyamat lassúságával (Font Sándor országgyűlési képviselő már 2001-ben interpellációt nyújtott be, amelyben a pálinkatörvény megalkotását sürgette ), de küzdelmet kellett folytatni a pálinka elnevezés mint védjegy kizárólagos használatáért.
„Történt ugyanis, hogy az EU főbiztos előtt elő kellett venni mindkét félnek a bizonyítékait. A magyar tárgyaló nem habozott, elővette a Román Értelmező Kéziszótárt s fellapozta a pálinka címszót, ahol ez állt: MAGYAR eredetű kifőzött gyümölcspárlat. Az EU főbiztosa erre a következőképpen reagált: Köszönjük szépen, úgy tűnik, Önöké a jog.”
Kulturáltan, mértékkel — de hogyan?
A minőségi magyar pálinka kifinomult élvezetéhez elengedhetetlen a megfelelő pohárban, megfelelő hőmérsékleten való szervírozás. A 15–20 ºC-os pálinkát tulipán alakú, alul öblös, felül szűkülő pohárkába (2–5 cl) érdemes tölteni, mert így érvényesülnek legjobban a fajtajellegű illat- és aromaanyagok.
Szerencsére egyre több az avatott bíráló, akik a mind népszerűbb kóstolásokon segítenek a nagyközönségnek a pálinkafogyasztás kultúrájának megismerésében és elsajátításában. Ugyancsak egyre kedveltebbek és látogatottabbak a különféle pálinkafesztiválok, illetve rendezvények.
„A párlatok, pálinkák mérsékelt, kulturált fogyasztása jótékony hatásúnak mondható, ha étkezés közben, vagy azt követően kerül rájuk sor. Ekkor a felszívódást, emésztést kedvezően befolyásolhatják, ha mértékkel fogyasztják. A csodálatos gyümölcspálinkák illatai-, ízei különleges gasztronómiai élményt nyújthatnak a fogyasztóknak.”
Presztizsital, a nemzet itala
Minőségi magyar pálinka - az egészséges féldeci
A gasztronómia is régóta tekint a pálinkára mint alapanyagra. Finom sütemények, sültek, befőttek, az alkoholtartalmat flambírozással csökkentő mézes-cukros likőrök („kontyalávalók”) készülnek jófajta gyümölcspálinkából.
A minőségi magyar pálinkának helye van az életünkben: minden kortya elsőrendű minőséget és a napfényt idéző hangulatot ajándékoz, ha kellő tudatossággal és mértékkel fogyasztjuk. Kiadványok és rendezvények sokasága lesz ebben a fogyasztók segítségére, melyekről folyamatosan tájékozódhatnak a www.palinkaoldal.hu weboldalon.