"Aki főz, azon érződik is" - jön a pálinkatörvény
forrásom az origo.hu / Kovács ÁronSzabó AndrásA vodka, a cefre és a divatjamúlt múzsák szerelmesei szerint fölösleges, két fideszes képviselő szerint viszont épp itt az ideje, hogy szigorú törvény védje a hungaricumnak számító gyümölcspárlatokat, mert nem minden pálinka, ami annak látszik. A Magyar Pálinka Lovagrend egyetért a szabályozással, hogy meg lehessen tiltani például a cefre cukrozását. Az [origo] által felkeresett bérfőzde mesterei szerint viszont a szigor csak a zugkotyvasztásnak kedvez és megsanyargatja a háztájiban utazókat.
Egészségünkre!
Veszélyben a francia párlat
"Jó anyag" - jegyezte meg a mátraszelei szeszfőzde 60 év körüli munkatársa, miután pusztakézzel belenyúlt egy hordónyi cefrébe, majd lenyalogatta az ujjára ragadt barna darabkákat. A Mátraszesz Kft. tulajdonában lévő bérfőzdében főként helyi gazdáknak készítenek pálinkát. Alkalmanként 20-60 litert. Csampa György, a cég vezetője szerint nagyobb mennyiséget nem is éri meg készíteni, 86 liter felett ugyanis annyira magas az adókulcs, hogy ráfizetés a főzés.
Beszippantani
Az alapanyagot mindig a megrendelő szállítja, főként szilvát, törkölyt, illetve a borkészítés melléktermékét, a darabosra sűrűsödött borseprűt. "Le kell jól zárni, nehogy elillanjon a szesz" - mutatott a cefrét rejtő kék hordókra a főzde második embere, Sanyi bácsi, aki jókedvűen kavargatta meg a rothadó gyümölccsel teli edényt és az orrfacsaró szagot se tartotta borzasztónak. "Szeretem beszippantani" - mondta az idős férfi, aki azért sem szégyenkezik, ha a szag beissza magát a ruhájába. "Egyszerűen arról van szó, hogy aki főz, azon érződik is" - tette hozzá.
Az erjedő gyümölcs szaga különösen a kazánszerű üstökkel, ósdi bútorokkal berendezett épületben mellbevágó. A főút mellett árválkodó rozoga ház azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy oldalán méteres betűk hirdetik a főzde telefonszámát. A szeszgyártásnak úgy tűnik, megvannak a maga múzsái: a szobák falain függő megsárgult naptárakon meztelen nők pózolnak.
"Először a vadka jön le" - utalt a férfi arra, hogy a pálinkát kétszer kell lefőzni. A szakzsargonban vadkaként emlegetett főzetet ugyanis tovább kell finomítani. Sanyi bácsi szerint ezt is meg lehet inni, de korántsem olyan jó, mint a végtermék. "Az a jó, ha patak módjára csorog, ha viszont vékonyan, mint az egér farka, akkor abból alig lesz valami" - magyarázta. Az idős férfi szerint munka közben nem szoktak iszogatni, csak a gazdával, főzés után. Ezt erősíti meg Csampa is: a párlás ünnep a cefre tulajdonosának, azt szinte kivétel nélkül mindenki végigüli.
A pálinka hungaricum, ezt 2004 óta az Európai Unió is elismeri, de két fideszes országgyűlési képviselő, Font Sándor és Császár Antal fokozottabb védelmet szeretne az italnak: külön törvényben szabályoznák a pálinka előállítását, minőségét és elnevezéseit, illetve felállítanának egy új testület, a Pálinka Nemzeti Tanácsát, amelynek a gyümölcspárlat minősége felett kellene őrködnie.
A törvényjavaslat értelmében pálinkának csak azokat a szeszes italokat lehetne hívni, amelyek Magyarországon termett gyümölcscefre, must vagy szőlőtörköly lepárlásával készülnek, illóanyag tartalmuk magas, mérgező metilalkohol tartalmuk viszont kevesebb mint ezer gramm hektoliterenként tisztaszeszre számolva. Azokat a főzeteket, amelyek nem felelnek meg a kritériumoknak, csak párlatnak lehetne hívni.
Elemi érdek
"Elemi érdekünk, hogy megtiltsuk a cukor hozzáadását" - mondta az [origo]-nak Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere. A pálinkafőzőket képviselő szervezett szerint azért van szükség külön törvényre, mert a januárban életbe lépő új uniós szeszesital-rendelet liberálisabb lesz, mint azt a magyar pálinkafőzők szeretnék. A törvényjavaslat majdnem mindenféle adalékanyagot kitilt a pálinkából, csak a pektinbontó enzimekkel, a cefrét védő savakkal (például citromsav) és az élesztőkkel tesz kivételt.
Ha a parlament elfogadja a törvényjavaslatot, az is szigorúan megszabják, melyik főzetet hogy hívhatják: kisüstinek például csak azokat a pálinkákat lehet minősíteni, amelyek 1000 liternél kisebb, legalább részben rézből készült üstben, kétszer pároltak le. Szigorúan bánnának a képviselők a földrajzi megnevezésekkel is: nem nevezhetnék például kecskemétinek azt a barackpálinkát, amely a Dunántúlon termett barackból készül, hiába főzik azt Kecskeméten.
