Megtizedelt hegyközségek
A legkisebbek semmiképp sem maradhattak önállóak
A korábbi huszonnégy helyett immár csak tizennégy hegyközség működik a Mátrai Borvidéken. Így is akad köztük olyan, amelyik csak külön engedéllyel tarthatta meg önállóságát.
A hegyközségi törvény változása nyomán ötszáz hektár az a minimális termőterület, amin önálló hegyközség működhet, illetve a 300 és 500 hektár közöttiek kérelmezhetik önállóságuk megtartását.
A gazdák kevesebb, mint egytizede mondott le a hegyközségi tagságról
A Mátrai Borvidéken lezajlott az átalakulás: a korábbi 24 helyett immár tizennégy hegyközség működik. Ezek közül hat olyan, amelyik nem éri el az említett félezer hektáros méretet, ám a hegyközségi tanács eleget tett a kérelmüknek, s így ezek a hegyközségek továbbra is önállóan működhetnek. A hat „engedélyes” közül három úgy haladta meg a minimális háromszázas méretet, hogy több hegyközség egyesült: a mogyoródi befogadta a rákosligeti és a váci hegyközséget, s így lettek együtt 428 hektárosak, a vécs–kisnánai a domoszlói és a detki hegyközséggel egyesülve ad ki 377 hektárt, míg a szücsi hegyközség a rózsaszentmárton–apcival együtt lett 340 hektáros. A borvidék legkisebb hegyközsége egyébként a 308 hektáros gyöngyöshalászi, míg a legnagyobb a nagyrédei, 970 hektárral. A borvidék teljes területe 7630 hektár.
A jogszabály változása nyomán módosult a kötelező hegyközségi tagság feltételrendszere is. A titkár elmondta: megközelítően 14 ezer gazda tartozott korábban a borvidék immár tizennégy hegyközségéhez, s ez a szám alig csökkent, ezernél kevesebben szüntették meg a tagságukat.
– Míg korábban az ötszáz négyzetméternél nagyobb területen gazdálkodóknak volt kötelező a hegyközségi tagság, ez most ezer négyzetméterre változott. Aki azonban – akár ezer négyzetméternél kisebb – területen nem kizárólag saját, hanem értékesítésre is termel szőlőt, annak továbbra is tagnak kell lennie. Épp ezért nem tudok még pontos számot mondani: az majd a szüretkor, a származási igazolások kiadásakor derül ki, hogy aki most kilépett, vagy ellenkező jelzése hiányában kiléptették, meg kell-e újítsa tagságát. Hiszen ha el akar adni szőlőt, akkor tagnak kell lennie, hogy megkaphassa a származásit – fejtegette Hordós Attila.
Arról is szót ejtett: a tanács meghatározta azokat a járulékokat, amiket ebben az évben fizetniük kell a termelőknek, illetve a felvásárlóknak. A terület alapon kirótt járulék négyzetméterenként ötven fillér, a felvásárolt szőlő után befizetendő hegyközséget illető pénz pedig hetven fillér kilónként. Ezt természetesen a felvásárlók fizetik be. Ha nem szőlőt, hanem bort vásárolnak, akkor literenként egy forinttal kell gyarapítaniuk a hegyközség kasszáját. Új elem, hogy a tanács döntése értelmében területtől és értékesített mennyiségtől függetlenül a legkevesebb befizetendő hegyközségi járulék 1500 forint fejenként. Ugyancsak újként jelent meg a saját feldolgozás esetére vonatkozó járulék, ez szőlő-kilogrammonként ötven fillér.
– Ennek a bevezetését az indokolta, hogy egyre több borászat saját maga termeli meg a szőlőt. Így a területalapú járulékot megfizeti, ám mivel nem vásárol fel saját magától, így az azután fizetendő összeg kiesik a hegyközség költségvetéséből – magyarázta. Az új járulékok sorát a négyzetméterenkénti ötvenfilléres befizetési kötelezettség zárja. Ezt azokra vetik ki, akik valamilyen oknál fogva nem teljesítik adatszolgáltatási kötelezettségeiket. A titkár szerint nem szeretnék, hogy a hanyagságból, feledékenységből, vagy bármi más okból mulasztók előnyt élvezzenek a kötelezettségüket rendben teljesítőkkel szemben.
forrásom a http://www.heol.hu/index.php?apps=cikk&cikk=129307
