Tanulók, de vizsgáztató tanárok is jelezték a napokban, hogy a közelmúltban bevezetett modulrendszer alapú, új Országos Képzési Jegyzék szerinti tantervek, illetve vizsgakövetelmények némely szakmák, részszakmák esetében túlzóak. Olyan ismeretek megszerzését írják elő, amelyek feleslegesnek tűnnek.
Pedig az új szisztémával kapcsolatosan korábban mindig azt hangsúlyozták, célirányos ismereteket ad, a szakmacsoportok mellett a szakmákat is lebontja részszakmákra, ésszerűsít. E rendszertől viszont pont azt várták, hogy pusztán a legfontosabb, gyakorlathoz fontos ismereteket kelljen tanulniuk a diákoknak. Így furcsállták például, hogy egy gyorséttermi eladónak marketingismeretekből kell vizsgáznia, vagy hogy a borkínáló, -kóstoltató (sommelier) nem a felszolgáló, hanem a szőlész-borász képzésre épül rá.
Összecsengett, amit érdeklődésünkre Modláné Görgényi Ildikó, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet igazgatóhelyettese, illetve Bujtor István, a Pécsi Regionális Képző Központ képzési igazgatója mondott. Kifejtették, tudnak a problémákról, ám óriási munka volt az új képzési jegyzék kialakítása, amit igyekeznek javítani, ha kell. Roppant széles körű társadalmi egyeztetéssel alakították ki az új OKJ-t, majd négy év alatt.
A rendszer esetleges hibáit folyamatosan korrigálják a beérkező jelzések alapján. Így többször módosították a rendeletet is, s erre minden bizonnyal a jövőben is sor kerül majd.
Modláné Görgényi Ildikó kifejtette végül, vannak jelzések, amelyek régi szakmai vitákra mutatnak rá, ilyen a sommelier-ügy is. Általánosan elmondható azonban az is, hogy az ugyanazon tantárgyakból két különböző szakma tanulójának különböző mélységű tudásról kell számot adnia. Vagyis: vannak, lehetnek olyan vizsgatantárgyak, amelyek papíron túlzónak tűnnek, de az, hogy többszöri egyeztetés után is a tantervben maradtak, nem véletlen.