| |
| Nem éppen szeszfőzdéiről volt ismert a Velencei-tó partján fekvő Agárd. Az itt készülő termékek mára mégis Magyarország legjobb pálinkái közé tartoznak. A szakmát Ausztriában kitanuló főzőmesterrel, az ötéves születésnapját ünneplő Agárdi Pálinkafőzde egyik tulajdonosával, Vértes Tiborral beszélgettünk. it szóltak a kollégák ahhoz, hogy az osztrákoktól tanulta a magyar pálinkakészítés fortélyait? - Sokáig csak labancként emlegettek a szakmában - talán még most is. A hagyomány azt tartja, hogy a pálinkafőzés ősi magyar foglalkozás, a vérünkben van. Pedig jócskán ráfért a vérfrissítés. Nézzük csak meg a borászokat: ott már lezajlott a nemzedékváltás. Nekik persze könnyebb, mert többen vannak. - Miért pont agárdi lett a pálinka? Nem a szeszfőzésről híres a vidék. - Majd az lesz: nem csak Szabolcsban lehet jó pálinkát készíteni. A pálinkakészítésnek nincs nagy titka, a jó gyümölcs az alapja. Habár Agárdot a Velenceitóval hozzák kapcsolatba, hatalmas gyümölcsösök vannak a környéken. De Budapest közelsége sem elhanyagolható szempont. - Mert a pálinka a városiak italává kezd válni? - A pálinkának is van egyfajta fogyasztási kultúrája, csakúgy, mint a bornak. Amikor elkezdtük a prémium pálinkák főzését, gyakorlatilag ismeretlen termékkel léptünk a piacra. Hiszen mi volt korábban? Egyrészről a finomszesz plusz aromakeverék, aminek semmi köze nincs a gyümölcshöz. Másrészről a házi, a "kerítésszaggató". Kellett egy vélemény- és ízlésformáló közönség ahhoz, hogy elismertethessük magunkat. - Honnan lesz alapanyag idén? - Csakis itthonról lehet, hiszen a rendelet kimondja: kizárólag Magyarországon termett gyümölcsből készülhet pálinka. Persze a nagy fagykárok miatt igen magasak az árak: átlagosan háromszoros a drágulás. - Elégedett a szabályozással? - Azzal nincs baj: megadja a kereteket, mitől pálinka a pálinka. A gond az iparágon belüli érdekek mentén kezdődik: a szakma egy része lazítani szeretne a szabályozáson. Több javaslat van. Például, hogy lehessen külföldről gyümölcsöt vásárolni, vagy hogy a pálinkát lehessen mézzel, gyógynövénnyel ízesíteni. Ezzel a lényegét veszítené el a pálinka. Én a szigorítás irányába mennék. - Pedig Agárdon is kísérleteznek például a trópusi ízvilággal... - Ezek nem pálinkák, hanem párlatok. Ezeket játékként kell felfogni. Nem ez a fő profilunk. Az ízlésemnek már túl tömény ízvilágú például a banánpárlat - viszont "megbolondítója" lehet egy banánsplitnek. A gránátalmapárlat pedig nagyon izgalmas. Az Agárdi Pálinka ötödik születésnapjára egy "szivarpálinkával" lepjük meg a vásárlóinkat: tokaji aszútörkölyből készült, és hatputtonyos aszús hordókban volt egy évig. A hosszú hordós érlelés miatt markánsabb, füstösebb az íze, és szivar mellé ajánljuk. Vértes Tibor 1966-ban született Móron. A Kecskeméti Kertészeti Főiskola elvégzése után a Móri Állami Gazdaságnál kezdte pályáját gyümölcstermesztő területvezetőként. A nyolcvanas évek végén Németországba ment dolgozni, tanulni. Néhány hónap után Ausztriában kötött ki, ahol 12 évig dolgozott szaktanácsadóként. 2002-ben nyitotta meg két tulajdonostársával az Agárdi Pálinkafőzdét. A sógor pálinkája Nem szerettem a pálinkát egészen addig, amíg egy osztrák gazda - akinek segítettem - nem kínált meg a sajátjából. Nem utasíthattam viszsza, de nem is bántam meg. Igazi aha-élmény volt, hogy ilyen pálinkát is lehet készíteni - meséli a kezdeteket Vértes Tibor. Az agárdi vállalkozás elődje egy Fertő tó melletti kis pálinkafőzde volt, amit a saját "kedvtelésére" vásárolt, majd úgy döntött: ha már kitanulta a szakmát, ez lesz a megélhetése. A sokféle gyümölcspálinkán kívül a termékpalettán szerepel még a pálinka alapanyagú Bencés Gyógynövénylikőr, ami a pannonhalmi főapátsággal közösen készül. Az Agárdi Pálinkafőzdében - a látogatócentrum személyzetével együtt - tízen dolgoznak. A cég idén nyolcvanezer palack pálinkát értékesített, a vállalat jelenlegi kapacitásával évente legfeljebb 100-120 ezer palacknyi ital előállítására képes. Az italok 99 százaléka itthon kel el. Vértesi Tibor nem látja annyira erősnek a pálinka európai helyzetét és elismertségét, hogy komolyan szóba jöhessen az export. Az Agárdi Pálinkafőzde tavaly 108 millió forintos árbevételt ért el. forrásom a www.hetivalasz.hu |
bor, pince, borászat, szőlő, pálinka, párlat, hírek .. e-mail: tester@fw.hu
2007.10.17. 19:39
Az agárdi labanc
Címkék: vértes pálinka tibor agárd agárdi pálinka
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://borhirek.blog.hu/api/trackback/id/tr90199492
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.