A kannástól a csillagborig Csongrádban
„A tokaji nevű fajtát Napóleon egyik kapitánya hozta be Franciaországba. A vesszőket saját kezűleg szedte Magyarországon, valamelyik borvidéken. Ennek a fajtának a borára mondta annak idején XIV. Lajos, hogy a borok királya és a királyok bora: Vinum regum, rex vinorum.” Ezt mondta néhány évvel ezelőtt csoportunknak egy elzaszi borász, akinél egyébként jobbnál jobb borokat kóstolunk. Tokajit kimondottan a mi kedvünkért hozott, és az sem zavarta, mikor megmondtuk, hogy Tokaj egy város neve és nem egy szőlőfajtáé. Nem is hitt nekünk.Mint az elzászi boros gazda mondta: más magyarok is kóstolták ezt a bort, de ők semmi ilyet nem mondtak. Nos, a Tokaji-vitát azóta eldöntötte az unió, ám a borokhoz, igenis, hozzátartozik a legenda, a mítosz, a hagyomány. Ami ha nincs, ki kell találni. Ausztráliában, Chilében több száz éves pincékről szóló mesék születtek az elmúlt harminc évben, míg mi évszázadok valódi hagyományaival nem tudunk mit kezdeni. A magyar szó nem márka. Legalábbis külföldön. Csongrádban, ahol a kannástól a csillagborig sok nedűt forgalmaznak a gazdák és a kocsmárosok, ezt jól tudják. A Budapesti Gazdasági Főiskolán az arculatkutatásról Totth Gedeon tanár rengeteg értékes ismeretet halmozott fel. (Hajnaltáj - Pais Judit)
forrásom a http://www.mr1-kossuth.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=24716&dt=2008-03-17_08:57:30
