Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szerdai ülésén egyetértett abban, hogy a magyar kormány továbbra is a szakmai szervezetekkel közösen kialakított álláspontot képviselje Brüsszelben az uniós borreformmal kapcsolatban.
Ezt a véleményt Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke fogalmazta meg, miután a képviselők meghallgatták a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megbízottjának az uniós borreformmal kapcsolatos beszámolóját.
Sztanev Bertalan jelezte: az uniós borreformot a bizottság már a jövő év nyarának végén szeretné életbe léptetni, ezért Brüsszelben mindent elkövetnek azért, hogy a reformfolyamat előkészítése az év végén, a jövő év elején lezárható legyen. A szakértő úgy fogalmazott, hogy általában a borpiaci reform zárt egységet képez, és a bizottság nagyon nehezen fogad el bármiféle módosító indítványt.
Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára kiegészítésében elmondta: Magyarországnak továbbra is az az érdeke, hogy a mustfok javítása a répacukorral - ugyanúgy, mint eddig -, alkalmazható legyen, valamint hogy az úgynevezett nemzeti borítékokba kerülő pénzt ne történelmi alapon, hanem területalapon osszák fel a tagállamok között.
Emellett a szőlőkivágásba is nagyobb beleszólást kellene kapniuk a tagállamoknak - vélekedett. Ez utóbbi mellett azért érvelt a szakmai szervezet főtitkára, mert Magyarországon évente mintegy 2,5 milliárd forintot lehetne felhasználni a szerkezetváltás megvalósítására. Ez 1300-1500 hektár szőlőültetvény megújítását tenné lehetővé.
A kivágás ösztönzése főként a régi tagállamok érdeke, mivel az uniós szakértők szerint ez mintegy 200 ezer hektár ültetvény kivágását tenné lehetővé az újonnan csatlakozott tagországokban. Ezzel tehermentesíteni lehetne a régi tagországok ültetvényeire nehezedő piaci nyomást.
Az FVM szakértője szerint a területalapú pénzelosztás valószínűsége kicsi, mivel a történelmi alapon járó pénzek mellett a régi tagállamok szinte egyöntetűen állnak ki.
A mezőgazdasági bizottság a hegyközségekről szóló, 1994-ben hozott, valamint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 10 évvel későbbi törvényhez benyújtott módosító indítványokat is tárgyalta. A kormány képviselője nem értett egyet azzal, hogy a módosítások között szerepeljen a borvidéki régiók beemelése a hegyközségi szervezetbe. Ezek a régiók ugyanis a bortörvény hatálya alá tartoznak a szakértő szerint.
További két napirendi pontról elhalasztották a döntést a képviselők, mondván: megvárják a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának közeljövőben tartandó tanácskozását. A javaslat ugyanis az arányos szavazást tette volna lehetővé a különféle ügyekben. Jelenleg ugyanis minden borvidék területnagyságtól függetlenül azonos szavazattal rendelkezik. Ezt szerette volna az egyik ellenzéki képviselő megváltoztatni arányos szavazással. A felvetéssel a kormánypárti oldal is egyetértett korlátozott mértékben, ezért várnak a HNT döntésére.
forrásom az mno.hu
