2007. augusztus 17. 14:15 | Forrás: STOP
Minden jó forrása
Csütörtök délutáni ünnepélyes megnyitón Ikvai-Szabó Imre budapesti főpolgármester-helyettes és Benedekné Kövér Katalin programigazgató is hangsúlyozták: Budapest büszke arra, hogy teret adhat a magyar borkultúra népszerűsítését szolgáló eseménynek, a borfalvak képviselői pedig köszönetet mondtak azért, hogy a borászokat idén is vendégül látják, ezzel segítve a nemes nedű promócióját és értékesítését.
Borfalu 2007
Kora délután kevesen vannak
A kérdésre, hogy milyen ma Magyarországon borásznak lenni, tömör választ adott: "Nehéz. De azért igyekszünk a piacon maradni." Főleg a multik és az olcsó tömegborok megjelenése hozza nehéz helyzetbe a termelőket, magyarázta a szakértő, hiszen az áraikkal nehéz versenyezni, a fogyasztók egy - nagyobb - része nem elsősorban minőségi szempont alapján választ bort. Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy a külföldi megrendelők - köztük a magyarok kedvelt úticélja, Horvátország - a forint erősödésével megszakítják velük a kapcsolatot, a
Budányi János
Nincs mit tenni: az embereket meg kell ismertetni a különleges hazai ízekkel és a jó minőségű borokkal. "Hatalmas, bonyolult pincerendszerünk van, melyben kialakítottunk egy ötezer palackot felmutató bormúzeumot is." Ez iránt a külföldiek is nagyon érdeklődnek; a japánok és a franciák pedig annyira tisztelik és ragaszkodnak a minőséghez, hogy amint kiválasztottak egy bort, egy fillért sem próbálnak meg alkudni az árából. "Nem is csoda, más bornak nincs ám ilyen illata!"
"A legöregebb borunk 1936-os, abból hat palackunk van. Amit viszont forgalmazunk is, az az 1972-es aszú - az évszázad bora." Mint mesélte, abban az évben december hatodikán volt vége a szüretnek, ami egy igazán különleges termést eredményezett. Hozzátette, a '98-as esszenciájukat Németországban patikákban árulják. Közben töltött egy pohárral a 2003-as, kései szüretelésű furmintjából, ez sokkal könnyebb, ám ugyanolyan mesés ízű.
"Az ilyen dolgokról nem így kéne beszélgetni - le kell jönni egy néhány fős társasággal a pincébe, ahol van vagy tíz-tizenkét fok, aztán ott le lehet ülni kényelmesen, borozgatva" - folytatta Budányi János. Mikor arról kérdeztük, mi teszi ilyet utolérhetetlenül finommá a borait, elmagyarázta: a domborzati viszonyok nagyon fontosak - a tállyai borvidék jellegéből fakad ez az íz és állag. A környék vizei, folyói miatt magas a páratartalom, amit aztán a hegyek nem engednek felszállni, megtartanak - ráadásul sok a napsütés is.
Pár évvel ezelőtt divatossá vált a borok ismerete, a témában való jártasság, aminek érezhető volt a hatása a borforgalmazásban is. "Szerencsére még megmaradt a borfogyasztás kultúrája, van igény a nemes italokra" - jegyezte meg a szakértő, aki egyébként a kilencvenes évek eleje óta foglalkozik hivatásszerűen a borokkal.
Jó hangulatú beszélgetések
Holp Judit
Hozzátette, a legkedveltebbek most éppen a mézesek, melyek igazából nem is pálinkák. "A 2002-es, pálinkáról szóló rendelet értelmében ugyanis csak az olyan italt nevezhetjük pálinkának, mely száz százalékban gyümölcspárlatból és desztillált vízből áll" - magyarázta, hozzáfűzve, a mézesek tehát elvileg likőrnek számítanak.
A mézeseken kívül egyébként az igazi hungaricumok a befutók: a szilva, a körte, de divatba jöttek a bogyós gyümölcsök, mint a szeder, faeper, szamóca és a málna. "Különlegességnek számítanak a vadon termő gyümölcsök, a naspolya, a som, a madárberkenye, sőt, van bodzapálinkánk is!" - mesélt tovább Holp Judit, elárulva, egy liter málnapálinkához egy mázsa gyümölcsre van szükség. Sokan úgy tartják, hogy a minőségi pálinkák túl drágák, ő azonban máshogy vélekedik: "iszonyatos mértékű, nyolc százalékos jövedéki adó van a pálinkán, és a termelés sem olcsó folyamat - ott van a fa, amit metszeni, gondozni kell, vigyázni rá; ott van az ember, aki egészen a metszéstől a gyümölcs begyűjtéséig dolgozik, és akkor még el sem kezdődött a feldolgozás."
Különleges pálinkákat is találunk
A különleges pékárukat Nagyné Tőzsér Tündéék családi vállalkozása készíti, mely 1992 óta működik. Az asszony, miközben réteseket adott a sorbanállóknak, elmesélte, a csodakenyereket édesanyja készíti - kizárólag természetes alapanyagokból. "Semmilyen adalék, mesterséges dolog vagy állományjavító nincs bennük." A fatüzelésű kemencében sült pékáruk között találunk édeseket és sósakat is, a rozskenyértől a túrós rétesig.
"Több mint kétszázhúszféle termékünk van, melyeket nagyon kedvelnek a környékünkön. Készítünk díszkenyereket különleges alkalmakra, rendezvényekre is, ezek szintén népszerűek, így szájról szájra terjed a hírünk" - mesélte Nagyné Tőzsér Tünde. Szerencsére van igény munkájukra, a rózsaszentmártoni rózsás
Mosolygó kenyér
Közben néhány érdeklődőnek megmutatta, hogy milyen a rózsaszentmártoni szendvicskenyér: nem lapos, szétmálló, ízetlen valami, hanem gyönyörű finomság, melynek ropogós héja alatt ínycsiklandó falatok rejtőznek - tetején pedig kenyértésztából készített díszítmények.
És még négy, a Borfaluban töltött óra után is lenne mit nézni - ne mulassza el Ön sem, augusztus huszadikáig még bőven van idő kóstolgatni.
A Borfaluról további képeket láthatnak galériánkban.
forrásom a STOP.hu
