| ||
Egy új számítógépes szimuláció megdöntheti az 1920-as évek óta fennálló elméletet a buborékok keletkezéséről. Elképzelhető, hogy a korábban gondoltnál sokkal egyszerűbben és gyorsabban jönnek létre.
 |
| |
A Physical Review Letters online változatában közölt kutatási eredményeknek köszönhetően pontosabban megérthető az az állapotváltozás, amely a buborékok létrejöttekor végbemegy. Korábban úgy gondolták, hogy a folyadékokban ide-oda lökdösődő molekulák alacsonyabb sűrűségű területeket hoznak létre, ahol viszonylagosan kevesebb molekula található, mint a közeg többi részén. Az esetek többségében a környező részecskék kitöltik ezt a területet. Előfordulhat azonban olyan eset is, amikor a folyadék molekulái az alacsonyabb sűrűségű területről „kivonulnak”, növelve a keletkezett buborék méretét.
Az indianai Purdue Egyetem vegyészmérnöke, David Corti a folyamatot egy hegy megmászásához hasonlította. Egy kisebb légrés keletkezése a hegy lábánál kezdődik – ez a folyadék-állapot -, melynek át kell jutnia a hegycsúcson a másik oldalra – a pára-állapotba -, hogy buborék válhasson belőle.
„A kis buboréknak fel kell jutnia a hegy egyik oldalán, át kell kelnie egy hágón, mielőtt legördül a másik oldalon, egyre nagyobb buborékká válva” – fogalmazott Corti. A korábbi nézetek szerint miután túljutott a csúcson, egy hógolyóhoz hasonlóan egyre nagyobbá válik. Az legújabb számítógépes modell szerint viszont a hegynek egyszerűen nincs másik oldala.
„Azt figyeltük meg, hogy miután a képződmény túljut a csúcson, a hegy gyakorlatilag eltűnik” – mondta Corti. Anélkül, hogy a hegy lejtőjéhez hasonlított fázis lejátszódna, a buborék egyszer csak párává válik. Ez azt jelenti, hogy a buborék képződése a korábban hittnél sokkal gyorsabban játszódik le. A hegymászós példánál maradva: a keletkező buborék nem csak egy-két hegyi ösvényen juthat fel a csúcsra, mint ahogyan azt eddig hitték. A képzeletbeli hegyoldal sokkal kevésbé meredek, és rengeteg jól járható út szeli át.
Az új kutatási eredményeknek köszönhetően a tudósok pontosabban meg tudják határozni az egyes folyamatoknál a várható buborékképződés mértékét, segítve minden olyan iparágat, ahol ez szükséges: legyen szó a pezsgőgyártókról, a szivacsok készítőiről vagy a szigetelőanyagok előállítóiról.
forrásom a privatbankar.hu
