Háborognak a borászok
TÖRVÉNYMODOSÍTÁS – Kevesebb hegyközség marad a mostaninál
A jelenleg működő 315 hazai hegyközségből várhatóan 170 marad az elfogadás előtt álló törvénymódosítás nyomán. Háborognak emiatt a hegyközségek, a dél-balatoni borászok közben azért tiltakoznak, mert meg akarják fosztani őket attól a lehetőségtől, hogy uniós támogatásra pályázzanak. Nesze neked fennen hirdetett balatoni borturizmus...
TÖRVÉNYMODOSÍTÁS – Kevesebb hegyközség marad a mostaninál
A jelenleg működő 315 hazai hegyközségből várhatóan 170 marad az elfogadás előtt álló törvénymódosítás nyomán. Háborognak emiatt a hegyközségek, a dél-balatoni borászok közben azért tiltakoznak, mert meg akarják fosztani őket attól a lehetőségtől, hogy uniós támogatásra pályázzanak. Nesze neked fennen hirdetett balatoni borturizmus...
A balatoni turisztikai pályázatok felfüggesztését kezdeményezte a területfejlesztési miniszternél Jásdi István, a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetségének elnöke. – A régióban hat történelmi borvidék található, ahol a Balaton Fejlesztési Tanács programja szerint is fontos a borturizmus fejlesztése. A térségben kiírt turisztikai pályázatokon mégsem lehet erre a célra uniós pénzeket nyerni – mondta az elnök. Állítja: versenyhátrányba kerülnek, ha elesnek az uniós támogatási lehetőségektől.
A pályázati kiírások előkészítésében részt vevő Balaton Fejlesztési Tanács a tó környéki borászok összefogását hiányolja. A Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottsággal közösen ezért döntöttek úgy, nem szerepeltetik az idei regionális turisztikai kiírásokban a borturizmus fejlesztését. – A pályázati kiírások túlmutatnak a pincefejlesztéseken, 50-80 millió forint alatti tervek nem is támogathatók. Ehhez összefogott, nagy projektre lenne szükség – mondta Fekete Páris Judit, aki utalt arra is: a balatoni borászok számára lesznek még lehetőségek, ehhez azonban közös, jó ötletek kellenek.
November végére várható az új hegyközségi törvény elfogadása. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára azt mondta lapunknak: – Ötszázról ezer négyzetméterre emelkedik az árutermelői és a kötelező hegyközségi tagsági határ. Az önálló hegyközség-alapítást pedig a jelenlegi ötven helyett ötszáz hektárhoz köti a tervezet.
– Nagyon rossz az anyagi helyzete a hegyközségeknek – mondta Mészáros Lászlóné, a balatonboglári hegyközségi tanács titkára; szerinte ezután sem lesznek alacsonyabbak a működési költségek, és maga az átalakítás is komoly pénzbe fog kerülni. – Több éve készül a törvénytervezet, és tőlünk meg azt várják, hogy egy-két hónap alatt hajtsuk végre az összevonásokat. Az, hogy a végrehajthatóság érdekében különböző szankciókat épít a tervezetbe a törvényalkotó, még elfogadható. De az, hogy borvidéki besorolás visszavonásával fenyegetnek – ami azt jelentené, hogy a területen termelt szőlőből készült bor csak asztali minősítést kaphat – szerintem nem erkölcsös. Különösen akkor, amikor hegyközségek tekintetében egy alulról szerveződő érdekképviseleti szervezetként beszélünk.
– Nagyon sok hegyközség ellehetetlenedését eredményezte a csökkenő állami támogatás – vélekedett Buzássy László balatonlellei hegybíró. – Jelenleg a terület és taglétszám alapján kapják a hegyközségek az állami támogatást. Ez azért rossz, mert egyforma elbírálás alá esünk olyan hegyközségekkel, amelyek soha nem lépnek ki a piacra: kis területen, felduzzasztott taglétszámmal működnek, és közben bort, szőlőt nem is, vagy csak elenyésző mértékben értékesítenek.
Demokratikus megoldás az volna – tette hozzá –, ha kimondanák, hogy bizonyos területhatár alatt nem adnak állami támogatást. Ha meg tud állni a lábán a kisebb hegyközség, tegye, ha meg nem, úgyis megkeresik azt, akivel önként szövetkeznek.
forrásom a sonline.hu + Kolumbán Tünde, Márton László
