Harkányi környezetvédők és siklósi borászok tiltakoznak a máriagyűdi mészkőbánya bővítése ellen. Legnagyobb félelmük a térség turizmusának csökkenése a robbantások zaja és a keletkező por miatt.
Hamarosan megkezdődhet a máriagyűdi bánya bővítése, ugyanis a tulajdonos megkapta a környezetvédelmi engedélyt is. A tervezett intézkedések ellen azonban tiltakoznak a Zöld Forrás Környezetvédelmi Egyesület tagjai, valamint a helyi borászok.
Ranga János, az Egyesület bányamérnöke szerint a bányarobbantások miatt repedeznek a település épületeinek falai, óriási a por és a piszok. De a legnagyobb félelmük, hogy a bányából olaj szivároghat a harkányi gyógyvízbe.
"Vélelmezzük, hogy tragédia, tehát bányaszerencsétlenség, üzemzavar esetén jelentős mennyiségű olajjal szennyeződne az aknaudvar. Én csak annyit tudok bizonyítani, hogy megrepednek a kőzetek. A kőzetrepedések el fognak érni a bányaudvartól egész a víztározó kőzetig, és ha kifolyik az aknaudvaron jelentős mennyiségű olaj, azonnal bekerülhet a gyógyvízbe" - figyelmeztetett.
"Kizárt, hogy olaj kerüljön a gyógyvízbe"
Katics Tibor, a Dráva-Kavics Kft. bányamérnöke cáfolta az Egyesület felvetését, miszerint a repedéseket a robbantások okozták. Szerinte szeizmikus hatásvizsgálattal igazolni tudják, hogy a robbantások határértéken belül zajlanak, a repedéseket pedig a csapadék miatti talajmozgások eredményezték. Hozzátette: azt pedig kizártnak tartja, hogy olaj szivárogjon a gyógyfürdő vizébe.
"Egy katasztrofális mértékű környezetszennyezéshez arra lenne szükség, hogy a bányában legalább két-három tartálykocsinyi üzemanyag elfolyjon - ilyen mennyiséggel viszont nem dolgozunk. Csak a gépek működéshez szükséges üzemanyag van a tartályokban" - jelentette ki.
Féltik a borturizmust
Ugyanakkor a borászok leginkább attól tartanak, hogy a bányában zajló munkálatok miatt a borturizmus jelentősen megcsappan. Malatinszky Csaba borász úgy véli, a bánya bővítése rontaná a táj szépségét, valamint elrettentené a borairól híres területre látogatókat.
"Siklós város hosszabb távon a jövőjét a borászatban, a szőlőtermelésben és a borturizmusban szeretné elképzelni - ehhez szőlőhegyre, érintetlen természeti területekre és infrastruktúrára van szükség" - vélekedett a borász.
Katics Tibor, a Dráva-Kavics Kft. bányamérnöke hozzátette: jelenleg a bányához csatolt háromhektárnyi területen nincs szőlőtermesztés.
Hanganyag: Koncz Anita
forrásom az inforadio.hu