A tervezetben szereplő Pálinka Nemzeti Tanácsa a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Vám és Pénzügyőrség és a szeszipari szakmai szervezetek képviselőiből állna. A testület - a mellett, hogy szakmai tanácsokat adna és pálinkaversenyeket rendezne - hatósági jogköröket is kapna: véleményezhetné az új szeszfőzdék működési engedélyét, és kezdeményezhetné annak visszavonását, ha a főzde vét a szabályok ellen. A testület megkapná a beszedett szeszadó két százalékát is.
Még több fotóért kattintson a képre!
"Az eljárással és a fogalmakkal mindenki tisztában van" - mondta Csampa, aki szerint semmi szükség arra, hogy törvényt alkossanak a pálinkafőzésről. A férfi ezt azzal indokolta, hogy a túlszabályozás nem tesz jót a gyártásnak. A főzésnek több száz éves hagyományai vannak, de mióta szabályozzák, azóta egyre rosszabb a helyzet - magyarázta az [origo]-nak a főzde vezetője, aki szerint a túladóztatás a legnagyobb gond. A pálinkásmester azzal egyetért, hogy a palackozott árúk termelőit meg kell adóztatni, azt viszont érthetetlennek tartja, hogy a háztájit miért kell megsarcolni.
Mátraszelén egy liter 50 fokos pálinka főzéséért 1000 forintot kérnek a gazdáktól, amiből 600 forintot tesz ki az adó. Csampa úgy véli: épp elég terhet jelent a gazdáknak a fa elültetése, a gyümölcs nevelése és a cefre gondozása, a pálinka után adó már túlzás. A túlszabályozás csak a zugfőzdék elterjedésének kedvez - mondta a férfi, aki szerint ezzel a módszerrel leginkább silány minőséget lehet előállítani. A pálinka ugyanis annál finomabb, minél hosszabb csövön vezetik át a párlatot, a zugfőzdében viszont erre nincs lehetőség.
A mátreszelei főzde vezetőjével szemben a Magyar Pálinka Lovagrend nagyon fontosnak tarja a szabályozást, azt szeretnék, ha a törvényt már idén tárgysorozatba venné és jövő tavasszal el is fogadná az Országgyűlés. Az [origo] szerette volna megtudni, hogy a kormány támogatja-e az ellenzéki képviselők javaslatát, de a földművelésügyi tárcánál nem tudták megmondani, mi a véleményük a szövegről. A pálinkalovagrend nagymestere szerint azonban Gyurcsány Ferenc már őszi falujárása során megígérte nekik, támogatja a pálinkatörvényt.
SZAKSZAVAK:
Kisüsti pálinka: az a gyümölcs-, szőlő- és törköly-pálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter úrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri szakaszos lepárlással állítottak elő. A kisüsti jelzőt kizárólag ebben az esetben helyettesíteni lehet a "hagyományos" vagy "tradicionális" kifejezéssel.
Érlelt pálinka: az pálinka, amelyet fahordóban érleltek legalább három hónapig. A fahordóban érlelt pálinka szárazanyag-tartalma maximum 4 g/L lehet, de hozzáadott cukrot nem tartalmazhat. Az érlelés időtartamát, a termék korát a címkén fel lehet tüntetni és utalni lehet a fahordó anyagára is.
Ópálinka: az a pálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literesnél nagyobb térfogatú fahordóban. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén ellenőrizhető módon dokumentálni kell.
Aszútörköly-pálinka és szamorodni-pálinka: az a szőlőtörköly-pálinka, amely igazolhatóan kizárólag a Tokaj-hegyalja borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszútörkölyből vagy szamorodni bor készítéséhez felhasznált szőlőtörkölyből készült. Törkölypálinka készítésénél borseprő is felhasználható úgy, hogy száz kilogramm törkölyhöz 25 kilogramm borseprő adható Répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított szőlőtörkölyből, valamint borseprőből készített párlatot pálinkának nevezni tilos.
Vegyes törkölypálinka: gyümölcs- és szőlőtörköly-pálinkák bármilyen arányú elegyítésével készített pálinka. A vegyes törkölypálinka megnevezést világosan és jól láthatóan minden egyéb minősítő kifejezés nélkül a címke egy feltűnő részén kell feltüntetni A felhasznált pálinkákat térfogatuk szerinti százalékos arányban a címkén fel kell tűntetni.
Gyümölcságyon érlelt pálinka, vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább három hónapig. A gyümölcságy a párlat fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető. Száz liter pálinkához legalább tíz kilogramm érett, vagy legalább öt kilogramm aszalt gyümölcsöt kell felhasználni.
Mézes pálinka-likőr: az olyan párlat, melynek alkoholtartalma száz százalékban pálinkából származik, de azt Magyarországon termelt, tiszta mézzel ízesítették.
Mézes vegyes pálinka-likőr: A nem homogén pálinkák felhasználásával előállított mézes pálinka-likőr.
