Állítólag temető előtt karambolozni nem jót jelent. Ennek persze sokkal nehezebb utánajárni, mint hogy hogyan sikerült a Konyári Pincészet cabernet sauvignonja és syrah cuvée-je 2006-ban.
Ebben a borban először a címke fogja meg az embert, aztán az ember megfogja a címkét, és le se veszi róla a szemét. Egyszerű, finom és ízléses munka, bárki is csinálta. A bornév vékony, elegáns betűkkel szalad a papíron, az első és utolsó betűket kis bajszocskák díszítik. Alul arannyal és kékkel indul az ismétlődő minta, ami fokozatosan eltűnik, ahogy palackból a bor, ott is először az üveg fölső része lesz üres.
A 14 alkoholfokú bor mélyvörös, amiről nem tudom, miért jut mindig eszembe a mélygarázs, hisz a bor és az autózás nem édestestvérek.
Ennél a bornál inkább zamatról, mintsem ízről, illetve inkább illatról, mintsem szagról beszélhetünk. Hát akkor beszéljünk!
2006 régen volt, sőt 2005 is, de ebben a palackban szinte minden megmaradt belőle, ami fontos volt. A cabernet és a syrah úgy talál egymásra, hogy az ember rögtön romantikus álmokat kezd szövögetni, és megsimogatja a párás üveg aljában futó íves hajlatokat. Erő és ízlés kellemes párosa, mint mikor testépítők könnyű vászon ruha mögé rejtik kigyúrt muszklijaikat.
Ezúttal nehéz lesz megmondani, miféle társasági esemény mellé javasolhatjuk, de az biztos, ha lányunk, ha fiunk születik, ezzel a borral mindkét esetben ünnepelhetünk.
Olvasmánynak nyugodt szívvel ajánlhatom hozzá Ferdinandy György Chica című szép kiállítású könyvét, amelyben számos fénykép eleveníti föl a szerző trópusokon töltött évtizedeit s azt az időt, mikor még vígan mosolyogva ölelte magához Chicát, a trópusi csajszit.
forrásom a http://zona.hu/article/1494/a-bor-nemcsak-felejtesre-emlekezesre-is-jo.html
