"A magyarok büszkesége! Te melyiket kedveled?"
Az első pohár a barátságé, a második a vidámságé - tartja a mondás a pálinkáról. A nemes nedű mértékkel fogyasztva étvágygerjesztő, orvosság, és nem utolsósorban gurmand-ok élvezete. A pálinka mára éppen olyan előkelő helyet vívott ki magának a magyar kultúrában, mint a konyak a franciában.
Ma már egyértelmű, hogy kiváló gyümölcs nélkül nincs jó pálinka. Remek gyümölcsből készülhet rossz párlat, de rossz alapanyagból biztosan nem lesz minőségi ital. A pálinka hivatalos meghatározása szerint erjesztett gyümölcsből készülő, lepárolt szeszes ital. A magas minőség és a pálinka szó súlyának megőrzése érdekében 2002-ben új előírás lépett hatályba. Eszerint a pálinka elnevezés csak százszázalékos gyümölcspárlatokra alkalmazható, melyek nem tartalmaznak finomszeszt és aromát, és alkoholfokuk legalább 37,5 százalék. Az e feltételeknek való megfelelés azonban kevés a pálinka név kiérdemléséhez, mert egy uniós jogszabály előírja, hogy e név használatára csak Magyarország és négy osztrák tartomány jogosult a világon.
Valódi hungarikum
Valódi hungarikumról van tehát szó, nemzeti büszkeségről. Olyan termékről, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg Magyarországhoz kapcsolódik. A közhasználatban egyértelmű kifejezés mögött azonban nem áll sem hatályos jogi szabályozás, sem iparági megállapodás. Tehát hungarikum az, ami annak mondja magát - feltéve, hogy a közvélemény elfogadja ezt az állítást -, így ugyanis biztosított a fogalom lényegét jelentő kulturális elfogadottság.
|
Mértékkel, elegánsan
A pálinkáról már a legkevésbé sem füstös kocsmák jutnak az ember eszébe, hiszen helye van mindenhol, a baráti összejövetelektől a legelegánsabb rendezvényekig. Jónás József szerint a pálinka elfoglalta őt megillető helyét a gasztronómiában. Az új trendnek megfelelően egyre inkább a digestif szerepét tölti be az étkezések után, csakúgy, mint más híres párlatok. De továbbra is elfogadott az aperitifként való fogyasztás is, hangsúlyozta a szakember.
Azzal, hogy fogyasztása a magas kultúra részévé vált, aprólékos szabályok vonatkoznak arra, hogyan, miből kell felhajtani a lélekmelegítőt. A pálinkát nem szabad lehűteni, igazi zamata a szakértők szerint 18-20 fokon érvényesül. Az a rossz beidegződés, miszerint fagyosan kell tálalni, abból adódik, hogy ezzel lehetett elfedni a rossz minőségű szeszesitalok kellemetlen mellékízét. Az igazi pálinka esetében a túlzott hűtés tönkreteszi a benne lévő illatanyagokat, így rontja az ital minőségét. Ha viszont az ajánlottnál melegebben fogyasztják, az már csökkenti az élvezeti értéket.
|
Minőség és hagyomány
A pálinka sikerrel versenyez más országok híres párlataival, köszönhetően a Kárpát-medence kiváló adottságainak, amely magas színvonalú gyümölcstermesztéssel és igényes és szakszerű feldolgozással kiegészülve a legkritikusabb gurmand-okat is meggyőzi.
Ha pálinkáról van szó, természetesen elengedhetetlen a hagyománytisztelet, a gyümölcs szeretete és a vele szemben való alázat. Mindemellett helye van néhány újításnak is. Természetesen változik az előállítás technológiája, de néhány új gyümölcsfajta is szerepet kapott. Évről évre jelennek meg új, különleges ízek, természetesen a hagyományos minőségben.
Az igazi pálinka íze és illata is a valódi gyümölcsöt idézi. Kételkednünk kell az ital minőségében, ha emellett más illatot érzékelünk, vagy éppen, ha túlzottan édes vagy érdes az ital. Édes ízt a tiszta szesznek köszönhetően kaphat, a valódi gyümölcspálinka soha nem édes igazán, éppen csak amennyire a gyümölcsök természetes ízeiből következik.
Az úgynevezett szárazpróba segítségével is meggyőződhetünk a feltálalt ital minőségéről. Egy cseppet dörzsöljünk szét a kézfejünkön, és ha igazán jó pálinkával van dolgunk, néhány perc múlva alkohol helyett csak a tiszta gyümölcsillat marad. Az is gyanús azonban, ha az üres pohárban még órákkal később is intenzív az aroma. A természetes illóolajok - nevükhöz méltóan - nem tartósak, az az illat, amely órák múlva is erős marad, gyaníthatóan mesterséges adalékanyag. A valódi pálinka esetében a visszamaradó illatnak már-már az alapanyag lekvárját kell felidéznie.
Budapesti Pálinka Fesztivál
|
A pálinka napja
Mint mindennek, amit fontosnak tartunk, természetesen a pálinkának is szenteltek egy hivatalos napot az évben. A pálinka napja ugyan új keletű hagyomány, először 2007-ben tartották meg. A dátum december hatodika, Miklós napja, mivel Szent Miklós a pálinkafőzők védőszentje. Így azok a felnőttek, akik jól viselkedtek, a csokoládé helyett e finom nedűt kérhetik a Mikulástól. De nem csak ezen a jeles napon fogyasztják előszeretettel, szinte minden alkalomra, legyen akár személyes, akár üzleti, megfelelő ital vagy éppen ajándék.
Törvényjavaslat a pálinka védelméért
|
Forrás: FH
Mézes és ágyasA mézzel ízesített gyümölcspárlat pillanatnyilag nem jogosult a pálinka név használatára. Bármilyen finom pálinka is az alapanyag, a közkedvelt ital a rá vonatkozó szabályok hatálybalépése után is csak mézespálinka-likőr lehet. Szigorú szabályok vonatkoznak az ágyas pálinka jellegzetességeire is. Ezt a nevet olyan ital viselheti, amely esetében száz liter pálinkát legalább tíz kilogramm érett, jó minőségű gyümölccsel együtt érleltek, legalább három hónapig.
- timár -
Fotó: Gundel, Magyar Pálinkamarketing Kft.
A cikk a Piac és Profit 2008. májusi számának NHD mellékletében jelent meg.
forrásom a http://www.eletforma.hu/?r=9299
