Számos példa mutatja a világban, hogy nemzeti itallá, ha tetszik országimázs itallá a rövidek válhatnak. Gondoljunk csak a Becherovkára vagy a Finlandiára; ahhoz, hogy a pálinka valami hasonlót jelentsen Magyarországon és a világban, a pálinkás társadalom szerint Nemzeti Pálinka Programra van szükség.
Úgy tűnik, ebben jelenleg egyetértenek a kormánnyal, ami számára a közelmúltban nyújtották át a leendő pálinkatörvény alapját biztosító törvényjavaslatukat.
Háttérben a 100 tonna gyümölcs egy része |
Tanácsról, törvényről, programról kérdeztük a szakma képviselőt, akik optimisták, és szeretnének összefogással, sikerekkel példát mutatni más szakmáknak is.
Valójában a külső szemlélő számára úgy tűnhet, hogy a 30-35 nagy gyártó olyannyira összetartó, hogy már a szervezetalapításban is példát szeretne mutatni: van céhük, lovegrendjük, szövetségük és érdekképviseletük egyaránt. Ezek célja az, hogy ahogy a pálinkáról Magyarország, úgy Magyarországról a pálinka jusson eszébe a külföldieknek.
A Program üzletág-fejlesztésről, marketingről, valamint szabályozásról egyaránt szól Piros László, a Magyar Pálinka Lovagrend nagymestere szerint.
A
miniszterelnök és az agrárminiszter számára a nagymester által napokban átnyújtott törvényjavaslat leginkább az utóbbival foglalkozik. Később visszatérünk majd rá, miért fontos ilyen szinten szabályozni például azt, hogy mit nevezhetünk egyáltalán pálinkának.
Piros szerint az, hogy a pálinka hungarikum lett, illetve hogy az EU-s szabályozás csak a Magyarországon, valamint négy szomszédos osztrák tartományban készített termékek esetén engedi meg a pálinka név használatát, elindítottak egy kedvező folyamatot.
Ennek következménye, hogy egyre több minőségi kerítésszaggató fogy, és ennek következő állomása az, ami most történik.
"A pálinkások tanultak az újkori borosoktól"
Ezt is a lovagrend nagymestere állítja, ami alatt azt érti, hogy tisztában vannak azzal, hogy komoly szabályozás és marketing nélkül nem érnek el eredményeket. Olyan fejlesztési tervet szeretnének kidolgozni, melynek pályázati rendszere integráltan tartalmaz mindent a gyümölcstermesztéstől a gyártáson keresztül egészen a falusi idegenforgalomig.
Jelenleg 100 ezer tonna magyar gyümölcsből készül papramorgó, de a tervek és számítások szerint ennek négyszerese is e nemes cél érdekében kerülhet majd feldolgozásra.
Kristálytiszta imázsital |
A szakmai mozgolódás kézzelfogható sikere, hogy a marketingre fordítható összeg jövőre háromszorosára nő, és 150 millió forint lesz. Ez már nincs messze a szakma azon céljától, hogy a jövedéki adó két százalékát (mely jelenleg 180 millió forint) kapják meg reklámcélra.
Ezt a (minden bizonnyal a forgalommal együtt növekvő) összeget majd szintén a jövőben felállítandó Pálinka Nemzeti Tanács fogja elosztani, ami egyelőre az agrárminisztérium hatáskörébe tartozik
E szervezet ötlete a Skót Whisky Nemzeti Tanácstól származik, akikhez hasonló szerepet szeretnének betölteni. Az aktuális kormány és a szakma közös szervezete lesz a tanács, és a marketingfeladatokon túl minősítéssel, bírálattal, és még számos, a pálinka ügyéhez tartozó feladattal foglalkozna.
Piros László szerint ugyan vannak bizonyos kérdések körül szakmai viták, de a tanács ötlete és a törvénytervezet mögött ott áll minden pálinkás. Ennek az összefogásnak az eredménye az is, ahogyan a hazai szabályozás alkalmazkodik az uniós, gyümölcspárlatokra vonatkozó előírások változására.
A ránk is vonatkozó új, megengedő jogszabályok szerint ugyanis már elfogadható a gyümölcspárlatok cukros édesítése. Ugyanakkor a hazai szakma ezt a mézes pálinkák kivételével nem tartaná jó lépésnek, ezért a leendő törvényben szigorítanák helyi szinten az általános előírásokat, addig pedig egy kormányrendelet szabályozza majd a kérdést.
Szeretnék azt is elérni, hogy a pálinka név használatára jogosult osztrák gyártók számára is kötelezőek legyenek azok az előírások, melyek végső soron az ő érdeküket is szolgálják.
Piros véleménye szerint példájuk azt mutatja, hogy összefogással lehet egy szakma ügyében eredményeket elérni, szeretné, ha modellértékű lenne, ami most a pálinka ügyében történik.
ékési Zoltán, a Békési Pálinka Zrt ügyvezető igazgatója szintén részt vett a javaslatok kidolgozásában. Békési szerint ahhoz, hogy megfelelően menedzseljék a pálinka ügyét, több kell, mint a nagy főzők külön harca. Ő követendő példaként az Abszolút vodka ügyét hozza fel, melynek menedzselése svéd állami monopólium.
A marketingre költhető milliókat a jövő évig az FVM Agrármarketing Centruma osztja el és használja fel, ha jövőre elfogadják a törvényt, és megalakul a tanács, akkor 2009-ben ez már az új szervezet feladata lesz. Elsősorban a magyar fogyasztókat szeretnék meggyőzni a pálinka ügyével kapcsolatban, úgy gondolják, ezután már könnyű lesz a finomság hírének nemzetközi terjesztése.
forrásom a Deluxe Magazin