Se szeri, se száma a borfesztiválok után az őszi pálinkaparádéknak – de milyen is az eredeti magyar pálinka, amely ma már hivatalosan is hungarikum?
Az igazi pálinka készítéséhez a szakemberek szerint kizárólag Magyarországon termett és termelt nemes és vad gyümölcs, szőlőtörköly és aszúszőlőtörköly használható fel, amelyet Magyarországon cefréznek, párolnak, érlelnek és palackoznak.
Mind a cefréhez, mind a pálinkához tilos cukrot hozzáadni.
A kiváló minőségű pálinka készítésének négy titka van: teljesen érett, íz- és zamatanyagaiban gazdag, egészséges, ép gyümölcs mint alapanyag, gondos cefrekészítés és erjesztés, korszerű és kíméletes desztilláció, a pálinka pihentetése, palackozása, illetve érlelése.
Mindehhez azt is tudni kell, hogy mennyi gyümölcsből mennyi valódi nedű főzhető: 100 kiló sárgabarackból 14-15 liter kifogástalan pálinka nyerhető.
Az sem mindegy, mely vidéken termett az a bizonyos gyümölcs. Magyarországon egyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére.
Eddig öt pálinka kapott „származási helyétől" függően eredetvédelmet, méghozzá az a békési szilvapálinka, amely a Körösök völgyében termett vörös szilvából készült, a gönci barackpálinka, a kecskeméti barackpálinka, a szabolcsi almapálinka és a szatmári szilvapálinka.
Az Európai Unió területén pálinka néven csak a Magyarország területén termett gyümölcsből, itt főzött párlatot nevezhetjük – olvasható a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács kiadványában. Ausztria kivételt és jogot kapott a barackpálinka név használatára, de csak négy tartományában.
forrásom a hirextra.hu
