Az orr a gerincesek fején található testrész, amely a felső légutak első szakaszát alkotja. Az orr teszi lehetővé a légzést. Az emlősöknél egyúttal a szaglásra szolgáló érzékszervet, a szaglószervet is tartalmazza.
Az emlősök orra
Az emlősök orra két részből áll: a külső és belső orrból. A szaglószerv az orrüreg felső részének nyálkahártyájában elhelyezkedő szaglómező. A szaglósejtek speciális neuronok, amelyek dendritjei a szaglóhám felé néznek, axonjaik pedig a szaglóidegnek átadva ingerületeiket, az agy szaglóközpontja felé viszik azokat. a receptotok csak azokra az anyagokra reagálnak, amelyek a szaglóhámra kerülnek és oldódnak a nyálkarétegben. A folyamatosan ható, még a nagyon kellemetlen szaginger által keltett szagérzet is hamarosan csökken, sőt meg is szűnik. Ennek magyarázata a szaglósejtek rendkívül gyors adaptációja. Az adaptáció mindig az éppen ható szagingerre vonatkozik csak, más szagok ingerküszöbe nem változik.
Az emberi orr
Az emberi orr (latinul nasus) az arc közepén helyezkedik el. Felépítése megegyezik az emlősökével: külső és belső orrból áll. Az orrüreg felső részének nyálkahártyájában elhelyezkedő szaglómező kb. 2 cm² nagyságú terület. Színe sárga, jól elkülönül a rózsaszínű nyálkahártyától. Az ember közel 4000 szag megkülönböztetésére képes.
Az orrhoz kötődő eszmék (Pallas)
A nagy orrot már a rómaiak nagyra becsülték: azt hitték, hogy csak okos embereknek lehet nagy orruk, s ha valakinek kis orra volt, annak észbeli tehetségére nem sokat adtak, és azt mondták: nincs is orra, vagyis hogy ostoba (nullum nasum habere). Mások az orralakulásból a jellemre következtettek. Így a hegyes orrot pikáns, csipkedő jelleműnek szokták tartani, hegyes állal pedig a fösvénység jelének. A tompa orrot a durvaság, a fitos orrot, különösen vastag ajkakkal, az érzékiség jelképének, a vékony orrot a könnyelműség, a hajlott orrot a szellemesség jelképeinek mondják. A görög orr alatt azt értjük, amelynél az egyenes homlok az orrgyöknél megtöretlenül megy át az orr hátába. Ilyen orrok a görög antik szobrokon láthatók
forrásom a wikipédia.com.
